Munkásszálló épülhet a debreceni reptér mögött?

A február 28-án megjelent Magyar Közlöny szerint a Debrecen külterületén fekvő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 0493/96 helyrajzi számú ingatlanon „munkásszállás rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető". A város szabályozási terve szerint ez a 18 ezer négyzetméteres terület a nemzetközi repülőtér mögött helyezkedik el, a Balaton utcánál, a Tégláskert szomszédságában. Mint ismert, február 27-én, azaz a kormány döntése előtt egy nappal a debreceni Fidesz-KDNP-frakció közleményt adott ki, melyben elítélik azt, hogy „egyesek a lakosság szándékos megtévesztésével lépten-nyomon munkásszállókat vizionálnak ott – Debrecen kertvárosi, családi házas övezeteiben –, ahol azok nem is létesíthetőek".

A Cívishír írásban fordult a debreceni önkormányzathoz, hogy megtudják, a kertvárosi, családi házas övezet szomszédságában megépülhet-e a munkásszálló, és ehhez milyen engedély szükséges.

Március 3-i válaszukban leszögezik, lakóövezetben munkásszálló nem építhető, a fejlesztéssel érintett telek Tégláskert városrész lakóterületétől délre, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér melletti gazdasági övezetben található. Építési ügyekkel kapcsolatban 2020 márciusától a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya rendelkezik hatáskörrel, az ingatlanon megvalósuló fejlesztéssel kapcsolatban pedig a terület tulajdonosa tud pontos információt adni.

Kiemelik, a telekre vonatkozó építési jogokat a szabályozási határértékeket illetően a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete rögzíti, míg az elhelyezhető rendeltetések körére tekintettel a kormányrendelet előírásai az irányadók. Utóbbi rögzíti, hogy a fent nevezett ingatlanon munkásszállás is elhelyezhető. Az ingatlant az ingatlannyilvántartási alaptérkép külterületi ingatlanként tartja nyilván, így ezzel összhangban a kormányrendelet is külterületi ingatlanként hivatkozik arra.

 – fogalmaztak.

A helyi építési szabályzat szerint a 0493/96 helyrajzi számú ingatlan általános gazdasági Gá-D jelű terület, így az 50 százalékban beépíthető, maximum 12,5 méter magas épület állhat rajta és minimum 30 százalék zöldfelületnek kell lennie. Az üggyel kapcsolatosan kerestük a terület debreceni tulajdonosát, aki egyelőre nem kívánt nyilatkozni.

A február végi kormányhatározatban azt is leírták, hogy az ipari parkban az „épületek használatbavételéig az építési beruházás megvalósítása során a kivitelezési munkák elvégzéséhez szükséges, munkavállalók által ideiglenesen használt, munkásszállásnak nem minősülő, de az OTÉK 104/A.§-ában foglaltaknak megfelelő, szállás jellegű épület létesítése a telekalakítással kialakuló építési telken belül megengedett, amennyiben az teljes közművesítettséggel rendelkezik, azzal, hogy a szállás jellegű épülethez nem kötelező személygépkocsi-várakozóhelyeket és kerékpártárolót biztosítani, azonban gondoskodni kell a szállás jellegű épülettel igénybe vett terület fizikai lehatárolásáról". Azaz ideiglenes konténervárosokat is kialakíthat a beruházó.

A hivatkozott paragrafus értelmében a szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy annak helyiségei a tervezési program szerint tegyék lehetővé a pihenést (az alvást), a tisztálkodást, az illemhelyhasználatot, valamint a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat.

A debreceni önkormányzattól azt is kérdeztük, tudomásuk szerint a város kül- és belterületén hol szándékoznak munkásszállót építeni. Közölték,

A február 28-i kormányrendelet egyebek mellett arról is határozott, hogy újabb 17,5 milliárd forintot adnak Debrecennek annak érdekében, hogy tovább bővíthesse ipari parkjait a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. közreműködésével, emellett átsoroltak beruházási célterületté debreceni és mikepércsi földterületeket az épülő kínai akkumulátorgyár térségében. Mint írtunk róla, egy 18,5 hektáros, egybefüggő területet kivontak a gazdasági övezet területéről, így az a jövőben mezőgazdasági földként funkcionálhat, továbbá új helyrajzi számok beemelésével megteremtették egy csapadékvíz-késleltető tározó megvalósításának lehetőségét a 47-es számú főút keleti oldalán.

Fogarasi Renáta