„Valaki naplót ír, én képeket készítek” – fotókkal

A fotózás művészet. Tévhit, hogy egyszerű kattintgatásról van szó, ha a dolgok mögé tekintünk, látható, hogy esetenként mennyi előkészület előzi meg az élet egy-egy megörökített pillanatát. Valakinek ez egyszerű munka, de akadnak olyanok is, akik valódi elképzelésekkel, inspirációval telve veszik kezükbe a gépet. Utóbbiak közé tartozik egy fiatal tehetség, Koroknai Patrícia, aki készséggel válaszolt a Hajdú Online kérdéseire.

Hobbiból szenvedély

Habár komolyabban csak néhány éve foglalkozik fényképezéssel, Patrícia korán, családi körben csöppent ebbe a világba, tinédzser évei elején találkozott először azzal, ami később a szenvedélyévé vált. – Tizenéves voltam, amikor megkaptam az első digitális gépemet, ez egy kompakt készülék volt, de már előtte sokat szórakoztam édesapám kamerás telefonjával. Nem sokkal később ő vett magának egy DSLR fényképezőgépet, ez számomra akkor még eléggé komoly masina volt, de lenyűgözött, mennyi mindent lehet kihozni belőle. Három éve kölcsönkértem tőle, azóta is nálam van, azzal dolgozom, ezért nagyon hálás vagyok neki – idézte fel emlékeit. – A családunk egy barátja szintén fotós, sokat fényképeztek együtt hobbiból édesapámmal, néha pedig engem is elvittek magukkal. Az alapokat autodidakta módon sajátítottam el, de mélyebben csak 2-3 éve merültem el ebben a világban. Tavaly voltam egy pár alkalmas oktatáson Budapesten, nemrég a kezdtem a második tanfolyamom. Az elmúlt időszakban sokat fejlődtem, de még van mit tanulni.

Abban a végtelen tudástárban, amit az internet nyújt, sokan könnyedén elsajátíthatják az elméleti, de részben a gyakorlati elemeket is, Patrícia ellenben fontosnak tartja a személyes és gyakorlati oktatást, ebbe is beavatott minket. – Tanulhatok könyvekből és interneten például a stúdióvakuk beállításáról, de ha nem dolgozom velük gyakorlatban, hiába. Minden szempontból jó, ha ott van egy hozzáértő, tapasztalt személy, aki tud segíteni. Másrészről a tanfolyam elvégzése után jár a bizonyítvány, ami a fizetős munkához elengedhetetlen és a megrendelő is nagyobb bizalommal fordul hozzád.

Arcok, tárgyak

A fotós tehetségét igazolja, hogy az elmúlt években már több munkája is akadt megrendeléseken keresztül, Patrícia pedig ebben is kihívást, tapasztalatgyűjtést lát, nem riad vissza. – Néhány éve kértek fel először termékfotózásra, majd tavaly ősszel ismét volt egy alkalom, akkor már teljesen szabad kezet kaptam, ez tetszett. Az év elején volt egy újabb munkám, amikor ételeket fotóztam, a napokban pedig volt egy nagyobb volumenű felkérés, körülbelül 50 terméket kellett lefotózni. Ekkora mennyiséggel egyszerre még nem dolgoztam, viszont minden munka tapasztalat. Az utóbbi 2 évben portréfotózásra is kértek fel ismerősök, de volt, hogy én kértem őket, legyenek a modelljeim. A porték készítése talán közelebb áll hozzám, csak annyi nehézségem akad vele, hogy sokat kell kommunikálni. Introvertált személyiség vagyok, nem mindig megy olyan könnyen, viszont ezzel foglalkoznék később, így szeretnék fejlődni benne. Az egyetemen szociológiát végeztem, ami mindmáig érdekel, örülnék, ha olyan területekre juthatnék el, ahol kevés ember jár, és az ott élők történetét mind írásban, mind vizuálisan meg tudnám örökíteni.

Inspirációk

- Néha egy tárgyat szemelek ki a szobában és kísérletezek, mit lehet vele kezdeni. Van, hogy egy teljes kompozíció van a fejemben. A festészet is megihlet, ott van például Sándorfi István, akinek a képei lenyűgöznek – számolt be lelkesen Patrícia, amikor az inspirációiról kérdeztük. – Továbbá számos megvalósítandó tervem van, amelyek Kosztolányit olvasva vizualizálódtak bennem. Inspirációt bárhonnan lehet szerezni, akár az utcát járva, akár zenét hallgatva, filmet nézve. Valamikor tudatos a keresés, valamikor teljesen véletlenszerűen talál meg a dolog. A természet és ember alkotta képződményeket, illetve tárgyakat szeretem vegyíteni. A mesterséges dolgok sokszor erőszakot közvetítenek, kontrasztban állnak a természet szépségével.

A szokatlanság értékei

A fiatal művész számára a fényképezés önkifejezés. Saját bevallása szerint a szépet, a szokatlant és az érzelmeket szeretné megörökíteni. – Mindig is szerettem visszanézni régebbi képeket, nosztalgiázni, feleleveníteni az emlékeket.

„Valaki naplót ír, én képeket készítek”

– osztotta meg velünk.

De mitől lesz egy alkotás valódi? Az okostelefonok korában a fotográfia művészetének határai elmosódni látszanak. Egy jobb készülék birtokában bárki mondhatja magát fotósnak, ehhez nem is kell különösebben zsebbe nyúlni. – Úgy gondolom, nem minden a technikai tudás. Attól függ, honnan közelítjük meg a fogalmat.

„Lehet valaki szakember, készíthet igényes, profi képeket, de ennek nem feltétlenül van művészeti értéke.”

A saját képeim között is akadnak ilyenek, ez a megrendelő igényeit szolgálja, illetve a technikai fejlődésemet is segíti. Szeretnék megélni belőle, szükség van ilyen képekre, hogy legyenek további felkérések, viszont az igazi értéket abban látom, amikor valaki szokatlant és egyedit alkot, ami felkelti az emberek érdeklődését, érzelmeket generál, nem csak a szép iránti vágyainkat elégíti ki – fejtette ki Patrícia.

Birtók Benjámin