Pénzt nem, csak kisebb ajándékokat fogadott el – mondja a hálapénz átvételével vádolt debreceni orvos

Minden pontjában vitatja a vádat a hálapénz elfogadásával vádolt orvos.

Borítékok is gazdát cseréltek, a köpenyzsebbe csúsztatva

Forrás: Shutterstock

A vádlott és két tanú meghallgatásával folytatódott a hálapénz elfogadásával vádolt orvos pere hétfőn a Debreceni Törvényszéken. Mint korábban írtuk, a vádirat szerint a szakorvos vádlott 2021. október 1-je és 2022. január 28-a közötti időszakban összesen négy alkalommal vett át különböző összegű készpénzt és egyéb ajándéktárgyat három betegtől és egy beteg hozzátartozójától. Egy alkalommal az egyik betegtől borítékban átvett készpénzből ötezer forintot adott át az asszisztens vádlott-társának, aki azt elfogadta.

Az április 14-ei előkészítő ülésen az asszisztens, az ügy másodrendű vádlottja beismerő nyilatkozatot tett, a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet vele szemben az ügyészi fellebbezés okán nem emelkedett jogerőre, jelenleg – mint a hétfői tárgyaláson elhangzott – döntésre vár.

Az elsőrendű vádlott, a szakorvos, a tárgyalás elején beszélt szakmai életútjáról, elmondta, mintegy három évtizede sebész, sok éves képzést és nagy gyakorlatot igénylő műtéteket végez, szakterületén országosan elismert orvos. Szakrendelést is folytat, részt vesz az egyetemi hallgatók oktatásában, konferenciákon előadásokat tart, publikál. Munkájával szemben kifogás soha nem merült fel. Felidézte, a covid-járvány idején – kollégáival együtt – egy átszervezett intézményben, nem a megszokott működési rendben dolgoztak súlyos terheket vállalva; szükség esetén covid-fertőzött betegeket is operáltak, eleinte védőoltás hiányában. Az első hullám után nagy lelkesedéssel próbáltak minél több beteget ellátni, tudva, hogy újabb hullám jön majd. (Az első tanú, a vádlott közvetlen főnöke lelkiismeretes, segítőkész, magasan képzett szakemberként írta le az orvost.)

Borítékok

Rátérve a vádakra az orvos kijelentette: a telefonját valótlan indok alapján kezdték lehallgatni, és több hónapnyi megfigyelés során, mialatt száznál több beteget ellátott, csupán négy beteg kapcsán tudták megvádolni bűncselekménnyel, amiket egyébként nem követett el.

Debrecen Virágh Pál haon — Virágh Pál bíró vezeti a tárgyalást
Forrás: Napló-Archív

Tagadta, hogy jövedelme rendszeres kiegészítéseként pénzt vett volna el a betegeitől, hozzátéve, ajándékot (csokoládé, ital stb.) meghatározott módon el lehet fogadni. Hangsúlyozta: a betegek akkoriban nem ismerték a jogszabályváltozást, miszerint a hálapénz tiltottá vált, a tömegtájékoztatás főként a covid-járvánnyal foglalkozott, nem volt kialakult gyakorlat sem az új helyzetre, nagyjából mostanra lett társadalmilag ismert a szigorítás.

Nem kértem és nem vártam el semmit a betegeimtől, ráutaló magatartást sem tettem, csak ajándékot fogadtam el a törvény által megengedett módon. Jogosulatlan előnyt soha nem fogadtam el, és ugyanazt a minőségű ellátást kapta minden betegem függetlenül az egyéb juttatástól. Köszönetként, hálaként néhányan önként ajándékot adtak

– mondta az orvos. A vádirat szerint a köpenyzsebébe csúsztatott borítékokról azt mondta: nem tudta, egy-egy borítékban mi van, ezekben a korábbi tapasztalatok alapján lehettek köszönőlevelek, olykor pedig kisebb ajándékot, például színházjegyet tettek bele a betegek. Ennek kapcsán a védelem rámutatott: a vád ezen része azzal foglalkozik, mit csináltak a betegek, nem azzal, hogy mit csinált a vádlott; továbbá amikor (mint a videófelvételeken látszik) az orvos a beteg távozása után hosszú idővel elővesz egy borítékot a zsebéből, nem lehet tudni, ugyanaz a boríték-e, mint amit a beteg odatett. A védő felidézte: az egyik felvételen jól látszik, hogy míg az orvos a beteggel beszél, annak hozzátartozója, szinte az orvos háta mögött csempész a zsebébe egy borítékot úgy, hogy a vádlott észre sem veszi. Egy másik beteg egy italos tasakban adott át egy üveg bort, ezt fogadta el a vádlott, később találta meg a pénzt a tasakban. A védő megjegyezte: nincs „pénzes boríték”, csak boríték van, amiről kívülről nem látszik, mit tartalmaz.

A bíró az iratok alapján arra emlékeztetett: azért indult fedett nyomozás a vádlott ellen (lehallgatták, bekamerázták a rendelőjét), mert a jogszabályváltozás kapcsán nyíltan hangoztatta, hogy a hálapénz „neki jár”, és továbbra is el fogja fogadni. A vádlott tagadta ezt, és védője is kijelentette: semmi bizonyíték arra, hogy ezt mondta volna.

A műtéti program

A tárgyalás két fontos témája volt, hogy a vádlott állította-e össze a műtéti programot, illetve önálló jogkörrel rendelkező vezetőnek minősült-e.

Előbbi kérdést azért próbálták tisztázni, mert a vád szerint a vesztegetések egyik oka, hogy az adott beteg kedvezőbb műtéti előjegyzést szeretett volna. Mint elhangzott, a műtéteket igyekeznek előre tervezni; a sebész szakorvosok jelzik, adott napon milyen műtétjük lenne, egy gyakorlott orvos pedig beosztja azokat a műtőhelyiségek és az egészségügyi személyzet kapacitásait a leghatékonyabban kihasználva, a szakmai protokollt (sürgősség, sterilitás stb.) figyelembe véve. A vádlott elmondta, a műtéti program összeállítását az adott osztályon a vezetőhelyettes végezte, és a szóban forgó időszakban ő éppen betanult ebbe a munkakörbe és folyamatosan vette át a feladatokat a nyugdíjba vonuló kollégától. Úgy emlékezett, a műtéti program összeállítását akkor még elődje csinálta, ő csak jóval később vette át azt.

Ezzel együtt hangsúlyozta (és a két tanú ezt később megerősítette): a műtő beosztását mindig jóvá kell hagynia egy felettesnek.

A vádlott megjegyezte: abban az esetben, mely szerint ő állítólagos kedvezőbb előjegyzésért fogadott el pénzt, még nem is lehetett tudni, hogy a páciensnek műtétre lesz szüksége, az csak a későbbi vizsgálatok során derült ki. A védője pedig arra mutatott rá: ez a vád „meglepetésszerűen” került bele a vádiratba, a nyomozás során még szó sem volt róla.

A másik kérdés azért került fókuszba, mert az ügyészség „önálló intézkedésre jogosult személy által, üzletszerűen elkövetett vesztegetés” miatt emelt vádat. Az orvos és a két tanú által elmondottak alapján a vádlott orvosként természetesen valóban önálló szakmai döntéseket hozott, azonban semmilyen gazdasági, pénzügyi vezetői pozíciót nem viselt.

Beosztottként dolgozott, nem volt vezetői kinevezése, aláírási jogköre. A védelem szerint az ügyészség a gyógyító orvos jogosultságát igyekszik összekeverni az önálló igazgatási joggal.

A tárgyalás szeptemberben folytatódik.

SzT