A homoktövis lett a település fontos értéke

Ha Tetétlen, akkor természetesen a homoktövis-termesztésről és -feldolgozásról van szó, hiszen a Hajdúhát déli részén lévő, 1400 lakosú falut az elmúlt években erről a növényről ismerték meg a megyében, belföldön és most már külföldön is. Az egy-két évig várhatóan még közmunkában folyó termesztés, feldolgozás, értékesítés hármas egységével országos elismeréseket érdemeltek ki, köztük első díjat az év foglalkoztatási programjában, a falumegújítási programban, illetve több alkalommal is a legjobb önkormányzati programban.

Mindössze 600 tő homoktövissel kezdték a sportpálya melletti fasor árnyékában néhány száz négyzetméteren, ma 6,5-7 hektáron termelik önkormányzati és bérelt földeken, de díszlik homoktövis a közintézmények udvarán, utcákon, parkokban is. Ahogy növekedett a terület, úgy tanulták meg a termesztést a tetétleniek. Majd amikor az alacsony átvételi ár miatt nem voltak hajlandóak odaadni a leszüretelt termést, belevágtak a feldolgozásba is. Van hűtőkonténerük, a feldolgozóüzemüket most korszerűsítik. Ez pedig megalapozza a következő 4-5 évet. Temérdek tapasztalatot szereztek, és ezeket átadják belföldre, külföldre, termelést integrálnak, és termékpalettájukat folyamatosan bővítve ma már 13-félét készítenek a homoktövisből. Ezek rendszeres fogyasztásával – és ez sem mellékes – kedvezően befolyásolható az elöregedő falu egészségi állapota.

– Piackutatást végeztünk, mert a 2012-ben induló közmunkaprogramban olyan növényt szerettünk volna termeszteni, amelyet akkoriban kezdtek felfedezni, lehet rendszeresen fogyasztani, továbbá fenntartható és jövőbe mutató. Ilyen előzmények után döntöttünk a homoktövis mellett; hét éve, néhány száz négyzetméteren a sportpálya mellett telepítettük – beszél az előzményekről Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester, majd azzal folytatta, hogy az a terület jó volt megtanulni a termesztés módját.

– Kezdetben értékesítettük a termést, de 2015-ben kényszerhelyzet állt elő, hiszen olyan keveset akartak érte fizetni, hogy annyiért nem adtuk. Ehelyett utánajártunk a feldolgozás módjának, beszereztük a legszükségesebb eszközöket és engedélyeket, majd a volt bölcsőde épületében kialakított üzemben magunk készítettük el a homoktövisvelőt. A következő években bővítettük a palettánkat, ma már majdnem minden részét feldolgozzuk a homoktövisnek. Leveléből tea lesz, magjából olajat sajtolunk, majd a száraz magot lisztté őröljük. Most tizenháromféle termékünk van.

Lelkesedés is kell hozzá

Mindeközben látványosan gyarapodott a növényállomány a faluban. A sportpálya melletti nyárfasor árnyékában növekvőket újabbak telepítése követte: az önkormányzat saját földjének egy részén, majd bérelt területeken, és persze közterületeken; az intézmények udvarára is került a küllemében nem szokványos, szép cserjéből. Jelenleg csaknem 7 hektárt borít homoktövis Tetétlenen. A terület nagyságának gyarapodásával együtt növekedett a termesztők hozzáértése és a feldolgozásban szerzett tapasztalata is. Ehhez kellett a közmunkaprogram gazdája, az önkormányzat is, amely továbbképzéseket, tréningeket szervezett a dolgozóknak. Ők pedig kedvvel, lelkesedéssel termelik a gyógynövényt, továbbá részt vesznek a feldolgozásában, újabb felhasználási mód felkutatásában is.

Manapság már ott tartanak, hogy szerte az országból, de Romániából és Szlovákiából is Tetétlenre járnak homoktövis-termesztést és -feldolgozást tanulni az az iránt érdeklődők. A tetétleniek termeltetnek és termelést integrálnak, felvásárolják a máshol megtermelt homoktövist, és az időközben pályázati támogatásokból és az eladott termékek árának visszaforgatásából korszerű üzemmé bővített egykori bölcsődeépületben tetszetős, egészségmegőrzésre alkalmas élelmiszereket állítanak elő belőle. Az értékesítést megszervezték: nagykereskedőkkel kötöttek szerződést, így szerte az országban kapható, az önkormányzat saját boltjában is árusítják, továbbá évente 20-25 település vásárán, falunapján pakolnak ki.

Tanulmányok és számítások

– A mennyiség miatt szintet kell lépnünk hamarosan! – jelentette ki a polgármester asszony. Azt is megtudtuk tőle, hogy a homoktövis vegyszermentes termesztése elvezetett oda, hogy a Magyar Biokultúra Szövetségtől megkapták a biominősítést, valamint folyik a termelés és feldolgozás külföldi adoptálása.

– A növekvő igények miatt át kell alakítanunk az üzemünk épületét, fel kel készülnünk a nagyobb volumenű termelésre, és ezt megtesszük a következő egy-másfél hónapban – folytatja Borbélyné Fülöp Hajnalka. – Ezzel elérjük azt, hogy ha a jelenlegi ütemben bővül a termelés és a feldolgozás, akkor a megújított üzem még négy-öt évig ki tudja szolgálni az igényeket. A most még közmunkában folyó homoktövis-termesztést és -feldolgozást egy-két éven belül kivisszük az elsődleges munkaerőpiacra. Addig azonban tanulmányokat, számításokat kell végeznünk, a forgalom részleteit elemeznünk, gyakorlati tapasztalatokat szereznünk. Ha már a versenyszférában leszünk, más lesz a marketing- és az értékesítési folyamatunk is. Végeredményben a közfoglalkoztatási rendszer lehetőséget adott arra, hogy a település elinduljon a saját útján. Ez nekünk a homoktövist jelenti.

Kovács Zsolt