Vonzó falu, a majdani sztráda mellett

Kérem, mutassa be röviden települését!

Váncsod egy 1200 lakosú község Hajdú-Bihar megye keleti részén, a Bihari-síkon. Rendezett portái, gondozott virágoskertjei miatt szép, viszont hátránya, hogy az országnak egy gazdaságilag elmaradott területén fekszik. Előnye az elhelyezkedése és a termőföld, amely átlagos minőségű, 15,8 aranykorona körüli. A nagyobb szántók jellemzően 4-5 gazda gondozásában vannak, de aki csak tudja, műveli a földjét. Jellegénél fogva halmozottan hátrányos helyzetű a falu, de az itt élők minden tekintetben kihozzák lakóhelyükből a maximumot. Jellemzően mezőgazdaságból élnek, ipar nincs. Az 1990-es évek előtt a Debreceni Konzervgyárnak létesült itt egy kihelyezett üzeme, ami közel 200 embernek adott megélhetést. Akkor virágzott a háztáji gazdaság, sokan termeltek zöldséget. Mindig volt valamilyen idényzöldség, patisszon tök, uborka, amit helyben át is vettek és feldolgoztak. Ez most nagyon hiányzik. A gyár egyértelműen a szovjet piac elvesztése miatt nincs már meg. Sokan próbálták már újraéleszteni ezt a konzervgyárat, polgármesterként én magam is, de egyelőre nem sikerült sajnos. A konzervgyár épülete egyébként kiváló helyen fekszik, de állapota olyan, hogy egy másik helyen egy újat felépíteni olcsóbb lenne, mint ezt felújítani. Igazán komoly befektető sem volt még eddig.

Az 1990-es változás meghagyta azokat az intézményeket, amelyek egy faluban szükségesek. Ma viszont már nincs meg az iskola.

2010 óta vagyok polgármester, akkor változott meg a környezet. Már akkor is csak nyolc gyerek járt a helyi oktatási intézménybe, az állami támogatás csökkent, így nem maradt más választásunk, és be kellett zárnunk az általános iskolánkat. Ez – pedagógus szülők gyermekekeként – nagyon kellemetlenül érintett. Korábban is már leginkább Berettyóújfaluba és Szentpéterszegre jártak az iskolások. A szülő döntése, hogy hová járatja gyermekét, de jellemzően Berettyóújfalut választják. Az önkormányzatnak nincs dolga az iskolába járással, hiszen iskolabusz hozza és viszi a diákokat. Az óvodánk és a kultúrházunk megvan, ezekre az intézményekre fókuszálunk. Az óvodánkat az elmúlt időszakban háromszor is sikerült fejlesztenünk. Először egy tornaszobával növeltük az alapterületét, leszigeteltük az épületet, nyílászzárókat cseréltünk, majd napelemes rendszert kapott, és idén modernre cseréltünk minden udvari játékot. Idén elkezdjük a parkolók kialakítását. 2010-ben, amikor polgármester lettem, azt láttam, hogy a lélekszámhoz és az itt élők igényeihez viszonyítva nincs kulturális élet Váncsodon. Ehhez képest most sok és színvonalas rendezvényünk van, és ebben a kultúrház kiemelt szerepet játszik. Minden ünnepünket megüljük, legyen az nemzeti-, egyházi- vagy társadalmi, és minden alkalommal vannak vendégművészek is, és az óvodások is mindig fellépnek. Most ugyan szünetel a működése, de van nekünk egy hagyományőrző csoportunk, a Fehér Akác Népdalkör. Sokat teszek azért, hogy ez működjön, pontosabban újra működjön. Idősek már a tagjai, de a falusi folklórt ők testesítik meg legjobban. Van még két, modern táncot előadó amatőr szerveződésünk, és kézműves szakkör. A szerény anyagi lehetősége ellenére minden csoportot támogat az önkormányzat.

Váncsod szép település. Látszik, az igényes környezet kialakításába sok energiát fektetnek.

Szép falut örököltem 2010-ben. Nemcsak a lakosoknak, hanem a képviselő-testületnek is fontos, hogy szép állapotban tartsuk Váncsodot. Az önkormányzat egy jelképes összegért, 5 forintért kibérelte a református egyháztól a régi temetőt. A nem használt részt a közmunka programban folyamatosan rendben tartjuk. Az elmúlt 9 évben sok gépet tudtunk vásárolni, főleg pályázati forrásból. Ezek üzemeltetésére, az üzemanyagköltséget is beleszámítva, valamint a zöldfelület gondozására mintegy kétmillió forintot különítettünk el a költségvetésünkben. Azt gondolom, hogy folyamatosan vonzóvá kell tenni egy települést. Tavunk is van, amit még az elődöm terveztetett meg és adott át, ezzel kialakítva egy nagyon szép településrészt. Még 2012-ben 22 taggal megalakítottuk a Váncsodi Horgászegyesületet, így jó gazdája lett a területnek. Ezt fejlesztve, 2018-ben lehetőségünk volt egy záportározó létesítésére. Megvettünk három ingatlant, ami valójában mély fekvésű terület volt, ezek összenyitásával, kotrásával, műtárgyak elhelyezésével alakítottuk ki a záportározót, amivel mintegy kétszeresére nőtt a vízfelület. Meg lehet kerülni a tavat és fel lehet jönni a templom utcáján, a Szent István utcán, aminek elején a Szent István szobor van, ezt a kellemes sétát ajánlom mindenkinek!

Gyorsforgalmi út. Egy év múlva lesz egy, és körülbelül nyolc év elteltével pedig kettő. A másik az M47...

A sztráda egy hatalmas lehetőség a település számra, az Észak-Erdélyi Autópálya és a Debrecen-Békéscsaba gyorsforgalmi út csomóponti megállója lehetünk. A falutól néhány száz méterre megy majd el az M4-es autópálya, illetve a tervezett gyorsforgalmi út is. Mi az egyes számú nyomvonalat támogattuk, ezt a testület határozatban ki is nyilvánította. Szakmai számítások szerint egy autópálya 50 kilométeres körzetében mérhető a gazdasági fellendülés. De ezt akkor tudjuk realizálni, ha valami olyat teszünk, ami az autópályának lesz köszönhető. Ez az ipari park. Rövid távú célunk, hogy ipari parkot alakítsunk ki Váncsod határában. Az önkormányzatnak vannak földjei, amelyeket szeretnénk erre a célra felhasználni, közel az autópályához. Ha telepítünk ipart, legyen az összeszerelő üzem vagy raktár, akkor munkahelyeket teremtünk. Tudok olyan, szintén 1200 lakosú települést az M1-es autópálya mellett, aminek az ipari parkjába már több mint kétezren járnak naponta dolgozni. Ez a valódi munkahelyteremtés.

A mezőgazdaság hagyományos tevékenysége a váncsodiaknak. Ebben nem gondolkodnak?

Az önkormányzat 23 hektár saját földön gazdálkodik a közmunka programban. Azt gondolom, hogy ezt jól kihasználjuk, még akkor is, ha közfoglalkoztatás elsősorban szociális szolgáltatás. Csodát nem várunk, viszont szép eredményeket értünk el, jellemzően zöldségtermeléssel. A közmunkaprogramban 2014-ben volt a rekord évünk, akkor 134-en, tehát a falu lakosságának több mint 10 százaléka dolgozott itt, ilyen formában. Aztán a 80-90-es létszámot tudtuk tartani évekig, idén a 84 személyre beadott pályázatunkból 48-at hagytak jóvá. Látszik a kormányzati szándék, hogy a ne a közmunka legyen az első, ott, ahol munkaerőhiány van az elsődleges munkaerő piacán. Nekünk viszont ugyanazon a 23 hektáron kell 48 emberrel teljesíteni azt, amit vállaltunk. Ha megszűnik a közmunkaprogram támogatása, biztosan tudunk átvinni valamit piaci alapra, de nagyon nehéz lesz. A közfoglalkoztatottak pénzügyi támogatása 90 százalékos, tehát bármilyen nagy számban dolgozunk, 10 százalékát mellé kell tenni. Ez 2-4 millió forintot jelent évente. A mezőgazdasági részlegünk gépesítésére büszke vagyok, az elmúlt években egy gazdaságot tudtunk kialakítani. Lényegében minden gépünk megvan a termeléshez. Ősszel új traktort tudunk beszerezni. 2018-ra pedig eljutottunk oda, hogy a helyi gazdálkodóknak segítünk, gépkölcsönzéssel, hiszen Ők is sokat segítenek a falunak. A váncsodi gazdák jellemzően az idénynövényeket termelik, rozsot, búzát, napraforgót, kukoricát, repcét. Van állattartás is a faluban is, de lényegesen kevesebb, mint évekkel ezelőtt. A csorda átvonulása két évtizede még 200 tehenet jelentet, most csupán 10-20-at. Sok Natura 2000-es terület van a környéken, illetve a Kishortobágy elnevezésű határrészünkön hozzánk tartozik a Tiszántúl legnagyobb túzok költőhelye is. A természetvédelmi területek és a gazdálkodás kénytelen volt megszokni egymást. Persze vannak olyan hangok, hogy jó lenne feltörni az ugart, ami természetvédelmi terület. Ugyan sokkal több szántó lenne, de tudjuk, ez nem így működik. Ezt a gazdák már régen tudomásul is vették.

Említette, hogy az ipari parkot az önkormányzat földjén szeretnék kialakítani. Ugye az a terület nem a mezőgazdaságban használt?

Részben igen. Az autópálya beruházó kibérelt tőlünk egy 3,5 hektáros területet, ahol a depóniát alakította ki. Ez lehetne az ipari park alapja. Maradna egyébként még termőföldünk, nem szeretnénk feláldozni az összeset, a több lábon állás mindig célunk lesz.

Településfejlesztés. Feltételezem, nem csak pályázati források vannak.

Az elmúlt 9 évben minden közintézményt felújítottunk vagy legalábbis hozzákezdtünk. Idén a ravatalozón a sor, továbbá az egykori iskola tornatermének egyik részében rendezünk majd be egy edzőtermet, a másik része közösségi tér lesz. Teljesen felújítjuk a játszóterünket, új játékokat helyezünk ki. Megtörténik az ifjúsági klub és a kultúrház épületének korszerűsítése is. Járdákat készítünk, újítunk fel a Kossuth és a Hunyadi utcában. Főleg pályázati támogatásokból, de ehhez az önrészt is mellé kell tenni. Ami leginkább hiányzik, az az iskola. De ameddig nincs szándék arra, hogy Váncsodon helyben történő oktatás legyen, addig az sajnos nem fog megvalósulni.

A környékbeli falvaknak leginkább partiumi testvértelepüléseik vannak, gazdagítva a kulturális életet és a közéletet. Váncsod kivel alakított már ki kapcsolatot?

Öcsöddel, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településsel. A tatárjárás idején Öcsödről ebbe az irányba is menekültek emberek. Öcsödnek van egy Váncsod nevű településrésze. 2010-ben felvettem a kapcsolatot az öcsödi polgármesterrel, ritkán össze tudunk jönni, eljárunk egymás rendezvényeire, illetve megnyugtattam, ha még egyszer kergeti őket valaki, akkor nyugodtan jöjjenek hozzánk…

Közrend, közbiztonság?

2009 előtti időszakban nagy probléma volt a vagyon elleni bűncselekmények magas száma Váncsodon. Akkor alakult meg a helyi polgárőrség is. Ezt 2010-ben új alapokra helyeztük, megalakítottuk a Váncsodi Polgárőr Egyesületet. Akkor az önkormányzat biztosított egy autót, majd azt egy sikeres pályázat után lecseréltük egy gazdaságosabbra. Volt olyan évünk, hogy nem történt ismerté vált bűncselekmény a településen, nyugalom volt. Az elmúlt időben azonban ismét bekerültünk a hírekbe, így megerősített járőrszolgálattal kell védenünk közbiztonságot.

Váncsodon is csökken a lakosságszám. Ennek mérséklésére, megállítására mit tudnak tenni?

Attól, hogy szép, vonzó a településképünk, még nem fog több gyermek születni. Ha élhető egy település, akkor a megtartó ereje sokkal nagyobb. Unikális dolgok is kellenek, például gördeszkapályát építettünk a fiataloknak. 2012-ben gördeszkapálya melletti aláírásokkal kopogtattak nálam fiatalok. Nem kis fejtörést okozott, de megterveztük, megépítettük. Ilyen nincs a tágabb környezetünkben sem. Olyan népszerű, hogy minden nap használják a srácok, még Berettyóújfaluból is sokan járnak ki. A helyben maradást szolgálja, hogy a Váncsodi Ifjúsági Klubot újra szervezzük, az épületét felújítjuk. Folyamatosan szeretnénk színvonalas kulturális programokkal kedveskedni az itt lakóknak. Az önkormányzat forráshiányos, a kötelezően ellátandó feladatokra sem kapunk annyi pénzt, mint amennyi kellene. Én azt gondolom, ha lesz Váncsodon munkahely, megélhetés, akkor nem akarnak elmenni az emberek, és lesznek betelepülők is. A beruházásokhoz pénz kell, ami jobb esetben egyszer meglesz, de amire nagyon büszke vagyok és nem pénz kérdés, hogy a tavalyi év után idén másodjára is elnyerte Váncsod a Magyar Vörös Kereszttől a „Humanitárius település” címet, ami mindannyiunk érdeme.

Kovács Zsolt