Helyi közélet

2008.09.04. 06:33

Koszovó magyar érdek

<p>Európa legifjabb állama mindössze 500 kilométerre fekszik Magyarországtól, s olyan szegény, hogy jóformán cigaretta- és üzemanyag-csempészetből él. Katonáink már zászlóaljat vezetnek a balkáni országban. <DIA alt="Magyar haderő Koszovóban 2008.09.04." height="700" width="900"><A onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Magyar_hader__337__Koszov_ban_2008_09_04_/index.shtml , SERIE ,900,700)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Magyar haderő Koszovóban 2008.09.04." src="http://apps.haon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A></DIA></p>

Európa legifjabb állama, az idén február 17-én kikiáltott – és hazánk által is elismert – Koszovói Köztársaság mindössze 500 kilométerre fekszik Magyarországtól, s olyan szegény, hogy jóformán cigaretta- és üzemanyag-csempészetből él.

No, meg abból, hogy a 2,2 milliós ország több százezer állampolgára Európa gazdagabbik felén dolgozik, és keresményének egy részét hazautalja családjának.

Fényes életre, persze, ebből sem telik a még Albániánál is elmaradottabb államban, ám a Koszovót jobban ismerők azt mondják, az utóbbi évtizedekben sok nehézséget megélt, megedződött lakosság bizakodó.

– Mindenhez idő kell – intik nyugalomra a türelmetlenkőt. Az ipar gyakorlatilag teljes hiányán, ezáltal a hatalmas munkanélküliségen túl, a 90 százalékban albánok lakta ország másik súlyos keresztje a nemzetiségi kérdés, azaz, hogy mi lesz a népesség 7 százalékát kitevő szerb kisebbséggel.

Bár a békés együttélésnek sok albán és szerb híve van, sokan nem képesek túltenni magukat az elmúlt évtizedeket meghatározó gyűlölködésen, és félő, hogy a KFOR-erők távozása esetén azonnal egymás torkának esnének, ami újra kiélezhetné a Balkán országai között amúgy is meglévő feszültségeket. Így szinte biztosra vehető, hogy a békefenntartók hosszú évekig maradnak még Koszovóban.



Fejlődjenek!

Magyar katonák a KFOR megalakulásától kezdve szolgálnak Koszovóban. 1999-től egészen 2008-ig, kilenc éven át látták el a békefenntartó erők pristinai főhadiszállásának őrzés-védelmét, illetve évek óta egészségügyi laboratóriumot működtetnek.

Mindezek elismeréseként is, idén szeptember elsejétől a magyarok egy önálló felelősségi területtel rendelkező, általuk vezetett – szlovén katonákkal kiegészült – 700 fős zászlóljat alkotnak. Műveleti feladataikat olasz alárendeltségben végzik.

A zászlóalj bázisa a nyugat-koszovói Pec városánál található, békefenntartóink ezen a környéken végzik a járőrözéshez, objektumőrzéshez, VIP-kíséréshez kötődő feladataikat.

A katonák arra is fel vannak készítve, miként bánjanak a feltüzelt, harcias tömegekkel. E téren egyik legfontosabb intézkedési elvük az arányosság, azaz nem csaphatnak vissza sokkal nagyobb erővel, mint amilyen agresszió őket érte. A zászlóalj jelentős részét a debreceni székhelyű Bocskai István Lövészdandár adja.
Szeptember elsején Koszovóba repült Szekeres Imre honvédelmi miniszter, és ünnepélyes keretek között átadta az egységnek azt a csapatzászlót és zászlószalagot, melyet a kezdeményezésére a köztársasági elnök adományozott.

– A Balkán, ezáltal Koszovó stabilitása nemzeti érdek, hiszen közel van hozzánk, és a környező államokban, így Szerbiában, nagy létszámú magyar kisebbség él.

Ha béke van, fejlődés, az Magyarországnak, és például a szerbiai magyaroknak is jó. Nagyon erős az elkötelezettségünk ebben a misszióban – nyilatkozott lapunknak a helyszínen Szekeres Imre, aki azt is elmondta, hogy egy év múlva összegzik a tapasztalatokat, és döntik el, szükség van-e Koszovóban ilyen erő fenntartására.

– Ma már nyugodtabb a helyzet, és a demokratikus folyamatok egyre inkább előre haladnak. Reméljük, eljön az idő, amikor a Balkánon nem lesz szükség nemzetközi erőkre – tette hozzá.

  • Koszovói magyar vizit
  • KFOR hadgyakorlat
  •  Video Video Video

     

    Ratalics László

    KFOR, azaz Kosovo Force
    Az 1455-től az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó Koszovó a török iga lerázása után – a múlt század első felében – Szerbia, majd 1944-ben Jugoszlávia része lett. Az erős autonómiát élvező Koszovóban a 80-as években erősödött fel az albán elszakadási törekvés, melyre válaszul Szlobodan Milosevic szerb államfő 1989-ben megszüntette az autonómiáját és országához csatolta a Hajdú-Biharnál alig másfélszer nagyobb Koszovót. A 90-es évek folyamatos, véres küzdelmet hoztak a szerb rendőri-katonai erők és a függetlenségért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg között. 1999-ben Koszovót ENSZ-igazgatás alá helyezték. Ekkor jött létre a NATO parancsnokság alatt működő – nemzetközi erőkből álló – Kosovo Force (KFOR), mely feladata a rend és a biztonság fenntartása. Megjegyzendő: a szerb csapatok távozásával mintegy 200 ezer koszovói szerb is elmenekült.





    Ratalics László

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában