A Jézuska hozta 90 évvel ezelőtt a debreceni Margit nénit

– mondta bájos mosollyal az arcán Balogh Mihályné Margit néni, akit közelgő, december 24-i születésnapja miatt debreceni otthonában köszöntött fel kedden délelőtt Kovács István önkormányzati képviselő és Tóth-Vanka Judit, a polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa.

Érkezésünkkor a fia fogadott minket, ahogy beértünk a kedves, szeretettel teli házba, Margit néni és a lánya üdvözölt bennünket. A beszélgetésből kiderült, a nemsokára kilencvenéves asszony Kokadról származik, hat testvérével éltek a kis településen, és bizony munkából soha nem volt hiány. – Szenteste érkeztem meg a családba, második gyermekként, egy a bátyám volt, Lajos, aki már sajnos nincs köztünk. Nem volt könnyű életünk, kétkezi munkát végzek, amióta az eszemet tudom.

– jegyezte meg, és talán a sors is azt akarta, hogy Margit néni legyen a legidősebb a lánytestvérek közt. Hamar belecsöppent a felnőttek világába, ugyanis édesapja 50 évesen ment el, így ő maradt az édesanyjával, akinek segített mindenben, amiben tudott: szó szerint karácsonyi ajándék a család számára.

Férjével együtt építették fel a házukat

Három unokája és hét dédunokája született, azonban akadnak köztük olyanok, akik igencsak messze találták meg a számításaikat. Ennek ellenére a legidősebb családtag nem panaszkodik, tudja, hogy a mai világban is sokat kell dolgoznia a fiataloknak, meg kell találniuk a számításaikat. – Dolgoztam a tsz-ben, majd 1963-ban, amikor Debrecenbe költöztünk, idénymunkát végeztem, később pedig portásként helyezkedtem el egy helyi iskolában. Közel tizennyolc éve, hogy itt hagyott engem a férjem, akivel még Kokadon ismerkedtem meg. Huszonkét évesen mentem hozzá, és nem költöztünk el azonnal Kokadról, évekig ott éltünk, ám nem albérletben, saját házat húztunk fel – hangsúlyozta. Hozzátéve, a közelben találtak egy eladó telket, megálmodták és ő maguk fel is építették az első házukat. Kiemelte, egy év alatt kész lett az otthonuk, saját kezűleg vetették vályogot, és betonalapra abból építkeztek.

– Egyszerre voltam háziasszony és kőműves – kacagott fel, miközben a fiát csitítgatta, akinek mindenhez volt egy-egy humoros gondolata. Legyintett egyet a kezével, majd mondta: okoskodik! Mindig vannak bemondásai. Nem tudom, kitől tanulta! Mire a lánya megjegyezte: anyukám, én tudom. Ki mástól, mint aputól!

Érezhetően nagyon szeretik Margit nénit, fia többször megjegyezte:

– mutatott egyik székről a másikra. Kiemelte, egy újjal is képes dolgozni: mutatja, mit kell csinálni!

Mint megtudtuk, imádott sütni-főzni, karácsonykor soha nem hiányozhatott a tyúkhúsleves és a töltött káposzta az asztalról. Szintén helyet szorítottak az istenien elkészített túrós bélesnek és a mákos kalácsnak. Igaz, ma már nem ő készíti a finomságokat, viszont hála az égnek, nagyon jó az étvágya, így természetesen izgatottan várja a karácsonyt és a születésnapját.

NE