Pósán László: „Nem befolyásolhatják külföldi pénzekkel a magyar választói akaratot!”

Kifejezetten aktív volt az elmúlt fél év az Országházban a Magyar Országgyűlés őszi ülésszakán: 120 törvényt és 33 határozatot fogadtak el a képviselők, továbbá két politikai nyilatkozatot is. A Hajdú Online megkeresésére Pósán László, Hajdú-Bihar vármegye 2. választókerületének országgyűlési képviselője, a parlament Kulturális Bizottságának elnöke foglalta össze az ősz legfontosabb történéseit.   

– A fontossági sorrendet tekintve mindenképpen az elsők között kell említenem a szuverenitásvédelmi törvényt, amely előzményének a 2022-es választás tekinthető. A magyar parlamentarizmusban eddig példátlan volt, hogy külföldről, jelentős összegekkel próbálták befolyásolni a magyar választói akaratot. Úgymond „kilóra megvették az ellenzéki, baloldali pártokat” Nyilván a megrendelőnek, vagy aki a pénzt adja, majdan lettek volna elvárásai. Hogy miféle elvárások, azok kiderültek a különböző baloldali politikusok megnyilvánulásaiból – mondta a honatya. Mint kifejtette, ilyen elvárás az illegális bevándorlók Magyarországra való beengedése, majd az Ukrajnának való fegyverszállítások. – Ha minden brüsszeli agymenést elfogadtunk volna, akkor ma Magyarországon nem lenne energiabiztonság, rezsivédelem. A családok gyakorlatilag nyomorognának. Ezeket nyilván nem kívántuk bevállalni – mutatott rá.    

Pósán László kifejtette,

Az Alaptörvény honvédséget érintő módosításáról úgy fogalmazott, világossá kell tenni, hogy a magyar katona több, mint egyenruhás munkavállaló. Ezért a későbbiekben részletesebben és pontosabban kívánják szabályozni a magyar honvédek jogállását.   

Szigorították az idegenrendészeti törvényt

– A Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliség Magyarországon, a polgári kormány megalakulása óta viszont több mint egymillió új munkahely jött létre. Most az ellenzék a vendégmunkásokkal kezdett el riogatni – azokkal, akik szigorú feltételek mellett, korlátozott ideig, olyan munkavégzés céljából érkeznének, amit hazai munkavállalók nem látnak el –, miközben az illegális bevándorlókat feltétel nélkül beengednék. A baloldal a magyar emberek munkájából eltartaná a migránsokat, a munkát végzőket pedig szigorúan kitiltaná. Az idegenrendészeti törvény szigorításával mindenki számára egyértelművé tettük, hogy Magyarországra csak a törvényi feltételek betartásával jöhet be bárki – emelt ki egy másik, szintén nagy figyelmet kapott témát Pósán László.   

Az új szabályok értelmében a munkavállalás céljából érkező harmadik országbeli személyek meghatározott időre, s célzottan olyan üzembe, gyárba érkezhetnek, amely alkalmazni kívánja őket, mert az adott munkakörre nem talál magyar munkavállalót. – Legfeljebb három év lehet az itt-tartózkodása ezeknek a munkavállalóknak, utána haza kell térniük. Családegyesítésre nincs lehetőség – magyarázta a honatya.    

Eltöröltük az orvosok számára kötelező kamarai tagságot

– A közélet tisztasága szempontjából lényeges kérdés volt az orvosi kamarával kapcsolatos jogszabály-változtatás. Egy szakmai kamarának – legyen az orvosi vagy akár ügyvédi – legfontosabb feladata, hogy az adott területen dolgozók szakmai nívóját ellenőrizze és fenntartsa. Az elmúlt időszakban viszont azt lehetett látni, hogy a Magyar Orvosi Kamara vezetősége leplezetlenül és nyíltan politikai akciókra használta fel pozícióját. Etikai eljárással fenyegette meg azokat az orvosokat, akik munkájukat a hatályos jogszabályok szerint szerették volna végezni. A törvénymódosítással megszűnt a kötelező orvosi kamarai tagság, az elvárható szakmai színvonal és etikai hozzáállás fennmaradása érdekében pedig a kapcsolódó eljárási feladatok más szakmai szervezethez kerültek át – összegezte a kamarákról szóló törvénymódosítást a képviselő.    

A fővárosra vonatkozóan változott a választási törvény is. Pósán László erről megjegyezte, ezt a Mi Hazánk kezdeményezte, viszont korábban a baloldali pártok is javasolták, amikor 2014-ben átalakult a választási rendszer.    

Megszületett az új pedagóguséletpálya-törvény

Ennek kapcsán a debreceni honatya megjegyezte, korábban a szakszervezetek, szakmai és pedagógia szervezetek támogatták, hogy a tanárok bérezése teljesítményük figyelembevételével történjen. Amikor viszont a kormány tett javaslatot minderre, akkor egyes szervezetek azonnal tiltakozásokba, tüntetések szervezésébe kezdtek. – Ezek legtöbbje inkább politikai meggyőződésből, mint szakmai elhivatottságból ellenezte a törvényjavaslatot. Ilyen például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amelynek gyakorlatilag már értelmezhető tagsága sincs – mutatott rá. Mindezek ellenére a kormány valamennyi szakszervezettel tárgyalt, több mint 30 ezer pedagógus véleményét is megkérdezte. A szakképzés területén ezt a fajta bérdifferenciálást már korábban bevezették, és ott beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hasonló teljesítményösztönző juttatások lettek a felsőoktatásban is.

– A felsőoktatásra vonatkozóan olyan módosítások, törvényi változtatások születtek, amelyek még inkább arra ösztönzik az intézményeket és a gazdasági élet szereplőit, hogy összekapaszkodjanak, együttműködjenek, s így nagyobb innovációs teljesítményt tudjanak elérni. Az egyetemi modellváltás ugyancsak sikeresnek mondható, hiszen a magyar felsőoktatás jelentős előrelépést tett a nemzetközi rangsorokban – osztotta meg Pósán László. A szakképzésben is történtek olyan jogszabályváltozások, amelyek a különböző együttműködések révén szintén a gazdaság erősítését szolgálják. Erre nagyon jó példa a Debreceni Szakképzési Centrum, amely több világcég – köztük a BMW – helyi üzemével együttműködésben kínál duális képzési lehetőségeket.    

– összegezte Pósán László.    

Politikai viták generálására használja csak az ellenzék az akkumulátorgyárak kérdését

– Szintén 2023-as döntés, de konkrét hatását majd csak idén fogjuk érezni: ez a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó megállapodás. Ez egy háromoldalú megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány között. A tárgyalások során számtalan tényezőt kell mérlegelni, mint például milyen hatásai lesznek az emelésnek az inflációra, a munkaadói terhekre, a járulékokra – ismertette Pósán László. A tárgyalások eredményeként bruttó 266 ezer 800 forintra emelkedett a minimálbér. A honatya megjegyezte, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 8 éve alatt összesen 23 ezer forinttal nőtt a minimálbér, ezzel szemben 2018 óta 138 ezer forintról idénre 266 ezer 800 forintra, a garantált bérminimum pedig jelenleg 326 ezer forint.    

– Politikai viták színtere is volt a parlament az ősz folyamán. Az akkumulátorgyártással kapcsolatos vitát az ellenzék kezdeményezte. Tény, hogy az általuk dicsőített haladó, progresszív Nyugat nagyobbik hányada az elektromobilitást és az akkumulátorgyártást a zöld átállás fontos letéteményének, a környezetmegóvás garanciájának tartja. A magyar ellenzék azonban a nukleáris energia helyett a lignitbányákat favorizáló német zöldek (?) nyomdokaiba lépve, nem. Mivel szakmai és politikai kérdésekben érdemi alternatívát nem tudnak felmutatni, a hergelés, riogatás eszközéhez nyúlnak – értékelte a debreceni képviselő. Hozzátette, Magyarországon szigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak, mint az Európai Unióban, amit még megtetéz az, hogy a város és az egyetem közösen egy Környezeti Ellenőrző Rendszer kialakításával és működtetésével is hozzájárul a debreceniek egészségének, természeti értékeinek megóvásához, biztonságához.