Jegyzet: Hírünk a hazában

Múlt szombaton este a köztévé egyik esti híradása arról szólt, hogy a sármelléki reptérre megérkeztek az első idei német turisták. Idézték a német fél egyik szakemberét is, aki szerint elkelne a magyar vidéken a fővárosi mellett egy második (!) nemzetközi repülőtér is. T. Szűcs József jegyzete.

Már az is kínos, hogy egy, akár külföldi, szakember nem tudja, hogy több ilyen besorolású reptér is van hazánkban. Ha csak félre nem értették, hisz az illető éppen egy ilyen helyen (az egyik magyar vidéki nemzetközi reptéren) beszélt ezek nem létezéséről. Úgy látszik azonban, ez az ellentmondás a műsor készítőinek nem szúrt szemet. Legfeljebb a nézőknek. Különösen néhány magyar nagyvárosban, így mifelénk is.

Merthogy például a Debrecen Airporton „2004. április 22- én nemzetközi légi határátkelőhelyet létesítettek és vámúttá nyilvánították, ezzel a repülőtér hatósági szinten egyenrangúvá vált Budapest Ferihegy Airport nemzetközi repülőtérrel” – írja a Wikipédia (is), csakhogy egy mindenki számára gyorsan elérhető forrást idézzek. Ráadásul a Sármellékre érkező kisméretű chartergépek szolgáltatásait úgy tálalták, mintha azokkal Frankfurton keresztül hipp-hopp akár naponta New Yorkba vagy Pekingbe is repdeshetnénk. Nos, a Hévíz Balaton (a korábbi Fly Balaton) reptér (melynek sikeréért egyébként szorítok) honlapja és minden más hiteles forrás szerint ezek a járatok charterek. Ennek megfelelően természetesen nem naponta közlekednek, s elsősorban nem a magyar utasokat, hanem a szállodai turnusokhoz igazodva, a külföldi turistákat szolgálják. Igazi menetrendszerű járatot (illetve ilyen besorolású néhány helyet valamelyik charteren) is még csak remélnek.

Ráadásul a nyaralási szezon végezetével ezek a járatok is szünetelnek. Vagyis ősztől jövő tavaszig nem is biztos, hogy egyáltalán érdemben üzemel a sármelléki reptér. Ennek fényében talán nem véletlen, hogy tavalyi utasforgalma harmincezer fő volt, míg a debrecenié kerek százezerrel több. Mellesleg részben ugyanaz a német iroda utaztat Debrecenbe (Szoboszlóra), ugyancsak nagyon régóta németországi fürdővendégeket. Egy ehhez a tényhez kapcsolódó szerkesztői összekötő szöveggel még helyre lehetett volna tenni a riporter által tolmácsolt totális félreinformálásunkat. (Igaz, ez annak beismerése is lett volna, hogy a néhány perccel azelőtti állításokból gyakorlatilag semmi sem úgy igaz, ahogy elhangzott. Sőt, inkább sehogy sem.)

Ausztráliában vagy Kanadában tudnak a debreceni nemzetközi repülőtér jogállásáról. Már csak azért is, mert uniós schengeni légi határátkelő lévén olyan nemzetközi jelentősége van, amelyet sehol a világon nem hagyhatnak figyelmen kívül. Kivéve az adóinkból fenntartott és precíz tájékoztatásunkat feladatául kapott magyar köztévé szerkesztőségét. Ahonnan ezek szerint városunk (Győr, Pécs és Sármellék mellett) túl messze van ahhoz, hogy nemzetközi repterének működésének híre tíz év alatt odáig elérjen.

- T. Szűcs József -