Idegen nyelvben egyelőre sereghajtók régiónk általános iskolás diákjai

Ebben az évben is megírták hazánk általános iskoláinak 6. és 8. osztályai a nyelvi kompetenciamérés feladatait. Évek óta tapasztalható tendencia, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el a budapesti iskolások, mint a községi iskolákban tanulók. A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul, az képes bemutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Aki ezen a szinten áll, képes megérteni és használni olyan mondatokat, amelyek beszélgetési alaptémákhoz kapcsolódnak, például a családhoz, vásárláshoz, munkához.

A szakemberek szerint a fő probléma az, hogy a gyerekek tudása nem áll biztos alapokon, az idegen nyelvet egyszerű bemagolandó tantárgynak tartják, ahelyett hogy eszköznek tekintenék a világ megismeréséhez. Ez a szemléletváltás nagyot javítana az eredményeken.

Ha jó a tanár, jó a tanulás

Bozó Judit angolnyelv-tanárt, az Abigél Többcélú Intézmény igazgatóhelyettesét a Napló arról kérdezte, mi az oka az idegennyelv-oktatás országos szintű sikertelenségének. A pedagógus szerint az egyik legsarkosabb probléma, hogy oktatási rendszerünk nem támogatja a kiscsoportos oktatást, ami elengedhetetlen lenne a hatékony nyelvtanuláshoz. A másik tényező pedig, hogy sajnos sok lelkes, kreatív, motivált angoltanár hagyja el hamar a pályát, mert éppen színessége, talpraesettsége és életszeretete miatt – melyek elengedhetetlen tulajdonságai egy ideális pedagógusnak – kedvezőbb munkalehetőséget találnak, akár belföldön, akár külföldön – tájékoztatott a pedagógus.

Ritkuló beszélgetések

A szakember szerint a diákok anyanyelvi kompetenciája is gyengül, mivel magyarul is egyre rövidülnek, gyérülnek a szóbeli megnyilatkozások. Mivel a technikai eszközöket egyre többet használják, kevesebb időt töltenek személyes találkozásokkal, nem olyan fontos számukra az élő kommunikáció, mint az előző generációk „offline” társasági életében. Sokan – tisztelet a kivételnek – kevésbé motiváltak, mint a korábbi generációk.

Nyáron is, otthon is

Gyakorló angoltanárként Bozó Judit arra buzdítja a fiatalokat, hogy a vakációban is foglalkozzanak a tanévben elsajátított idegen nyelvi ismereteikkel. – A leghatékonyabb, ha a gyerekek a nyári szünetben angol nyelven feliratozott filmeket néznek, illetve – ha már amúgy is játszanak a számítógépen – lehetőleg használjanak angol nyelvű programot.

„Még azok a mozicsatornák is jól megtérülő befektetésnek bizonyulnak, melyekért fizetni kell, mivel ez az összeg csupán töredéke annak, amit egy magántanárnak kell fizetnünk egy nyelvóráért”

– tanácsolja a pedagógus.

A megyeszékhely nincs bajban

Az észak-alföldi régió lesújtó eredményei ellenére a szakember azt mondja, a debreceni gyerekek esetén korántsem olyan gyengék az ide­gennyelv-ismeret paraméterei, mint a régió környező településein. – Debrecen legtöbb oktatási intézményében szeretettel és szívesen tanítanak. Kiválóan ötvözik az eredményes tanítást a diákközpontú hozzáállással például a Medgyessy és a Tóth Árpád Gimnáziumban. A tapasztalatom az, hogy jó pedagógusokra van szükség, akik a lehető legjobb eszközöket választják az ismeret­átadásra, emellett olyan személyiséggel rendelkeznek, amely szeretetet, bizalmat, empátiát és türelmet sugall a gyerekek felé – vallja Bozó Judit.

Mennyire értik a szöveget?

Magyarországon 2015 óta mérik az általános iskolások nyelvi felkészültségét angol, illetve német nyelvből: a felmérés az olvasott és a hallott szöveg értését méri, s azok a diákok kapnak „megfelelt” minősítést, akik legalább 60 százalékosra írják meg.

Az érintett iskolák 24 százaléka kiemelkedően jó eredményt, 14 százaléka gyenge eredményt ért el a mérésen. A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a Nyugat-Dunántúl régióban, a gyenge eredményt elérő iskolák aránya pedig a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régióban volt magasabb az átlagosnál.

SZD