2014.02.21. 09:00
Nézőpont: Nem maradunk akácillat nélkül
<em>Halál az akácra! No meg sok más növényre, amelyik nem őshonos az Európai Unió területén – adta ki a jelszót az Európai Bizottság. Tudom, sok természetvédő örömmel venné, ha Magyarországról kiirtatna ez a jó három évszázaddal ezelőtt Pennsylvaniából behozott növény. Fa méretű gyomnövény – hallom a zöldektől, ami sokat elárul, hogy számukra mit és mennyit ér az akác</em>.<strong> Kovács Zsolt jegyzete</strong>.
Halál az akácra! No meg sok más növényre, amelyik nem őshonos az Európai Unió területén – adta ki a jelszót az Európai Bizottság. Tudom, sok természetvédő örömmel venné, ha Magyarországról kiirtatna ez a jó három évszázaddal ezelőtt Pennsylvaniából behozott növény. Fa méretű gyomnövény – hallom a zöldektől, ami sokat elárul, hogy számukra mit és mennyit ér az akác. Kovács Zsolt jegyzete.
Hej, pedig mivé lennének mára Alföldünk homokvidékei, ha nem ültetik be akáccal! Nem tölggyel, nem bükkel, nem gyertyánnal, nem fenyővel, hanem akáccal, mert csak ez a fa viselte el az esőtlenséget és a laza talajt. Ahogy terjedt az Alföldön az akác, úgy kezdték egyre inkább felfedezni a fafajt. Tüzelő, méhlegelő, parkettának való, még bútor is készült belőle, utóbb pedig díszfává is nemesítették. Megjegyzem, hogy őshazájában sem olyan elterjedt, és nem mutat olyan növekedési eredményt, mint nálunk. Mindent egybevetve, az akác beivódott az alföldi tájba, az itt élő emberek életébe. a a hazai erdőállomány mintegy negyedét teszi ki az akác, ugyanakkor az Európában tenyésző akácnak körülbelül fele Magyarországon van.
Most pedig, hagyjuk kiöregedni, kiveszni az akácot? Mert ezt követeli az Unió? Első hallásra agyament gondolatnak tűnhet, ám az elakáctalanodástól hál’ Istennek mégigen távol vagyunk. Először is, az Európai Bizottság még csak annak a rendelettervezetnek az előkészítésénél tart, amelyik az úgynevezett idegenhonos özönfajok visszaszorítását tűzte zászlajára. A tervezetről az Európai Parlament szavaz majd. Annak pedig megvan a kockázata, hogy az akácot is az idegenhonos özönfajok közé sorolják. Ezzel együtt a hazai méhésztársadalom, illetve az akácosokért aggódók is mozgolódnak. Hungarikummá kívánják tenni az akácmézet, és az ennek alapanyagát adó fehér akácot. Az ügyet képviselő Akácfa-koalíciótól függetlenül, ám annak támogatásával a fafaj megmentésére aláírásgyűjtés indult Magyarországon. Mindent egybevetve nem hiszem, hogy komolyan aggódnunk kellene akácerdeink jövője miatt. Elvégre az akácmézet nemcsak hogy szeretik és ismerik Európában (is), hanem a gyenge minőségű méz javítására is használják. Ez pedig már gazdaság és pénz. Mert – szerintem – akkor is pénzről van szó, ha nem is arról beszélnek!
