Pelei Katalin szerint a pandémia okozta megtorpanás a képzőművészetben is érezhető volt

2002 óta a kortárs magyar festészet legnagyobb, immáron határainkon is túlnyúló ünnepe. Szlovákiai, szlovéniai, székelyföldi kiállítóhelyek is csatlakoztak a programokhoz, valamint koncertek, mozgásszínházi előadások, irodalmi műsorok is, melyekkel a rendezvénysorozat célja a közönségszeretet kivívása, a festmények értékének elismertetése. Október 18-án van Szent Lukács napja is, ő a festők védőszentje.

Hogyan értékeli a hazai kortárs képzőművészetben a városhoz kötődő képzőművészek jelenlétét?

Számos debreceni képzőművész országos, nemzetközi szinten is ismert és elismert, többek között ide sorolandóak, akik a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai is, amelynek soraiba a szakmailag elismert kortárs magyar alkotókat válogatják be. Ezen tagság egyfajta bizonyítéka is a Debrecenhez kötődő alkotóink művészeti kvalitásának, valamint Debrecen városa maga is a magas színvonalú művészeti képzés és tevékenység központja, amely nemcsak országos, nemzetközi tárlatoknak teremt helyet, hanem a külföldi alkotókat is vonzza.

A Párizsi absztraktok megnyitóján elhangzott, hogy a Debreceni Egyetemen is tervezik a képzőművészeti képzést. Milyen jelentősége van ennek?

Úgy vélem, a művészeti felsőoktatási képzés elindítása nagy jelentőséggel bírna nemcsak Debrecen városának, hanem a régió számára is. Városunkban országosan kiemelkedő színvonalú képzés folyik a művészeti középiskolákban, és a legnagyobb magyarországi művészeti egyetemek hallgatóivá váltak az itt tanult diákok. Sokszor kell a leendő egyetemistáknak mérlegelni debreceniként a város elhagyását, valamint azt, hogy hogyan, merre folytassák tovább az útjukat. Ezt a kérdést, választást sok esetben megkönnyítheti a helyi képzés elindítása. Személy szerint is bejártam ezt az utat, mint a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum tanulója egészen a művészeti technikummal bezárólag, valamint az utamat Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen folytatva tovább.

Alkotóként és kulturális szervezőként, hogyan értékeli a régió képzőművészeinek megjelenési, bemutatkozási lehetőségeit?

A pandémia nagyon sok területen okozott megtorpanást, ez alól nem kivétel sajnos a képzőművészet sem. Azonban a folyamatos nyitás eredményeképp most októberre virágzik a város a helyi képző- és iparművészet remekeitől a számos kiállításnak köszönhetően. A kirakatokban, galériákban és különböző kulturális terekben egyaránt, többek között a Demki, a Kölcsey Központ, a Debreceni Egyetem, az Élettudományi Galéria, a Csokonai Vizuális Műhely Galéria is, de látogatható az Artka Galéria, a Pásti Utcai Zsinagóga galériája, valamint az Egri Borozó Borbarát Bár Galéria is. Ezekben a terekben különféle egyesületek, mint a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének, a Debreceni Képzőművész Céh Egyesületének neves művészei; az egyesületektől független neves alkotók és a fiatal, pályájuk kezdetén járó művészek is teret kapnak alkotásaik bemutatására. Én is nagyon örülök, hogy ennek a nyüzsgő művészeti életnek aktív részese lehetek, mint kiállító képzőművész és egyesületek tagja.

Hogyan készülnek a magyar festészet napjára?

Az ország legnagyobb festészeti eseménye október 18-án a magyar festészet napja, amelyet 2002. óta rendeznek meg, és városunkban is minden évben kapcsolódnak hozzá művészeti programsorozatok. Én mint kiállítóművész veszek részt az idei programsorozat egyik kiállításán, amely a Csokonai Vizuális Műhely Galériában látható. Mivel a festészet és annak definíciója is folyamatosan formálódott az elmúlt évszázadok során, így maguk a kiállítások is ezt a folyamatot és annak eredményét mutatják be a debreceni kortárs képzőművészetben a szakma és a művészetkedvelők számára egyaránt. Ezáltal a festészet napja alkalmából nemcsak a klasszikus értelemben vett festményeké, festészeté a főszerep, hanem a művészeti technikák és stílusok széles skáláját tekinthetik meg az érdeklődők.

Szakál Adrienn