Jegyzet: Itt az idő odavágni

Egy DVSC-drukkernek sem kell hangsúlyozni a Loki-Fradi jelentőségét, hiszen a két klub és szurkolóinak rivalizálása évtizedekre tekint vissza. Elcsépelten hangzik, de tényleg mindegy, éppen melyik csapat milyen formát fut, egy ilyen rangadóra mindenki összekapja magát. Ráadásul ezúttal a Magyar Kupában csapnak össze a felek, aki ott továbbjut, hónapokig dörzsölheti a sót az ellenfél rajongóinak sebébe, mivel itt a bajnoksággal ellentétben nincs lehetőség a javításra, a kieséssel véget ér a menetelés. Debreceni szempontból a közelmúlt bizakodásra adhat okot, hiszen az elmúlt három egymás elleni tétmeccs mérlege teljesen kiegyenlített: mindkét alakulat nyert egyszer, és született egy döntetlen is.
Ez is erőt kell, hogy adjon, mert minden csepp energiára szükség lesz a továbbjutás kivívásához. Ne legyenek illúzióink, nem fog lejteni a hazai pálya szerda este. Nem árt tudatosítani mindenkiben: magunk vagyunk, minden más élvonalbeli csapat hátszéllel bír, és az idei szezon történései bebizonyították, ez olykor jelentős nehézség tud lenni. Rólunk, cívisekről azt tartják, túlzottan lokálpatrióták és nyakasak vagyunk, összezárunk, így járva a magunk útját. Itt az idő visszanyúlni ezekhez az értékekhez, és odavágni, hogy összébb menjen az a zöld-fehér mellény.
Álljon itt egy idézet:
„Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”

Feszüljön hát büszkén az a zászló!