Uniós fejlesztések és duális képzések az egyetemen

Debrecen - Az Innovációs és Technológiai Minisztérium néhány napja útjára indította azt a roadshow-t, amely bemutatja mindazokat a felsőoktatási fejlesztéseket, amelyeket a kormány támogat a Széchenyi 2020 programban. A rendezvény csütörtökön a Debreceni Egyetemre érkezett.

László András miniszteri biztos az esemény sajtótájékoztatóján elmondta, a nyíltnap-sorozatot azért indították – kapcsolódva az intézmények által szervezett eseményekhez –, hogy kihasználva azt az érdeklődést, amit a felvételi jelentkezések lezárulása előtt nemcsak a diákok, hanem szüleik is mutatnak a felsőoktatási intézmények iránt, kicsit jobban rávilágítsanak arra, milyen fejlesztések mennek végbe a magyar felsőoktatásban.

A miniszteri biztos tájékoztatásában áttekintette a magyarországi felsőoktatási fejlesztéseket a 2014–2020-as ciklusban. Mint mondta, 33 felsőoktatási intézmény rendelkezik nyertes pályázatokkal, ezeknek száma meghaladja a 300-at, összegük pedig a több mint 280 milliárd forintot. László András hangsúlyozta, Magyarország a fejlesztés terén kiemelkedő teljesítményt nyújt, a tágabb régióban hazánk élen jár az uniós források lehívásában. Az erős magyar gazdaságnak köszönhetően az eredetileg kilencezermilliárd forintos pályázati keretet a magyar kormány 110 százalékra tudta növelni.

– Célunk, hogy az ország továbbra is élen járjon a fejlesztési források felhasználásában. A felelős költségvetés-politikának köszönhetően a szerződéskötések már elérték a 102 százalékot, a kiutalások a 65 százalékot, az uniós források lehívása pedig 31 százalékon áll. A kormány likviditási segítséget tud nyújtani a nyertes pályázóknak, hogy megkezdhessék projektjeik végrehajtását, s ne kelljen adminisztratív nehézségek miatt várakozniuk – emelte ki a miniszteri biztos.

Megyénkben

László András arról is beszámolt, Hajdú-Bihar megyében több mint 2350 projektet tartanak számon, a nyertes vállalatok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek több mint 650 milliárd forintból gazdálkodhatnak, Debrecen városa pedig 1050 pályázaton nyert, 324 milliárd forint összegben. Az egészségügyet érintő korszerűsítéstől az infrastrukturális fejlesztéseken át a humán tőke erősítését célzó támogatásokig szerteágazó a források felhasználása, s ez igaz a Debreceni Egyetemre is. Az intézmény 43 projektben fő pályázóként nyertes, ez csaknem 43 milliárd forint támogatást jelent, és hatékonyan pályázik konzorciumok formájában is, így további 50 nyertes projektben vesz részt. Kiemelte, a Debreceni Egyetem nagyon jól teljesít a kutatás-fejlesztési pályázatok terén, a projekteknek csaknem fele erre irányul, miközben jut pénz más fejlesztésekre is.

Magas színvonal és presztízs

Dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes hangsúlyozta, a forrásokat az egyetem olyan stratégiai célok megvalósítására fordítja, amelyek az intézmény versenyképességét szolgálják. A projektek jelentős része az orvos- és egészségtudomány területén és az MTMI-szakok (matematika, természettudomány, műszaki és informatika) körében valósul meg. A rektorhelyettes ezek közül kiemelte „A felsőoktatás és az ipar együttműködése az egészségiparban” nevű projektet, amelyre majdnem négymilliárd forintot fordítanak, s az országban az egyetlen FIEK (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) -program, amit az egészségipar terén indítani tud egyetem.

A kiemeltek közé sorolta azt 3 és fél milliárdos forrást, amelyet az egyetem az eredményesség és az önfenntartó képesség növelésére használ. A gazdasági versenyképességgel foglalkozó projekt szintén 3 milliárdot meghaladó összegű, az egészségügyi ellátást és az ehhez kapcsolódó kutatást pedig több projekt is szolgálja. Az agrártudományi képzés hagyományosan erőssége az egyetemnek, ennek kiválóságát is egy jelentős, 1 milliárdos nagyságrendű pályázat támogatja. A sporttudomány fejlesztése is méltó az említésre: több projekt fut ezen a területen, olyanok, melyeknek ez a középpontja, s olyanok is, amelyeknél más képzési területek mellett kap helyet a sporttudomány és a hozzá kapcsolódó gyakorlat.

A rektorhelyettes a duális képzésről elmondta, az egyetemen a kezdetektől fogva elérhető ez az oktatási forma, e dinamikusan fejlődő területen jelenleg mintegy 150 hallgatójuk van, 20 szakon, több mint száz vállalati partnerrel.

Bartha Elek azzal zárta a tájékoztatót, bízik abban, hogy a beáramló jelentős forrásmennyiség valóban céljaikat szolgálja majd: a versenyképesség megtartását, az egyetem presztízsének növelését, a nemzetközi rangsorokban való előrelépést, valamint a gyakorlatorientált képzés és az oktatás színvonalának emelését.

Hármas kapcsolat

Az egyetem duális képzési információs napján az intézmény alapszakos tanulói és a középiskolások több, a Természettudományi és Technológiai Karral együttműködő vállalat képviselőjétől és a képzésben részt vevő hallgatóktól kaphattak képet a gyakorlati tudnivalókról. Dr. Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja bevezetőjében áttekintette a duális képzés működését. Előadásában kiemelte, ez olyan együttműködés, melyből mindhárom résztvevőnek előnyei származnak. A hallgatók piacképes felkészültséget, ipari, gyakorlati jártasságot szereznek, hároméves szakmai tapasztalatot kapnak, és már az egyetemi évek alatt rendszeres jövedelemre tesznek szert. Az egyetemnek ez lehetőség a folyamatos fejlődésre, az új ismeretek integrálására, s a képzési forma több hallgatót vonz az intézménybe. A vállalatok teljes értékű, megfelelő szakmai és személyes készségekkel rendelkező munkavállalót nevelhetnek maguknak, aki elkötelezett a cég iránt, és már az oktatás időszaka alatt jövedelmet termel.

PtkI