Kisvárosi ház kétmillióért

Akt.:
Komádi főtere a rekonstrukció után igazán otthonossá vált
Komádi főtere a rekonstrukció után igazán otthonossá vált - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – Az ingatlanpiac élénkülése a nagyvárosokon kívül a vidéki településeken alig érezhető.

Kettészakadt a magyarországi ingatlanpiac; igaz, ezúttal nem nyugati és keleti országrészre, hanem nagyvárosokra és vidékre. A Napló által megkérdezett (kis)települési vezetők egyike úgy fogalmazott, hogy ő legfeljebb a híradásokban találkozik a jól hangzó ingatlanpiaci pezsgéssel, meg „elszabadult” lakásárakkal, a szűkebb pátriájában ilyesminek nyoma sincs.

A roham már a múlté

Benkő Sándor úgy emlékszik, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor kezdődött a határmenti áttelepülés, akkor hirtelen háromszorosukra, négyszeresükre mentek fel az ingatlanárak náluk, de mostanra gyakorlatilag visszaállt a korábbi helyzet. Ártánd független polgármestere elmondta, hogy Ártánd és Nagyvárad között rengeteg munkahely létesült, így ma ár kevesen települnek át a határ innenső oldalára. – Annak idején annyira felverték az árakat a Romániából áttelepülők, hogy a helyiek számára szinte lehetetlen volt a faluban házat venni. A régi építésű parasztházak ára ma 1,5 és 3 millió forint között van, a sátortetős házak pedig 3-8 millió forintos sávban mennek el. Aki normális árat kér a házáért, az hamar el tudja adni, akinek meg nem sürgős az kitartja az árát – fogalmazott a települési vezető.

Szőllős Sándor (Fidesz-KDNP), Bocskaikert polgármestere arról számolt be, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény jótékony hatása lendületet adott náluk az ingatlanpiacnak. „Ez igaz a használt lakások és a telkek értékesítésére ugyanúgy, mint az építkezésekre. Mi több, társasházak is épülnek a településünkön” – mondta, hozzátéve, hogy aa reális az ár, akkor fél éven belül jó eséllyel elkel a lakóépület. Példaként említett egy 140 négyzetméteres, új építésű házat, amit (mert sürgős volt) úgy adtak el 22 millióért, hogy valójában 26-27 millió forintot ért. Szavai szerint Debrecenben nagyon elszaladtak a lakásárak, ezért neki meggyőződése, annyi pénzért néhány kilométerre a várostól családi házat lehet vásárolni.

Kisebbe költöznének

Bajusz Istvánné elmondásából kiderült, hogy nálunk is nehezen lehet eladni házat. – A többség kisebb otthonba szeretni költözni, hiszen a gyerekek kirepültek, kettőjüknek pedig nagy a ház – tekintett a jelenség mögé Nagyhegyes független polgármestere. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az ’50-es években épült komfort nélküli házakat a ’70-es évekre korszerűsítették, toldottak hozzá két-három szobát, fürdőszobát, a később építkezők pedig gyakran eleve három szobában, meg összkomfortban gondolkodtak. „Mindig van eladó ház a faluban, de az adásvétel ritka. Előfordul, hogy akár évekig árulják a házukat. Az árak széles sávban mozognak az 5 és a 28 millió forint között, akinek szerencséje volt, annak a házát megvették Debrecenből kitelepülő fiatalok. Nálunk egyébként a csok nem igazán jellemző, talán ketten kapták meg, akikről én tudok” – tette hozzá.

Kertest fillérekért

Barabás Károlyné (Fidesz-KDNP), Magyarhomorog polgármestere is azt tapasztalja, hogy a falujukban igazából nincsenek árváltozások, mivel eladások sincsenek. „Nem is nagyon vannak jó állagú, eladó ingatlanok, és azokat is ár alatt lehet csak eladni. Igazából nálunk annak érték a lakás, aki benne lakik. Hiszen egy öreg vályogház ára 1,5 millió forint körül van, egy sátortetősé pedig 5-6 millió forint. A legmagasabb eladási ár, amire emlékszem, 10 millió forint, de ennyiért már tényleg jól kiépített porta cserélt gazdát” – tudatta lapunkkal a települési vezető, hozzátéve, hogy építkezni főleg nem építkeznek a faluban. Egy új építésű ház van, de az is darabban…

Tóth Ferenc (Fidesz-KDNP), Komádi polgármestere: Néhány építkezésen ugyan lemérhető, hogy a csok némi lendületet adott a piacnak, de a trend továbbra is az, hogy a másfél-kétmillió forintot érő portákat keresik; ha keresik. Az önkormányzat a maga szerény eszközeivel igyekszik támogatni az otthonteremtést, 250 ezer forintot adunk minden első lakáshoz jutónak. De így is alig van mozgás.

– Petneházi Attila –


Ameddig a takarójuk ér

– Miután azt láttuk, hogy sok használt lakás eladó és évente alig egy-két új otthon épül a városban, az önkormányzat kidolgozott egy átfogó lakáspolitikai koncepciót – mondta Tóth József (DK), Polgár polgármestere. Használt lakás vásárlásakor a vételár 20 százalékát (maximum 1 millió forintot) odaadják vissza nem térítendő támogatásként. „Tavaly már 55 ilyen eset volt Polgáron, a szisztéma működik, hiszen a környező kistelepülésről is jöttek ide családok. Egy sátortetős ház ára nálunk (állapottól függően) 5-10 millió forint, ehhez szabtuk a támogatást. Új lakás építéséhez vagy vásárlásához a lakás vételárának a 10 százalékát, maximum kétmillió forintot vissza nem térítendő támogatásként adunk. Ezen felül társasházi lakások építését is tervezzük a településünkön” – közölte lapunkkal Tóth József.




Polgár.
HAON.HU






hirdetés