Mégis mit kereshet asszony a férfiak sorában?

Mindig is fontos szerep jutott a nőknek, éljenek akár nagyvárosban vagy épp egy apró faluban.

Fotó: Budapest.reblog.hu

Mint minden, társadalmunk is folyamatos változásokon esett keresztül a történelem során legkisebb egységétől kezdve a legnagyobbig. Az 1890-es évektől hazánkban a parasztság egyre jobban elkülönült, így – elsősorban az Alföldön – különböző társadalmi körök kezdték el megalakítani saját egyesületeiket. Balmazújvároson az elsőt 1861-re jegyzik, számuk pedig folyamatosan nőtt. A nők által létrehozottak sajátos csoportot alkottak: ők elhivatottságukat szánták bebizonyítani például a nőneveléssel, a nő- és gyermekvédelemben és a rászorulók megsegítésében.

Női szerepvállalás

Az egyre többször hangoztatott feminizmus nem váratott megjelenésére Magyarországon sem. A mozgalom célja a nők társadalmi és a politikai szerepvállalásának hangsúlyozása, a nők egyenjogúsága.

Hazánkban 1904-ben alakult meg a Feminista Egyesület, tagjai többek között a női választójogért, a továbbtanulásért és a munkavállalásért folytattak harcokat.

Követőik között balmazújvárosiak is voltak: a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet az Országos Földmívelő Párt támogatásával 1908-ban jött létre a nők gazdasági és politikai egyenjogúságáért. A szervezet nyolcvan alapító taggal büszkélkedhetett. Természetesen gyorsan fel is vették a kapcsolatot a Feministák Egyesületével, így Bédy-Schwimmer Rózsa – feminista aktivista, újságíró, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége és a világ első női nagykövete – el is látogatott hozzájuk, s a Földmívelő Egylet udvarán 600 érdeklődőnek tartotta meg előadását újvárosi asszonyokkal együtt.

A balmazújvárosi feministák élére hét gyermek édesanyja, Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára került, aki a szóbeszéd szerint remek szónoki képességgel volt megáldva. A tagok hamar országos értekezleteken is részt vettek, 1913-ban pedig a budapesti Nők Választójogi Világkongresszusán is a meghívott vendégek között szerepeltek. Rokon Tóth Sára fölszólalásáról a másnapi újságok hasábjai számoltak rendkívüli mód méltatva őt, 1917-ben pedig a Nők lapja közölte háborúellenes vezércikkeit az olvasókkal. Balmazújváros később a védőnői szerepvállalásban is kivette részét a Magyar Vöröskereszt segítése mellett.

Közösségi szerepek

A balmazújvárosi nők azonban nem csak a feminista érdekérvényesítésben játszottak fontos szerepet. A vidéki kultúra életére is nagy hatással voltak: a falusi amatőr színházak például a 19. század utolsó harmadában kezdtek el szárnyra kélni. Az előadásokat a helyi értelmiség valamely tagja irányította, ezek pedig főleg a téli időszakra voltak jellemzőek a mezőgazdasági munkák előtti szórakozás végett. Színjátszó pedig bárki lehetett, akár férfi, akár nő volt. A báloknak is kiemelt szerepük volt egy-egy település életében, hiszen a fiatalok ismerkedésének, párválasztásának egyik fő alkalmául szolgáltak. Természetesen az egyesületek aktívan kivették részüket a szervezési munkálatokban, a leglátványosabb elemek azonban a szüreti bálok és felvonulások voltak. Ezek elemei között az ország megannyi pontján fellelhetőek egyezések: csőszök, zenészek és maskurák hagyományos rendben jelentek meg, s együtt járták be a települést. A menetek élén a kisbíró állt. Az ismerkedést pedig természetesen a paraszti társadalom egyik legnagyobb ünnepe követte: a lakodalom. A hagyomány szerint nagy létszámú esküvőket rendeztek, a helyszínt pedig a székházzal bíró szervezetek szolgáltatták.

Életük munkája

A majdnem egy évszázados balmazújvárosi egyesületi kultúra fejlődését az 1949-es szabályozás állította meg, ’54-ben pedig ismét lehetőség volt az olvasókörök működésére: így újraindult többek között a Polgári Olvasókör, illetve a Kossuth Kör is a településen a Hazafias Népfront hatáskörében.

Az egyesületek reneszánszukat az 1980-90-es évek fordulóján élték.

A 48-as Olvasó Népkör 30-40 fős népdalköre 1990-ben alakult, eleinte csak asszonytagokkal, később azonban férfiak is csatakoztak hozzájuk. A kör másik művészeti csoportja a népdal- mellett a néptánccsoport volt 1991-től. A Rákóczi Népkör Délibáb Dalköre 2000 óta tart minden esztendőben aratóversenyt, valamint a szüreti felvonulással egybekötött bál hagyománya is újraéledt.

Az évek tehát azt bizonyítják, hogy egy kisebb lélekszámú településnek is lehetnek olyan kincsei – például a balmazújvárosi Bordás Istvánné –, akiknek élete ugyan más mederben folyik többi nőtársaikhoz képest, munkásságuk s társadalmi szerepvállalásuk azonban jelentős. Balmazújváros egykori női pedig nemcsak országos, hanem egyenesen globális mozgalom tagjai voltak itt, az Alföld szívében. A balmazújvárosi nők egyesületi kultúrájáról részletesebben többek között Tóthné Pásztor Ágota, a Veres Péter Központ múzeumpedagógusának tanulmányában is szó esik, amelyet a Női reprezentációk című kötet tartalmaz.