„Rengeteget számít, hogy az első években hogyan foglalkozunk a lovakkal”

Balogh Zita nem a hétköznapi gazdik közé tartozik, hatalmas szíve van, amelyben szinte bármilyen élőlény helyet kaphat. Gyermekkora óta imádja az állatokat, és nem csak azért, mert a szülei is foglalkoztak állattartással; amióta az eszét tudja a házikedvencek között érzi a legjobban magát. Fiatal nőként már rengeteg állat mentésében vett részt, és nemcsak fizikailag, hanem ő maga is hazaviszi azokat az állatokat, akik rászorulnak az emberek támogatására. – Az első kutyusomat hétévesen kaptam, és azóta ez a szám csak nő. Leginkább menhelyes kutyáim voltak, vannak, egyszerű nem tudom elviselni, és látni azt, hogy egy ártatlan kisállat szenved, sokszor csak azért, mert az előző gazdái felelőtlenek voltak.

„Már tizenévesen menhelyeken segítettem be, kutyákat fotóztam, gyepmesteri telepekre jártam barátnőmmel, ahonnan egyébként szintén fogadtam örökbe négylábút”

– kezdte lapunk tájékoztatását.

A paripák

A huszonhat éves lánynak nem csak a kutyák a szenvedélye, egyszerűen rajong a lovakért. Kisgyermekként, amikor megpillantott egy lovat, azonnal a hátára szeretett volna ülni, néhány éves volt, de már akkor érezte, hogy különös „kötődést” érez a táltosok iránt.

– Tizenhét évesen kezdtem el lovagolni, hetente többször ültem hátason, amikor csak tehettem, a lovardában voltam. Folyamatosan lovaztam, takarítottam a helyüket, gyermektáborokba segítettem, nem akartam mást, csak lovak között lenni, nagyon sokszor kint is aludtam, teljesen a szenvedélyemmé vált. Egyre nagyobb tudásra tettem szert a lovaglás terén. Nagyon sok barátot szereztem a lovardában, volt egy kedvenc kancám is, akin akkoriban a legtöbbet ültem, voltaképpen neki köszönhetem, hogy öt éve immár Szörpinek a gazdája lehetek, hiszen ő hozta világra az imádott paripámat – fűzte hozzá.

Kapcsolat kialakítása

Az ötéves csődör mindent megkapott a gazdájától, Zita elmondása szerint az első három év nem volt zökkenőmentes, de egy percet se bánt meg, hiszen Szörpi az egyik legfontosabb számára az életben. – Nem könnyű a csikókkal, az első néhány év arról szól, hogy kialakítsuk a kapcsolatot, mondhatni „babázunk” a lovacskával. Rengeteget számít, hogy az első években hogyan foglalkozunk a lovakkal, Szörpi gyakorlatilag ma már egy „nagy kutya”, aki már csikóként is nagyon bújós volt, így nem meglepő, hogy napjainkban is imádja, ha simogatják, vakargatják.

„Úgy gondolom, a lovakkal ki kell alakítani egyfajta kötődést, és ha sikerül, akkor szeretetükkel hálálják meg a törődést”

– hangsúlyozta.

Valódi gondoskodás

Zita nagyon sokoldalú lány, ezt már csak az is bizonyítja, hogy a négylábúak mellett afrikai óriáscsigák, tengerimalacok, sündisznók és teknősök is helyet kapnak a lány otthonában.

Szinte nem tudna kiemelni egy élőlényt sem, hiszen mindegyiket ugyanúgy szereti, és persze szívvel-lélekkel gondoskodik róluk. – A kisgyermekes családoknak mindig azt mondom, ha háziállatot szeretnének, akkor kezdjék az óriáscsigákkal, hiszen egyszerű tartani őket, nincs szaguk, nem csinálnak felfordulást, és még a gyerekek is imádják őket. Zöldségen és gyümölcsön élnek, annyi a fontos, hogy párás környezetet alakítsunk ki nekik. Nagyon szépen cseperednek, az egyedeim jelenleg 10–12 centiméteresek, természetesen kapnak szépiacsontot, hogy a házuk szép legyen – mondta.

– Szerintem a rágcsálók is igazán szerethető jószágok, a tengerimalacok iránt nagy „szerelmet” érzek, nem tudom miért, de nagyon ragaszkodok hozzájuk, ahogyan ők is hozzám. Megismerik a hangomat, az illatomat, persze a zacskó csörgésre hamarabb felkapják a fejüket, hiszen a pocak nagy úr – tette hozzá mosolyogva.

A fiatal nő szerint az embereknek meg kell tanulniuk felelősségteljesebbnek lenniük, nem szabad, hogy egy ártatlan élőlény sérüljön a meggondolatlan cselekedeteink miatt.

Szerinte sokan bele sem gondolnak, hogy érző élőlényekről van szó, pedig nem egyszerű háziállatok, hanem hűséges családtagok.

Nagy Emese