A fiatal hallgató megmutatja, föld nélkül is lehet növényt termeszteni Debrecen belvárosában

A klímaváltozás és a talajpusztulás számos nehézség elé állítja a gazdákat, vannak olyan területek, ahol szinte lehetetlen a növénytermesztés. Nem véletlen, hogy újfajta technológiák jönnek létre a globális probléma megoldása érdekében. Nem is gondolnánk, hogy Debrecen belvárosában, a betonrengeteg között megbújva egy 12 négyzetméteres üvegházban hidropóniás berendezéssel, termőföld nélkül különféle növényeket termesztenek. Rácz Gréta, a 21 éves biológushallgató édesapjával, Rácz Sándorral álmodta meg, majd támogatók segítségével valósította meg a 7 szintes, toronyszerű berendezést.

– A hidropóniás berendezések lényege, hogy egy tartályban víz és tápoldat keveréke van, szivattyú segítségével ezt a tápoldatos vizet a szintek tetejére feljuttatja, mely átfolyik a növények gyökerén. Mivel a víz sokkal több ideig van a berendezésben, több oxigénnel érintkeznek a növények, ezáltal hatékonyabban is növekednek. Állandóan ugyanaz a 90 liter víz kering a rendszerben, ezáltal 90-95 százalékkal eredményesebben hasznosul, mint mondjuk egy kiskertnél – magyarázta a technológia lényegét Gréta a lila LED-ekkel megvilágított üvegházban. Míg a háztáji kiskertekben locsolás után a talaj a víz egy részét felszívja, a berendezésben egyáltalán nincs föld, így minden csepp a növényhez jut.

– A magokat egy speciális kőzetgyapotba ültetjük el. Beállítjuk a víz a megfelelő pH-értékét és a tápanyagtartalmát, ebben áztatjuk a kőzetgyapotot, melynek segítségével vízhez és táp­anyaghoz jut a növény. A kőzetgyapot a földet helyettesíti tartó szempontból is – tudatta a biológushallgató.

A kezdetek

Apa és lánya 2011-ben találkoztak először akvapóniás berendezéssel, mely a halak ürülékét alakítja át különböző baktériumok segítségével a növény számára felvehető tápanyaggá.

– Először otthon próbálkoztunk, volt egy kis kerti tavunk, arra fóliasátrat csináltunk, akkor még csak halas vízzel locsoltuk a növényeket. 2014-ben jelentkeztem a Magyar Innovációs Szövetség versenyére, ahová egy mini akvapóniás labort csináltunk. Ebből alakult ki végül a hidropóniás berendezés, amelynél különféle LED-eket használtunk megvilágításra. Írtunk egy vezérlő programot, ami automatizálja a víz keringését, a középhőmérsékletet, a világítást, így egy kontrollált körülményt tudunk kialakítani ahhoz, hogy a növények megfelelően növekedjenek – ismertette a fiatal biológus.

A mesterséges megvilágítás főként télen szükséges, elsősorban novembertől márciusig, hiszen ebben az időszakban kevesebb a természetes fény. Az üvegházban speciális növénytermeléshez kialakított LED-ek találhatók, melyek segítik, hogy a fotoszintézis a kevésbé napsütéses hónapokban se álljon meg.

Nincsenek szezonok

A 12 négyzetméteres növényházban és a berendezésekben 360 növény található, a palántákkal együtt mintegy ötszáz. Egy függőleges kialakítású, hétszintes berendezés akár 70 növény termesztésére is alkalmas mindössze egy négyzetméteren.

A Debrecen szívében található üvegházban egy étterem kéréseihez igazodva termesztenek növényeket, amelyeket főként díszítéshez, fűszerezéshez használnak.

– Vannak ehető virágok, színes levelű díszítéshez használt növények, salátafélék, fűszernövények, például kapor, koriander, menta, vízitorma. Az utóbbit tudtunkkal Magyarországon csak mi termeljük ilyen nagy mennyiségben, illetve mikrozöldek vannak, ezek a magból kikelt növények első hajtásai, ezáltal sokkal intenzívebb az ízük. Itt nincsenek szezonok, nincs olyan, hogy télen nem tudunk termelni, nincs fagykár – tudatta Rácz Gréta. Hozzátette: – Magának a berendezésnek vannak fizikai korlátai, de a leveles zöldségek, salátafélék, fűszernövények, kisebb virágok nagyon szeretik, nyilván gyökérzöldségek termesztése annyira nem kivitelezhető ebben a kialakításban, de mángold, sóska, spenót, uborka, padlizsán, paradicsom, paprika, cékla, brokkoli, bab, karfiol, karalábé, retek, borsó is termeszthető hidropóniás berendezésben – fűzte hozzá a biológushallgató.

Alternatív megoldás

Megfelelő körülmények között a berendezésben akár 30 százalékkal gyorsabban növekednek a növények, az energiafelhasználást pedig igyekeznek a legoptimálisabb szintre beállítani.

– Ciklikus működésre vannak beállítva a szivattyúk és a LED-ek, ezáltal szeretnénk csökkenteni az energiafelhasználást. Három-négy hónap van, amikor egy kicsit több világítás, illetve egy minimális fűtés is szükséges, de tavasztól őszig szinte csak a szivattyúk működnek – mondta el Gréta.

Mivel a berendezésben nincs föld, kivédhetők a talajból származó fertőzések, betegségek, illetve a hidropóniás eljárás megoldás lehet ott is, ahol növénytermesztésre alkalmatlan a talaj.

– Hosszú távon célunk az, hogy a mezőgazdaságot megreformáljuk. Tudjuk, hogy a népességnövekedés nagy problémákat okoz, illetve vannak olyan területek, ahol nincs megfelelő minőségű talaj, nincs elegendő vízmennyiség ahhoz, hogy el tudják látni ezt a rengeteg embert táplálékkal. Mivel a berendezés kicsi, illetve földet egyáltalán nem, vizet pedig keveset használ, ezáltal ez egy alternatív megoldás lehet arra, hogy helyben lehessen ellátni az emberiséget zöldségekkel – vallja a debreceni lány. Kiemelte:

„Nem síkban gondolkodunk, hanem felfelé, vertikálisan növekszünk. Fontos, hogy a Föld készletét ne zsigereljük ki, a hidropóniával nem kell vegyszereket használnunk, ami ronthatja a föld minőségét. Egy fenntarthatóbb termelést tudunk biztosítani, és a növények is valószínűleg egészségesebbek”

– fogalmazott Gréta.

Kiss Dóra