Egy hajszálon múlt az erasmusos hallgató hazatérése

Ötven hallgató utazott külföldre a második tanulmányi félév elején az Erasmus+-programban. Főként Európára esett a cserediákok választása. Az Erasmus+ intézményi pályázatai egy tanévre, az Európán kívüli partnerséget támogató Erasmus+ Nemzetközi Kreditmobilitási program pályázatának megvalósítása huszonnégy hónapra szól. Az Európai Bizottság a járvány miatt engedélyezte a projektek meghosszabbítását 12 hónappal.

A Napló utánajárt a mobilitásban részt vevők helyzetének. A koronavírus-járvány kitörése okán tizenhét hallgató azonnal hazajött, közülük heten a veszély elhárultával szeretnének visszatérni kinti egyetemeikhez. Tíz fő pedig lezárta mobilitását, és később sem kívánja folytatni azt. Esetükben a vis maior eljárás lép életbe, így nem kell a teljes ösztöndíjat visszafizetniük, az igazolt költségeikre – mint például az előzetesen kifizetett lakbérek – fedezetet nyújt a program. Harminchárom hallgató jelenleg is külföldön tartózkodik, ők folytatják a programjukat – erősítette meg a Debreceni Egyetem sajtóirodája.

Papp Zsanett Gréta Debrecenben nőtt fel, és a DRK Dóczy Gimnáziumában töltött középiskolai éveit követően Budapesten tanult tovább. Jelenleg harmadéves az ELTE nemzetközi tanulmányok szakán. Más ösztöndíjashoz hasonlóan ő is szeptembertől tanult kint az Erasmus+-programban Franciaországban, Lille városában. Külpolitikai tanulmányaiból kifolyólag folyamatosan naprakész a világban történő változásokkal kapcsolatban, így a koronavírusról is azonnal, a járvány kitörésekor informálódott.

Álomból rémálom

– Kezdetben Franciaországban senki sem foglalkozott a vírushelyzettel. Március elején kaptunk először e-mailt az egyetemtől a világjárványról. Ez alapján bármikor megszakíthattuk volna a mobilitásunkat. Először az amerikaiak, majd a lengyelek, csehek és szlovákok indultak haza, én viszont – az egyetememről egyedüli magyarként Lille-ben – már a kezdetektől maradni szerettem volna.

Azonban egyik pillanatról a másikra beütött a baj. Ahogy az egész világ, a franciák is elkezdtek komolyabban foglalkozni a vírussal. Március 12-én Emmanuel Macron elmondta a beszédében, hogy „háborús időszakot élünk meg”.

– Négy nappal később bezárták az oktatási intézményeket. A magyar helyzethez hasonlóan az élelmiszerboltok, gyógyszertárak nyitva maradtak. A reakció azonban túl későn, túl lassú ütemben érkezett, és ahogyan súlyosbodott a helyzet Franciaországban, a vírusveszély következményeit egyre inkább megérezték az emberek. Öt nappal az említett Macron-beszéd után az ország vezetői úgy döntöttek, lezárják a francia határokat. Mivel semmilyen konkrétummal nem tudtak szolgálni, és kaotikussá vált a helyzet, a hazajövetel mellett döntöttem. Nincs repülőjárat Lille és Budapest között, ezért a közeli belga határ felé vettem az irányt. Bár a gépem csak másnap, március 18-án indult volna, volt egy fura előérzetem, hogy azonnal cselekednem kell. A fél 12-kor elindított távolsági busszal mentem át a brüsszeli reptérre. Indulásom után fél órával lezárták a Lille-t érintő ki- és beutazást. Teljesen egyedül ültem a buszon a másfél órás úton. Később, már a reptéren ülve tudtam meg, hogy törölték az összes távolsági járatot Lille és a Charleroi reptér között. Egészen szürreális volt. Belegondolni sem merek, mi lett volna, ha akkor ott ragadok a határon, vagy lekésem a gépem! – idézte fel a Naplónak az ösztöndíjas hallgató.

Várja a visszatérést

A diáklány hozzátette, a kinti egyeteme végig nagyon készséges volt, és jelenleg is mindenben segítséget nyújtanak neki.

– Folyamatosan segítik a kint ragadt diákokat és a távoktatásban tanulókat is. Amikor például törölték egy kurzusom, mert a tanár Angliából nem tudott minket tovább oktatni, megkaptuk a kreditet egy másik tárgyra áthelyezve. Segítettek a hazajövetelben, a betegek helyett az egyetem munkatársai bevásároltak, gyógyszertárba mentek. A határidőkben is rugalmasak, közvetlen és nagyon adaptív az ideiglenes rendszerük. Március 16-tól online távoktatási óráik vannak. Így itthonról is könnyen pótolhatom a lemaradást. Az itthoni egyetemem annyit kért, hogy a hollétemről folyamatosan informáljam őket. Nem kérelmeztem a vis maior szerződésbontást, hiszen szeretném folytatni a kinti tanulmányaimat. Április végéig a lakbérem még ki van fizetve, de nyilván a jelenlegi helyzet határozza meg, meddig csúszik a visszatérésem. Addig is távoktatásban folytatom, és bízom a járvány mihamarabbi lecsengésében.

Külföldiek Debrecenben

A Debreceni Egyetem közölte: – Az Erasmus+ program keretében 120 külföldi hallgató érkezett a Debreceni Egyetemre, főként az európai partneregyetemekről. Közülük csupán huszonöt fő döntött a hazautazás mellett. Ők otthonról folytatják, online a tanulmányaikat. A hallgatók többsége azonban a városban maradt, és a többi hallgatóhoz hasonlóan online oktatásban vesz részt. A kreditek megszerzése továbbra sem ütközik akadályba az online távoktatás beindításával. Az európai partneregyetemek között a vizsgáztatás rendszere még kidolgozás alatt áll, azonban az intézmények maximálisan rugalmasak.

Péter Szabolcs