2018.07.18. 14:48
Aratás: jó a búza minősége, de kevesebb termett
Hajdú-Bihar - Az őszi búza betakarítása megyénkben csaknem befejeződött; a közelmúlt csapadékos, hűvös időjárása miatt vontatottan indult, de az előző két hét melegebb időjárása alkalmas volt az aratásra, így jelenleg a vetésterület 94 százalékát már betakarították. A megyei Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a termésátlag 10-20 százalékkal elmarad a tavalyitól, minősége változó. A gazdák szerint utóbbival sincs gond, azonban a piac nem fizeti meg a jó minőséget.
Hajdú-Bihar - Az őszi búza betakarítása megyénkben csaknem befejeződött; a közelmúlt csapadékos, hűvös időjárása miatt vontatottan indult, de az előző két hét melegebb időjárása alkalmas volt az aratásra, így jelenleg a vetésterület 94 százalékát már betakarították. A megyei Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a termésátlag 10-20 százalékkal elmarad a tavalyitól, minősége változó. A gazdák szerint utóbbival sincs gond, azonban a piac nem fizeti meg a jó minőséget.
Az őszi búza vetésterülete az idén Hajdú-Biharban 58 ezer 202 hektár. Betakarítása megyénkben csaknem befejeződött; a közelmúlt csapadékos, hűvös időjárása miatt vontatottan indult, de az előző két hét melegebb időjárása alkalmas volt az aratásra, így jelenleg a vetésterület 94 százalékát már betakarították – tájékoztatta a Naplót Szólláth Tibor, a megyei Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Az őszi vetés jól sikerült
A kamara adatai szerint a termésátlag 10-20 százalékkal elmarad a tavalyitól, nagy szórást mutat, 3,5-8 tonna hektáronként, átlagosan mintegy 5,4 tonna. A betakarított búza minősége változó; a takarmány és a prémium minőség között ingadozik, de általánosságban elmondható, hogy egyharmada étkezési, kétharmada takarmány minőségű. Ez alól a megye egyes területei kivételt jelentenek: ahol az őszi vetés időben és jól sikerült, és a májusi aszály már jól fejlett állományt ért, ott 50-50 százalék is lehet az arány – tudatta az elnök.
Kifejtette: a kevesebb termés oka részben az, hogy a fajtaszerkezet egyre inkább a nagyobb terméshozamú fajták felé tolódott, melyek azonban kevésbé javító hatásúak, inkább takarmány minőséget teremnek. A kedvezőtlen időjárás szintén negatívan befolyásolta a termésmennyiséget, a hideg márciusban a bokrosodás nehezen alakult, majd a meleg április és az aszályos május miatt a kalászok rövidebbek, a szemek kisebbek lettek.
– A felvásárlási ár a tavalyi körül mozog, egyelőre minimálisan, mintegy száz forinttal magasabb, de a gazdálkodók egyre élénkülő felvásárlási érdeklődést tapasztalnak, várják az árak emelkedését – közölte Szólláth Tibor.
Öt tonna hektáronként
Sajnos, idén sem lehetünk elégedettek az aratással: a vártnál kevesebb a búzatermés az áprilisi forróság miatt, akkor ugyanis nem tudott eléggé bokrosodni a gabona, kevés kalászt hozott, és ez meglátszik a végeredményen”
– mondta el érdeklődésünkre Örvendi László, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) Hajdú-Bihar megyei elnöke, aki maga is gazdálkodik.
– Az általunk művelt földeken, Hajdúszoboszló környékén 5 tonna búza termett hektáronként, ez máskor 6,5-7 tonna szokott lenni. Igaz, kiváló a minősége, malmi I-es kategóriájú, ezzel viszont az a gond, hogy a malomipar nem fizeti meg a minőséget, a takarmánybúzához képest csak alig magasabb az ára.
Levegőtlenné váltak
Örvendi László gazdatársaitól úgy tudja, Szoboszló környékén a termés kétharmada takarmánybúza, beleértve azt is, amit eleve annak vetettek; e minőségi kategóriában néhol 7-8 tonna is megtermett hektáronként.
Míg azonban áprilisban a forróság okozott gondot, később a „Medárd napok” miatt gyűlt meg a termelők baja: a sok eső miatt a kapás növényeknél (kukorica, napraforgó, cukorrépa) helyenként termés sem lesz.
– A mélyebben fekvő területeken problémát jelent a sok víz: megkeményedett, levegőtlenné vált a talaj, és ahol ez történt, sok helyen elhalt a mag, a kikelő növény. Van, ahol kivárták, míg valamennyire megszárad a föld, ott június közepén vetettek, ami viszont már elég késői időpont, legfeljebb másodvetésnek jó. Hajdúszoboszló, Kaba környékén, a Sárréten, Biharban több vizes, problémás terület van – mondta Örvendi László.
Lehetnek még problémák
– Az aratás után kint hagyott szalmában minőségromlást hozhat az eső, de hát kénytelenek vagyunk kivárni, míg megszárad. Ettől eltekintve a szalmával kapcsolatos munkák jó ütemben haladnak. A kapásoknak pedig most már kimondottan jót tesz a csapadék – összegzett Örvendi László, megyei gazdaköri elnök.
Azt is megjegyezte, hogy a hirtelen nagy esőkkel váltakozó forróság az, ami ma a növénytermesztésben problémát okoz, és ami valószínűleg a klímaváltozás számlájára írható, de ehhez már hozzá kell szoknunk!
- Szőke Tímea -