Megszűnhet az elhúzódó pereskedés

Debrecen - A polgári pervitel koncentráltabbá válását, kiszámíthatóbb menetét, rövidebb idő alatt történő befejezését célozza az új, januártól életbe lépő eljárási törvény, így várhatóan megszűnnek az „amőbaszerűen” szerteágazó, időben akár évekre elnyúló pereskedések. Az elektronikus per elvárásait is kiszolgálja és a devizapereket a járásbíróságok hatáskörébe utalja az új szabályozás – többek között ezekről beszélt Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke keddi sajtótájékoztatóján.

Gátat vetnek a parttalan eljárásnak

Habár a jelenleg érvényes polgári perrendtartás a rendszerváltás óta több mint 100 módosításon esett át, korszerűtlenségét jól mutatja, hogy 1952-ben fogadták el, egyszerű jogviták rendezéséhez, amiket alapvetően a szóbeliség jellemzett – mondta dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke keddi sajtótájékoztatóján, ahol bemutatta a 2018. január 1-jén hatályba lépő Polgári Perrendtartás és Közigazgatási Perrendtartás (ppkp) ügyfeleket érintő legfontosabb változásait.

Jól előkészítve

Az új perrendet a január 1. után induló polgári és munkaügyi perekben kell alkalmazni, legfőbb célja, hogy az eljárások jóval rövidebb idő alatt fejeződjenek be. A törvényszék elnöke koncentráltnak mondta a jövőbeni pervitelt, aminek lényege, hogy megszünteti a felek szinte korlátlan lehetőségét az újabb és újabb keresetek, bizonyítékok benyújtására; a bírónak eddig nem volt eszköze ennek megakadályozására, s az eljárás „amőbaszerűen elfolyhatott” – magyarázta Kahler Ilona. Megjegyezte azt is, hogy a Debreceni Törvényszék e tekintetben most nem áll rosszul, a polgári perek mindössze két százaléka húzódik két évnél régebben.

– A legfontosabb változás a polgári perek osztott szerkezete lesz: az első szakaszban a peres felek benyújtják valamennyi, a maguk állítását alátámasztó tényt, bizonyítékot, megjelölik a tanúikat. A második szakaszban ezek alapján lefolytatja a bizonyítási eljárást a bíróság – részletezte az elnök. Emellett bizonyos formai megkötések is a gördülékenységet segítik: példaként Kahler Ilona felidézte, hogy egy ügyben, ahol az egyik fél ragaszkodott egy külföldi tanú meghallgatásához, a bíróságnak hónapjai mentek rá, hogy a tanút felkutassa, a jövőben ezt a peres félnek kell megtennie.

Egy jól előkészített tárgyalást akár egyetlen nap alatt le is zárhat a bíróság!"

Válás két részben

Számos további változás is életbe lép: így ha a tárgyaláson senki sem jelenik meg, a bíróság megszünteti az eljárást, ha pedig csak az egyik fél marad távol, akkor úgy kell venni, hogy nem vitatja a másik fél által elmondottakat. Az elsőfokon törvényszéki hatáskörbe tartozó pereknél minden ügyben kötelező lesz a jogi képviselet, máshol pedig, ahol jogi képviselő nélkül járhatnak el a felek, megkönnyítik a dolgukat, például a dokumentumokat elektronikusan letölthető formanyomtatványon terjeszthetik elő. A bizonyítás során lehetőség lesz magánszakértő véleményét felhasználni. A válóperek során külön eljárásban bontják fel a házasságot és egy másikban a vagyonközösséget (az első viszonylag gyorsan lezárható, s így kevesebb problémát okoz, ha a második elhúzódik).

Kiszámíthatóbb permenet

A fellebbezési eljárás új szabályainak célja az, hogy másodfokon a per lehetőleg végleg befejeződjön, hatályon kívül csak rendkívüli esetben helyezhető az elsőfokú ítélet.

Bővül a Kúria felülvizsgálatából kizárt ügyek köre: vagyonjogi per például 5 millió forint alatti perértékben nem mehet a Kúria elé (most 3 millió forint a határ). Bevezetik a társult pereket, eszerint egy többeket érintő ügyben (jellemzően káreseménynél) a felek társulási szerződést kötnek és elegendő, ha csak egyvalaki képviseli mindannyiukat a per során. Tárgyalóteremben kép-, és hangfelvételt csak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által regisztrált médiaszolgáltató készíthet.

– Az új perrend a felek jogai mellett kötelességeikre is nagyobb hangsúlyt fektet, valamennyi szereplő érdekét szolgálja és egy kiszámítható, feszes permenetet alapoz meg – összegezte a törvényszék elnöke.

A jog Európája

A sajtótájékoztató időpontja az október 25-ei, Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjához igazodott. E napot 2003 óta rendezik meg, célja, hogy az európai polgárok átlássák, megismerjék a polgári bíróságok működését, valamint az eu-s jogrendszert is.

HBN-SzT