Debrecenben is terjed a homoki prérifű

Egy új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem közös Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportja.

– A homoki prérifű egy észak-amerikai évelő fűféle, amely őshonos elterjedési területe az amerikai préri. Ez a fűfaj nemrég jelent csak meg hazánkban, egészen pontosan 2017-ben sikerült azonosítani Debrecenben, illetve a Kiskunságon. Debrecenben több helyen is fellelhető, először az Egyetem sugárúton találtam meg az egyik tömbház előterében, illetve hátul a garázsnál, de a Martonfalvi út felé is egyre több helyen, valamint a kettes villamos pályája mentén is terjed – osztotta meg a Naplóval Török Péter, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének professzora. Hozzátette: – Idén nyáron indult el nagyobb intenzitással egy kutatás, az amerikai kollégákkal alakítottunk ki egy együttműködést azzal a céllal, hogy feltárjuk a növény előfordulási körülményeit, környezeti igényét, ezzel megalapozzuk a későbbi visszaszorítását.

Elüt a többi növénytől

A homoki prérifű erőteljes csomókat képző, sekély gyökérzetű, évelő növény. Jellegzetessége a levélhüvely peremén található, sűrű és elálló fehéres szőrkoszorú. Debrecenben a Martonfalvi út környékén a tömbházak belső udvarán egy egészen masszív, ezer tövet meghaladó állománya van, ott messziről látszik, hogy ezüstösebb, elüt a többi növényzettől.

– Sajnos a növény nagyon szívós, viszonylag sekélyen gyökerezik, de a szárazságot és a taposást is nagyon jól tűri. Feltehetően tartós magbankot képez, ami azt jelenti, hogy rendkívül apró magjai vannak, amik jól terjednek. Nagy mennyiségű magot termel a növény, ezek egy része a talajban felhalmozódhat. Hiába van a megtelepedett növényekre irányuló irtás, a magbankban lévő magokból újra tud hajtani a következő évben – ismertette a homoki prérifű sajátosságait az egyetemi tanár.

Az állatok sem szeretik

Az eddigi tapasztalatok szerint, ahol megtelepszik a homoki prérifű, ott képes egynemű állományokat alkotni, az őshonos növényfajokat kiszorítja.

– A nagy problémát az jelentheti, hogy a legelő jószág nem nagyon fogyasztja ezt a növényt. Magyarul ha betelepül egy legelőre, és kiszorítja az őshonos fajokat, akkor ez gazdasági kárt is jelenthet, ha a jószág nem fogyasztja. Terjedését visszavetné egy kicsit, ha legalább virágzás előtt eltávolítanák a töveit, hiszen akkor csak a talajban lévő magbankból tudna táplálkozni. Az irtásnak azt kell jelenteni, hogy több éven keresztül azokon a helyeken, ahol ez megjelenik, minden egyes fűcsomóját el kellene távolítani. A növény terjedése még kezdeti szakaszban van Debrecenben, így a visszaszorítás még megoldható – hangsúlyozta Török Péter.

Kiss Dóra