2024.01.09. 20:00
A debreceni szakember szerint a pedagógusbér emelése többeket visszahozhat a pályára
Szabó Gyula rámutatott: a státusztörvényt a pedagógusok alig egy százaléka nem fogadta el.
Minden pedagógust érintene a béremelés
Forrás: Illusztráció: Napló-archív
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt – közismertebb nevén: a státusztörvényt – 2023. július 4-én fogadta el az Országgyűlés. Az új jogszabály értelmében ez év január 1-től a közalkalmazotti helyett új jogviszonyt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezették be. A státusztörvény egyebek mellett megteremti a jelentősebb béremeléshez szükséges igazságosabb, személyreszabottabb szakmai feltételeket.
Lényegében ez minden nevelő-oktató munkát végzőre vonatkozik. A kialakult új munkaügyi helyzet érinti a tanítókat, tanárokat, óvoda- és gyógypedagógusokat, iskolapszichológusokat és könyvtárosokat is. Szeptember 29-ig tehetett nyilatkozatot az, aki ezt a jogviszonyváltást nem fogadta el
– mondta a Haonnak Szabó Gyula, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagja, a debreceni Epreskerti Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója. Mint ismertette, aki a visszautasítással élt, annak közalkalmazotti jogviszonya november 30. napjával megszűnt, s a ledolgozott évek alapján 1, 2 vagy 3 havi illetménynek megfelelő végkielégítés kapott. – Az új jogviszonyt el nem fogadók aránya országos szinten körülbelül 1 százalék, tehát a pedagógusok elenyésző része utasította vissza a jogviszonyváltást. Természetesen számukra is adott a későbbi visszatérés lehetősége a végkielégítés státusztörvényben rögzített visszafizetését követően – tette hozzá.
Szabó Gyula elmondta, a törvény négy lépésben, idén július 1-én lép majd teljesen hatályba, de a lényeges változásokat már januártól alkalmazzák. A folyamat az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok hatályba léptetésével zárul majd.
Véleményem szerint a januári fizetésekben megjelenő 32,2 százalékos béremelést követően többen is vissza fognak térni a pedagóguspályára
– jegyezte meg.
Jelentős béremelés a pedagógusok fizetésében
– A státusztörvénnyel járó változások mintegy 160 ezer pedagógust érintenek. Az NPK az egyeztetések során végig a megegyezésre törekedett. Elutasítottuk a sztrájkra történő felhívásokat, s messzemenően elítéltük a diákok, tanulók bevonását a politikai megmozdulásokba. Úgy gondolom, az idő igazolta az NPK törekvését és szándékát, aminek fontos állomása a jelentős béremelés – mutatott rá Szabó Gyula. Kifejtette, a Kormány célja, hogy a pedagógus átlagbér elérje a diplomás átlagbér 71,8 százalékát. Ennek érdekében 2024. január 1-jétől átlagosan 32,2 százalékos illetményemelést biztosítanak a pedagógusoknak, valamint a gyermekvédelmi intézményekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak számára.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény a 2023. évre a gyakornokok illetményét havi 400 ezer forintban állapította meg, így ennek 32,2 százalékos emelésével a gyakornokok illetménye január 1-től 528 ezer 800 forintra változott.
A gyakornoki illetménynél kevesebbet a más besorolásban lévő pedagógusok sem kereshetnek. Ennek alapján változhat a további kategóriák alap havi illetményeinek alsó határai is: a Pedagógus I. 538 ezer forintra, a Pedagógus II. 555 ezer forintra, a Mesterpedagógus 630 ezer forintra, a Kutatótanár pedig 750 ezer forintra módosulhat a „Tanárbéremelés koncepcióban” megfogalmazottak alapján.
Forrás: Napló-archív
Milyen tényezők alapján állapítják meg a pedagógusok illetményeit?
Annak érdekében, hogy a 32,2 százalékos béremelés érvényesüljön, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedések is szükségesek, amelyeket munkáltatók a státusztörvény meghatározottak alapján alkalmaznak
– ismertette Szabó Gyula. Mint kifejtette, az adott kategóriába tartozó pedagógus bérét meghatározza többek között a szakmai gyakorlati idő mértéke, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte; a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok vállalása, továbbá pedagógus által tanított tantárgyak száma és az adott munkakör munkaerőpiaci szempontból való betölthetősége.
– Fontos szempont, hogy a béremelés megfelelő mértékben történő teljesülése érdekében a kormány valamennyi fenntartó számára indokoltnak tartja szabályozni, hogy a fenntartók az illetményemelés céljából biztosítandó támogatást csak a pedagógusok személyi juttatására fordíthatják. Javaslat továbbá, hogy a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a fentiek szerinti illetményemelés – tette hozzá a NPK elnökségi tagja.
A szakképzés sem marad ki a jelentős béremelésből
A NPK folyamatosan jelezte a döntéshozók irányába, hogy egyetlen foglalkoztatott pedagógus sem maradhat ki a béremelésből. Ennek eredménye, hogy az eredetileg betervezett 10 százalékos béremelés helyett 32,2 százalékkal emelik meg a szakképzésben oktatók bérét is
– hangsúlyozta Szabó Gyula. Hozzátette, erről Hankó Balázs, az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár azután tájékoztatott, hogy miután a sajtóban elkezdtek terjedni olyan hírek, hogy a pedagógusok egy jelentős része kimaradhat a béremelésből. – Az álhírnek bizonyuló értesülés a szakképzésben dolgozó oktatókra vonatkozott, miszerint ők nem kaphatják meg a 32,2 százalékos béremelést. A politizáló szakszervezetek és médiumok állítása hamisnak bizonyult, az államtitkár bejelentése minden kételyt eloszlatott a kérdésben – jegyezte meg.
A szakképzésben dolgozók béremeléséről a Kulturális és Innovációs Minisztérium is kiadott egy közleményt. A szaktárca kiemeli, bár az EU-s operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a Magyar Kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben dolgozó oktatónak is.
