2024.02.09. 11:30
Valóban el kellene törölni a házi feladatokat? Debreceni pedagógust kérdeztünk
A lengyelországi általános iskolákban áprilistól tilos lesz házi feladatot adni a gyerekeknek. A haonnak Szabó Gyula, a debreceni Epreskerti Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója mutatta be a magyarországi lehetőségeket.
A szakember szerint a házi feladatok teljes tilalma nem jelent megoldást
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Áprilistól nem adhatnak házi feladatokat a lengyel általános iskolák tanárai a gyerekeknek. A Ma7 hírportálra hivatkozva a Mandiner a napokban arról írt, hogy Barbara Nowacká oktatási miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a tanulóknak az iskola után, a szabadidejükben, ünnepnapokon és hétvégén pihenniük kell, nem pedig feladatokat megoldaniuk. A miniszter asszony a tilalmat később kiterjesztené a középiskolákra is.
Amikor a Nemzeti Pedagógus Karral (NPK) készítettük és véleményeztük a Nemzeti alaptantervet (Nat), akkor minden oktatásban dolgozó számára egyértelmű volt, hogy szigorúan szabályozni kell a diákok heti óraszámát. Az elkészült alaptantervben meghatározott óraszámoktól eltérés csak kifejezetten minisztériumi engedéllyel és csak akkor lehetséges, ha valamilyen eltérő tantervű tagozatos iskola engedélyt kér a tankerülettől, mint fenntartótól; valamint engedélyt kér a minisztériumtól, hogy az adott tárgyból megnövelhesse az óraszámokat.
Viszont az óraszám emelése csak a Nat-ban meghatározott szabadon felhasználható időkeret terhére történhet – ismertette megkeresésünkre Szabó Gyula, a NPK elnökségi tagja, a debreceni Epreskerti Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója. A jelenleg is oktató pedagógust kértük meg, hogy véleményezze a lengyel oktatási miniszter döntését és annak relevanciáját a magyar oktatási rendszerre vonatkozóan.
– Ha valahol több órát adnak, az csak úgy lehetséges, hogy önként vállalja a szülő, hogy valamilyen tehetséggondozó foglalkozásra engedi a gyermekét – tette hozzá.
Forrás: Napló-archív
Mire is jó a házi feladat?
– Sajnos, vannak olyan kollégák, akik túlterjeszkednek a pedagógiai észszerűségeken és például minden napra vagy nagy mennyiségben adnak fel házi feladatot a gyerekeknek. Helytelen mindkét hozzáállás, ugyanis egy pedagógusnak fel kell mérnie azt is, hogy egy gyereknek nem csak egy tárgyból kell felkészülnie másnapra – mutatott rá Szabó Gyula. Hozzátette, a Nat rögzíti, hogy a tartós – tavaszi, nyári, őszi, téli – szünetekben nem lehet házi feladatot adni a tanulóknak.
A szakember hangsúlyozta, ugyanolyan szakmai hiba lenne a házi feladatok teljes tilalma, mint a kötelezővé tételük. Mint kifejtette, a tanórán kívüli időre adott feladatok megoldásának célja, hogy további ismeretet adjon a diák számára, melyet a tantermekben megszokottól eltérően sajátíthat el. – Földrajzból soha nem szoktam kötelezővé tenni a házi feladat megoldását, de természetesen a jobb jegyért sokan megcsinálják. Ezeknek a feladatoknak igyekszem olyan formát adni, ami érdekli a fiatalokat vagy fejleszti a digitális kompetenciájukat: például, az interneten végezzenek kutatómunkát, keressenek érdekességeket a lakóhelyükről – magyarázta Szabó Gyula.
A házi feladat terheli a gyerekeket?
A házi feladatokkal szemben leggyakrabban felmerülő érv, hogy a gyerekek már amúgy is leterheltek az iskolában, nincs szükségük további feladatokra a tanórákon kívüli időre. Szabó Gyula ezzel kapcsolatban kifejezte, az elmúlt évtizedek egyik változása, hogy a mai gyerekek sokkal kevesebbet mozognak a szabadidejükben, mint például szüleik, nagyszüleik. – A mai fiatalok – tisztelet a kivételnek – már egy kicsit elkényelmesedtek, nem szívesen mozdulnak ki a komfortzónájukból, s mentálisan valóban leterheltek – fogalmazott. Véleménye szerint ennek megoldása nem csak az iskola, de a szülő feladata is. Ugyanis a szülő sem áll a gyermek fölött minden percben, s ellenőrzi, hogy például a számítógépét tanulásra, vagy épp csevegésre, böngészésre használja.
Korábban médiaismeret-órán végeztem egy felmérést a diákjaim között arról, hogy mikor feküdnek le este aludni. A mintegy ötven gyerek közül egyik sem mondta azt, hogy 22 óra előtt már ágyban van. A legtöbben 11-12 óráig számítógépeznek, tíz százalékuk pedig még éjfél után is a monitor előtt ült. Mindezek mellett pedig az energiaitalok fogyasztása is elterjedt a fiatalok körében, ami szintén negatívan hat a figyelmükre, s hullámzóvá teszi az órai teljesítményüket. Ez a szokás szintén mentális fáradsághoz vezet
– osztotta meg a pedagógus. Mint összegezte, mivel az iskolán kívüli időben a szülő figyel a gyermek tevékenységeire, így annak leterheltségével kapcsolatban abban az időszakban ő a felelős. A házi feladatok teljes tilalma ezt a problémát megoldani nem fogja, de még ellensúlyozni sem.
Jelentős béremelést kaptak a pedagógusok, sokan visszatérnének
Mint arról korábban beszámoltunk, jelentős béremelésről döntött idén januárban a Kormány, melynek értelmében februártól a pályakezdők jogszabályban meghatározott legkisebb bére gyakornokként bruttó 528 ezer forint lett. Pedagógus I. kategóriában legkevesebb 538 ezer forintot, pedagógus II. fokozatban 555 ezer forintot kereshetnek az oktatók és nevelők, míg a mesterpedagógusok fizetése 630 ezer forintról indul, a kutatótanárok bérének alsó határa pedig 750 ezer forint.
A pedagógusállás-ajánlatokat tartalmazó szakportálokon az utóbbi időben megnőtt a jelentkezések száma, illetve az intézményekben az a tapasztalat, hogy többen is vannak olyanok, akik tavaly szeptemberben nem járultak hozzá a jogviszonyváltáshoz, ám most mégis visszatérnének a pályára
– osztotta meg Szabó Gyula. Mellettük a most gyesen, gyeden lévő pedagógusok közül szintén többen hamarabb visszatérnének a katedrára. A szakember hozzátette, várhatóan az idei felsőoktatási jelentkezések ugyanúgy a pálya iránt érdeklődők számának emelkedő tendenciáját fogják mutatni.
