Sötét képernyő az ünnepnapon

A március 15-ei hétvégén a televíziónk nem fogta a tévéműsorokat. Március 15. délelőttje még csak el is telt, ebédfőzéssel, a szép idő lévén kerti munkával, stb., de délután szerettük volna nézni a nap eseményeit, főleg este a fontosabb híreket, az ünnepi események összefoglalóját. Azt hittem, hogy elromlott a tv, mentem a másik készüléket beüzemelni, de az is csak kékes fényt mutatott adás helyett. Jött az este: műsor nincs. Nem hittem a szememnek. A szomszédhoz mentem, hátha csak nálunk nincs adás, de ott se volt. A szomszéd idősebb, többet nézi az adást, még jobban hiányzott neki, mint nekünk. El lehet képzelni, hogy szidta a szolgáltatót. Vigasztaltam, vasárnap (márc. 16.) már biztosan lesz adás. De tévedtem. Március 17-én hétfőn még mindig nem volt, harmadik nap adás nélkül, még mindig pihent a tévé. (Megjegyzem, Kaba egyes részein volt adás, ennek utánajártam.)

Beszóltam a Fibernethez, hogy azért ez már sok! De az egész hétvégén csak az üzenetrögzítővel sikerült konzultálnom. De hát az semmit se tesz, csak még jobban dühíti az embert. Felháborító! Minek akkor az ügyelet a Fibernetnél, ha úgy sem hárítják el a hibát?

Most mondhatom, az járt jól, aki a másik szolgáltatót választotta. Vagy a hagyományos „lepke” antennát. De ha mi pár nappal később fizetjük ki szolgáltatás díját, akkor már késedelmi kamatot számolnak fel. S ezért az kimaradt tv adásért , kényszerszünetért is fizetünk. Nyilván nem fogják levonni az érintett napokra eső díjat.

„Jó” ez így, ahogy van, mindenhol hallani: eszi, nem eszi, nem kap mást...

Nagyné Kozák Katalin, Kaba