Hatmilliós kedvezményes hitel

HAON: - Mintha az egymást követő kormányok nem vennék komolyan, mennyi feladat hárul rájuk is az országrészek eltérő fejlettségének csökkentése érdekében. Mit tesz ezért a jelenlegi kormány fejlesztési minisztere?
Bajnai: - Úgy raktuk össze úgy az Új Magyarország fejlesztési tervet, hogy minél fejletlenebb egy térség, annál több forrást kap a regionális operatív program keretében. Például az észak-alföldi régió több mint kétszer annyit, mint a nyugat-dunántúli. Elindítunk továbbá egy programot a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek. 33 ilyen kistérség van - egymillió ember otthona. E helyekre célzottan szeretnénk forrásokat vinni minden programból, mert legkevésbé azok tudnak versenyezni, akik leginkább rászorulnak. A „Nem mondunk le senkiről” című programban csak ők pályázhatnak.

HAON: - Milyen tevékenységeket támogatnak e programban?
Bajnai: - A napokban jelentjük be a programot, nem szeretnék elémenni. De az iskolapályázatokat már szeptember elején kiírtuk, aminek az a lényege, hogy a leghátrányosabb térségből pályázók öt plusz ponttal indulnak. Ugyanez vonatkozik a járóbetegek szakellátását végző helyi rendelőkre. A gazdasági pályázatoknak már nyertesei is vannak, több mint kétezer vállalkozás, s ezen belül két keretben is csak olyanok pályázhattak, akik hátrányos térségben valósítanak meg beruházást.

HAON: - Remélhetjük-e, hogy ezek a pénzek nem folynak el zcushlagos csatornákon?
Bajnai: - Fogalmazzunk őszintén, mert nagyon vékony jégen járunk. Európában, ahol van ilyen pénzt, ott mindenhol megmozdultak a sötét erők. Én azt állítom, hogy az uniós pénzek körül sokkal szigorúbb az ellenőrzési rendszer, mint bármely magyar forrás körül. Ráadásul minden bíráló bizottságban civil delegált ül szavazati joggal. A pályázók interneten hamarosan megtekinthetik a saját pályázatuk bírálatát, pontszámmal, részletes értékeléssel, látható lesz név szerint, hogy a bíráló bizottságból ki hogyan szavazott. Ezek alapján fellebbezhetnek, és azt ki fogjuk vizsgálni. Továbbá bevezetjük a legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényt. Minden politikusnak el kell döntenie, hogy a pályázó vagy a döntést előkészítő oldalon ül.

HAON: - Ahol nagy pénzek vannak, ott sötét erők, ahol kis pénzek, ott meg emberi gyengeségek. A korrupt országok listájában meglehetősen elől állunk, s tapasztalataink szerint ebben jócskán benne vannak a közhivatalok. Eleinte azt gondoltuk, jó fizetéssel leküzdhető. Ezek szerint még mindig nincs rendesen megfizetve a köztisztviselő?!
Bajnai: Igen, találkozunk korrupcióval, de azért a hivatalnokokat általában korruptnak mondani, nyilván erős túlzás lenne. A hivatali rendszerek nem lesznek attól jobbak, ha többet fizetünk. Mégis érdemi fizetést kell adni, hogy a legjobban felkészült emberek dolgozzanak ott. Az érdemi fizetést azonban teljesítményhez és etikai normákhoz kell kötni. Ebbe az irányba indultunk el az új teljesítményértékelési rendszerrel és összeférhetetlenségi szabályokkal.

HAON: Lehetetlenül szűkös normatívákkal kell gazdálkodni az önkormányzatoknak, s jövőre még az ideinél is rosszabb feltételekre számíthatnak. Attól kell tartani, hogy például a szociális működésképtelenek lesznek.
Bajnai: - Nincs további megszorítás. Az ideihez hasonló helyzet várható jövőre is. Úgy látom egyébként, hogy egyszerre van jelen a bőség és a pazarlás. Úgy tudjuk feloldani az ellentmondást, ha nem újabb és újabb infrastruktúrákat hozunk, létre, hanem megpróbáljuk a meglévőket hatékonyabbá tenni. Tehát nem szabad új iskolát építeni oda, ahol csökken a gyerekszám. Ezért a kistérségi összefogást ösztönözzük. A pályázataikból olyan felújításokra, eszközbeszerzésekre és kiváló pedagógusok alkalmazására lesz mód, hogy létrejöhet a legkorszerűbb igényeknek megfelelő iskola.

HAON: A szociális ágazatban reménytelen állapotok uralkodnak. Elöregszik a társadalom, különösen a falu, nincs, aki ellássa a magukra maradt beteg embereket, az idősotthonok pedig alig bírják kifizetni a számlákat.
Bajnai: - E téren is van forrásfejlesztés, de valóban fejlesztésről szól, nem igényelhető működésre. Itt is azt ösztönözzük, hogy a széttagolt intézményeket ésszerűsítsük. Másrészt elkezdődött egy formaváltás, szeretnénk kiterjeszteni az intézményinél humánusabb otthonápolást.

HAON: Örülünk Románia fejlődésének, de néha aggódva figyeljük, hogy maholnap meghalad minket. S ezzel visszatértem az első kérdéshez: nem kellene-e még jobban támogatni hazánk keleti országrészének fejlesztését?
Bajnai: - Valóban dinamikusan fejlődik – ez a tempó jellemezte Magyarországot is a felzárkózás első ütemében. Romániának a nyugati határszéle van ott, ahol nekünk a keleti, s nálunk is megfigyelhető, hogy a nyugati határszél gyorsabban fejlődik. Ebben esélyt is látok, mert a fejlődés átsugározhat ide, illetve, a sokszor a határok által mesterségesen elvágott, de szervesen összetartozó területek újra el tudnak kezdeni együttműködni. Igazából a fejlődéshez arra van szükség, hogy minőségi ugrást érjünk el a közutak, a vasutak, illetve a vállalkozások fejlesztésében és oktatás színvonalának javításában. Azt már lehet tudni, hogy a kormány nyáron elfogadta a Budapest Szolnok Lőkösháza, és a Szolnok-Debrecen vasútvonal fejlesztését. A 4-es út szélesítése érdekében Csontos János képviselő jelentős lobbit fejtett ki, és jogosan tette, mert ez az ország egyik legrosszabb útja, ráadásul Románia csatlakozása óta 30 százalékkal nőtt a teherforgalma. A kormány döntése szerint a tervidőszak végére meg kell építeni az elkerülő utakat, s Romániáig az egészet 2x2 sávosra bővíteni.  A vállalkozások kapcsán most csak azt említem, hogy elindítjuk a mikrohitel-programot, melyben a legkisebb családi vállalkozások 6 millió forintig akár 5 évre vehetnek fel kedvezményes hitelt. 100 ezer vállalkozást szeretnénk ezzel elérni. S komoly forrásokat kell csoportosítani az oktatásra, mert hiába minden, ha nincs alkalmas munkaerő.

HAON: Spallációs központként emlegetik, de itt nevezzük inkább speciális anyagvizsgáló laboratóriumnak, amiből csak egy lesz Európában. Debrecen szeretné, ha itt épülne meg. Mit gondol, mekkora eséllyel pályázunk erre?
Bajnai: - Rendkívül gazdag országokkal versenyzünk ezért az iszonyatosan drága projektért. Már azzal elégedett leszek, ha sikerül Magyarországra hozni, s ebben a fázisban nem számít, hogy Székesfehérvárra vagy Debrecenbe. Többnyire azon múlik, hogy akik szervezik, megtalálják-e itt az ehhez szükséges, nagyon jelentős magántőkét. 100 milliárd forintokról beszélünk. Az ugyanis irreális, hogy az egészet vállalja magára az állam.

Szabó Katalin

Kapcsolódó anyagok: