2017.05.31. 15:32

Debreceni Lövészsuli: a fegyver nem játék, de a gyerek kezébe így is való

Debrecen - Zajlik az élet a DLSE utánpótlás műhelyében, ahol a fiatalok mellett az idősebbek is kipróbálhatják magukat.

Két éve lesz már októberben, hogy a Domb utca 1. szám alá költözött a Debreceni Lövészsuli Sport Egyesület (DLSE). A hivatalos megnyitó ünnepség idején olyan nyolcvan százalékos állapotban volt a terem. Az új, belvárosi helyszínen utánpótlás műhelyet is beindítottak. Akkor Pető László, a Lövészsuli vezetője, a Megyei Sportlövő Szövetség elnöke elmondta, eltökélt szándékuk, hogy újra olimpikont, olimpiai érmest neveljenek Debrecennek. Diákolimpiai bajnoka már van a klubnak, ahol azon fáradoznak, hogy minél többen felérjenek a csúcsra.

A napokban ellátogattunk a Domb utcára, ahol olyan érzése támadt az embernek, mintha rossz helyen járna. Az elmúlt időszakban teljesen átalakult a terem: a klubszoba igazán otthonos lett, kanapékkal, bárpulttal, tele érmekkel, kupákkal, emellett pedig a fallal elválasztott lőtér is sokat fejlődött.

Óriási nyüzsgés fogadott az egyesület központjában, kicsik és szüleik csacsogtak a fotelekben, mások a bárszékeken ülve szakmáztak, és persze az oktatás is zajlott, hangos durranások jelezték, műben vannak a fegyverek.

Szerelem első lövésre

Fejes Tóth István szakága, a Field Target rejtelmeibe vezetett be minket. – Angliából indult el, ezzel tulajdonképpen a vadászatot imitáljuk. Távcsöves légfegyverekkel űzik ezt a sportot, mert a célpontok annyira kicsik, hogy csak így lehet látni őket. Hazánkban 2005 óta található meg a lövészet ezen formája, Debrecenben volt az első csoport, mely elkezdett vele foglalkozni – fogalmazott, majd kiderült, gyerekkorában már lőtt, de befejezte, és később, felnőttként kezdte újra.

– Először pisztollyal próbálkoztam, majd rátaláltam a Field Targetre, mely annyira megfogott, hogy amellett maradtam, mondhatni, szerelem volt első lövésre – mondta el Fejes Tóth, akitől arról is érdeklődtünk, hazánkban milyen eredményekkel büszkélkedhetnek ennek a szakágnak a művelői.

– Országonként eltérő, hogy a különböző légfegyverek milyen besorolás alá esnek, vagyis hogy melyekhez kell engedély, és melyekhez nem. Magyarországon hét és fél joule felett tartási engedély szükséges, ez az érték az angoloknál duplája, vagyis ebből a szempontból hátrányból indulunk. A Debreceni Lövészsuliban jelenleg olyan öt, hat ember van, aki rendszeresen jár versenyekre, külföldi viadalokra viszont ennél már kevesebben, maximum hárman. Ettől függetlenül szép eredményekkel büszkélkedhetünk. 2016-ban, a lengyelországi világbajnokságon már ezüstöt szereztünk. Aztán 2010-ben Debrecenben rendeztük meg a vb-t, melyen én második lettem, de más kategóriában két magyar is az első tízben végzett. Rendszeresen járunk ki világeseményekre, és rendre jól teljesítünk. Tavaly Sarlóspusztán volt az Európa-bajnokság, ahol gyakorlatilag taroltunk, mindkét fő kategóriában hazai versenyző végzett az élen, a csapatversenyben és az ifik küzdelmeiben is magyar siker született – mesélte. Kiderült, a Bánki Arborétumban szoktak edzeni, illetve különböző lőtereken, például Apafán, emellett pedig a versenyeken gyakorolnak még sokat.

Olimpiai reménység

Egy ifjú tehetséggel, Varga Évával, az Ady Endre Gimnázium 16 éves tanulójával is szóba elegyedtünk. Mint megtudtuk, Éva tavaly nyáron figyelemmel kísérte a riói olimpia eseményeit, és nagyon megtetszett neki a lövészet. Éppen ezért augusztus végén ellátogatott a Debreceni Lövészsuli egyik edzésére, és kipróbálta magát. – Légpuskával kezdtem, de mivel jól ment, hamar átkerültem a légpisztolyosokhoz, ahol rendre jól szerepelek. Az országos bajnokságon ifjúsági kategóriában hatodik lettem, de folyamatosan javulnak az eredményeim – mondta a fiatal sportlövő, aki épp nemrégiben járt Csehországban, az olimpiai reménységek versenyén, és azért küzd, hogy egyszer ő is részt vehessen az ötkarikás játékokon.

A Debreceni Lövészsuli elnöke, Petőné Kiss Judit arról számolt be, hogyan szerepelt a Syma csarnokban megrendezett sportlövő Magyar Egytemi-Főiskolai Sportlövő Országos Bajnokságon (MEFOB) a közelmúltban. – Puskával második, légpisztollyal pedig negyedik lettem. Az eredménnyel nem, a helyezéssel viszont elégedett voltam, sokkal többet tudtam volna lőni, de meglepő módon izgultam, ami pedig rám egyáltalán nem jellemző. Ráadásul az utolsó pillanatban kiderült, hogy nincs fegyverem, ugyanis egy sorozatba kerültem azzal a klubtársammal, akivel közös fegyverrel lövünk, úgyhogy nekem kölcsön kellett kérni egyet, amit a lövésem előtti öt percben ismertem csak meg. A többieknek is jól ment a versenyzés, gyakorlatilag mindenki hozott el valamit.

Besegít és versenyez

Horváth András éppen tanítványai körében beszélgetett, mikor „elrángattuk”, hogy mondja el, hogyan is lett belőle edző. – Még tizenévesen kezdtem el lőni, ami az iskola mellett jól is ment, de aztán jött a nagybetűs élet, és már nem fért bele a sport. Kimaradt olyan hat év, aztán 2015-ben újrakezdtem, és immár a versenyzés mellett én is besegítek a fiatalok trenírozásába. Élvezem ezt a feladatkört, kiváló kis csapattal dolgozhatok együtt, szorgalmasak, lelkesek a srácok, számomra kikapcsolódás, mikor velük lehetek. Több olyan reménységgel foglalkozhatok, aki előtt szép jövő áll, némelyikük akár az olimpiáig is eljuthat – tudtuk meg Andrástól, aki mint kiderült, alapvetően nem is szereti a fegyvereket, az viszont nagyon tetszik neki, hogy nem másokkal, hanem önmagával kell megküzdenie. Az okítás mellett ő maga is versenyez még, tervei között szerepel, hogy válogatott kerettag legyen, és kijusson egy világbajnokságra.

Pető László, a DLSE vezetője szerint nagyon jó irányba haladnak, élvezik a Magyar Sportlövők Szövetségének támogatását, így a versenyzőik semmiben sem szenvednek hiányt. – Újra próbáljuk bevonni az utánpótlást a légfegyveres tereplövészetbe, illetve az airsoft is beindult néhány hónapja, Várkonyi Zsolt segítségével az alapoktól kezdjük az oktatást, profi sportolókat próbálunk kinevelni. Szépen nő a taglétszámunk is, száz, százötvenen járnak körülbelül hozzánk. Szerencsére a Debreceni Egyetemmel is remekül tudunk együttműködni, tesiként felvehető a sportlövészet. Ennek létjogosultságát igazolták nemrégiben a MEFOB-on, ahol kiválóan szerepeltek a lövészeink – adott helyzetjelentést a korábbi olimpikon, aki örömmel tudatta, úgy néz ki, végre egy komolyabb támogatót is sikerül megnyerniük.

HBN