Méltón őrzik a neves emberek emlékét

Hajdúböszörmény - Őrizzük együtt őseink emlékét, adózzunk odafigyeléssel, megbecsüléssel feléjük - kéri a múzeum közössége.

A 90 éves Hajdúsági Múzeum dolgozói megtették az első lépéseket annak érdekében, hogy neves eleik , a város kiemelkedő személyiségei - akik ott élnek köztük, de mára csupán utcák neveiben, épületekben, szobrokban, kitüntetésekben, díjakban "öltenek testet" - nyughelye is rendben legyen.

- Ásót, kapát fogtunk, gyomláltunk, virágot ültettünk, megtisztítottuk H. Fekete Péter sírját. Kezdeményezésünk folytatást remél. Őrizzük együtt őseink emlékét, adózzunk odafigyeléssel, megbecsüléssel feléjük, hiszen tetteikre büszkék lehetünk! - fogalmazott Kovács Margit.

- H. Fekete Péter, Sillye Gábor, Dobó Sándor, Porcsalmy Gyula, Balthazár János, Benedek Lajos, Kovács András, Karap Sándor jelenünket építve hitükkel, bátorságukkal, tudásukkal, elkötelezett hivatástudatukkal, kitartó gyűjtőmunkájukkal küzdöttek Hajdúböszörmény fejlődéséért. Mindannyian a Bocskai és Kálvin téri Református Egyházközség fenntartásában lévő Keleti temetőben nyugszanak. (Sillye Gábort és családját a későbbiekben, 1977-ben áthelyezték a Nyugati temetőbe.) Tisztelettel gondolunk azokra is, akiket ez az írás nem említ. Bár sírköveiket az idő megkoptatta személyük, munkásságuk nem merülhet feledésbe. Az 1836 óta fennálló Külső-Hadházi utcai Keleti temetőben több mint 30 éve nem temetkeznek, egy új terület, a Nyugati temető vette át a helyét. Sajnos a református egyház igyekezete ellenére kellő támogatás, szerveződés, összefogás hiányában a régebbi temető sírhalmait buja növényzet borítja, a sírfeliratok alig olvashatóak, a síroszlopok betontömbjei idővel szétmorzsolódnak. Szükség van arra, hogy az intézmények, szervezetek, önkéntesek segítő kezet nyújtsanak az egyháznak, a városnak - folytatta a múzeum munkatársa.

HBN-BB

Neves böszörményiek

H. Fekete Péter igazgatói állást töltött be a Református Polgári Leányiskolában. A Hajdúsági Múzeum alapító atyja, első igazgatója, 1928-ban segítségével megnyílt múzeumunk. Újságíróként szerkesztette a Hajdúböszörmény című lapot és a Bocskay népét. Könyveiben, tanulmányaiban megelevenednek a hajdúhagyományok.

Sillye Gábor foglalkozását tekintve ügyvéd volt, 1848-ban szerepet vállalt, mint hajdúkerületi kormánybiztos, bizonyítva rátermettségét 1860-ban hajdúkerületi főkapitánynak választották.

Dobó Sándor jeles református tanítóként elnöki pozíciót töltött be a Református Tanítóegyesületben. Nevéhez fűződik a Protestáns Tanítók Lapja.

Porcsalmy Gyula aktívan részt vett a böszörményi sajtó vérkeringésében. Szerkesztette a Hajdúböszörmény és Vidékét, a Böszörményi Hírlapot. Folytatásos regényei jelentek meg pl.: Boda Katalin, Sors Keze, Elpusztult Család.

Balthazár János hajdúkerületi mérnök tervezte meg a Múzeum 3.építési szakaszában a mai bírósági szárnyat és a börtönt.

Benedek Lajos 1828-ban segédlelkészként, majd lelkészként tevékenykedett Hajdúböszörményben. Az Alsószabolcs-Hajdúvidéki Egyházmegye 1842-ben választotta esperessé.

Kovács András főhadnagyként 6 évig 1861-től-1867-ig óvta, védelmezte a várost.

Karap Sándor az 1848-as forradalom forgatagában századosként szolgálta hazáját.