2023.09.14. 14:53
Státusztörvény: Ennyit kereshetnek a pedagógusok januártól
A következő két hétben nyilatkozhatnak a tanárok, ha nem járulnak hozzá a jogviszonyváltásukhoz.
A státusztörvény kiemelt célja, hogy vonzóbbá tegye a pedagóguspályát
Forrás: Illusztráció/MW
A köznyelvben csak státusztörvényként emlegetett, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot július 4-én, rendkívüli ülésen, 136 igen, 58 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. E jogszabály értelmében az érintettek jogviszonya 2024. január 1-től megváltozik, amelyről legkésőbb 2023. szeptember 15-ig kapnak tájékoztatást.
A napokban megjelent két kormányrendelet is a státusztörvényhez kapcsolódóan, melyek közül az egyik a törvény végrehajtásáról szól, s többek között részleteiben is meghatározza a pedagógus-fokozatok megszerzésének, valamint a különböző illetmények és juttatások megállapításának feltételeit is.
Aki a jogviszonyváltást nem fogadja el, az szeptember 15. és 29. között tehet erről írásbeli nyilatkozatot a munkáltatójának.
– Számos dologban előrelépés ez az új törvény. Egyrészt mindenkire vonatkozik, tehát az egyházi és alapítványi intézmények pedagógusaira is, így például nekik is jár jubileumi jutalom.
Előrelépés továbbá az is, hogy az évi szabadság 46-ról 50-re emelkedett, valamint a pótszabadságok köre is bővült. Illetve ott van még a heti fix óraszám, melyet 24 órában határoz meg a törvény
– sorolta megkeresésünkre Szabó Gyula, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnökségének tagja, a debreceni Epreskerti Általános Iskola címzetes igazgatója. A szakembert – akinek szervezete a státusztörvény előkészítésénél jelentős szerepet vállalt a pedagógusok érdekeinek védelmében – arra kértük, mutassa be, milyen lényegesebb változások történnek a pedagógusok státuszváltozásával, miről is kapnak tájékoztatást az érintettek a napokban.
Forrás: Napló-archív
Már Ped I. minősítés is egymillió forint feletti fizetést jelenthet a pedagógusoknak
Szabó Gyula hangsúlyozta, hogy a törvény kiemelt célja, hogy vonzóbbá tegye a pedagóguspályát, ezért is határozta meg a gyakornoki fizetés alsó határát bruttó 400 ezer forintban. – Addig, amíg nem rendeztük a gyakornokoknak a helyzetét, addig nem lehetett azt várni, hogy többen jelentkezzenek pedagógus pályára.
Szerencsére most azt látni, hogy többen jelentkeztek pedagógus szakokra, mint korábban. Úgy gondolom, ez már az új alsó bérkategóriának a hatása
– jegyezte meg. A korábbi rendszerről elmondta, az nem motiváló, és nem segítette elő a többletteljesítményt. Mint fogalmazott, három év után mindenki megkapta a kötelező béremelést, akármilyen minőségű munkát végzett.
A bérezések alakulásáról elmondta továbbá: a Pedagógus I. minősítéssel rendelkezők bruttó havi illetménye 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig, a Pedagógus II. minősítéssel rendelkezőké 430 ezer forinttól 1 millió 135 ezer forintig, a Mesterpedagógus minősítéssel rendelkezőké 520 ezer forinttól 1 millió 365 ezer forintig terjedhet. A Kutatótanár minősítéssel rendelkező pedagógusok 640 ezer és 1 millió 570 ezer forint kereshetnek.
– A törvény arról is rendelkezik, hogy a havi illetmény nem lehet kevesebb, mint a 2023. december 31-én meglévő, pótlékok nélküli alapbér, tehát nem csökkenhet a bérük a jogviszonyváltás következtében – tette hozzá.
Miért különböztet meg a státusztörvény felzárkózó és kedvezményezett települések?
A vendégtanárok helyzetét is rendezi a törvény, számukra bruttó 4500 forintos fix órabért állapít meg.
A legtöbb probléma ezzel korábban az volt, hogy két vagy több telephelyen kellett dolgoznia a pedagógusoknak. Az új szabályozás szerint legfeljebb 180 tanítási napra kötelezhető egy adott pedagógus vendégtanári minősítésben és akkor is csak járáson belül
– ismertette az NKP elnökségi tagja. Hozzátette: ebben az esetben teljes mértékben térítik az utazási költséget, továbbá a jogszabály rendelkezik kivételekről is, mely esetekben nem kötelezhető a pedagógus arra, hogy más telephelyre járjon át.
A felzárkózó és kedvezményezett települések listájáról szóló kormányrendeletben szereplő településeken tanító pedagógusok úgynevezett esélyteremtési illetményrészre jogosultak már idén szeptember 1-től. Szabó Gyula ezzel kapcsolatban kifejtette, azok az intézmények tartoznak ide, melyekben a hátrányos helyzetű gyermekek, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és rögzíti az adott intézmény pedagógiai programja, hogy ott felzárkóztatási programot kell indítani. Hajdú-Bihar vármegyében 68 ilyen település van
Ez az illetményalap 20 százalékáig terjedhet, ami nem egy kis összeg a pedagógusbéreket tekintve. Nyilván ez egy olyan motiváció, ami alapján azt fogják mondani a pedagógusok, hogy munkát vállalnak egy-két ilyen településen. Így a hátrányos helyzetű gyerekek tényleg olyan pedagógusokhoz jutnak, akik a szakterületüknek megfelelően tanítanak
– mutatott rá.
Az irány jó, de mindent nem oldott még meg a státusztörvény
– Önmagában ez a törvény se fogja visszaállítani a pedagóguspálya presztízsét, de elősegítheti azt. Szükség van a szülők, a diákok és a társadalom pártoló hozzáállására – vélekedett a pedagógus-szakember.
Amennyiben valamelyik pedagógus a jogviszonyváltást nem fogadja el, úgy a jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával megszűnik.
A Nemzeti Pedagógus Kar, tekintettel a pedagógusok élénk érdeklődésére, a napokban Hajdú-Bihar vármegyében is szakmai fórumot tartott. Mintegy kétszáz pedagógus kapott tájékoztatást az életpályatörvényről, a jogalkotó céljairól, a rendszerszintű változásokról és az új jogintézményekről. Szabó Gyula továbbá hozzátette, hogy további véleményezéssel, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre vonatkozó javaslatokkal, a magas osztálylétszámokhoz kapcsolódóan szakmai észrevételekkel a későbbiekben is segíti a Pedagógus Kar és a döntéshozók munkáját.
A státusztörvényről részletesen itt írtunk:
