2023.12.28. 07:00
Ennyiért lehet most tényleg minőségi virslit kapni – debreceni szakember válaszol
Így csapja be magát a vásárló: azt hiszi, virslit vesz, pedig nem.
A Különben dühbe jövünk ikonikus sör-virsli versenye Bud Spencerrel és Terence Hill-lel: a prémium virsli most hatezernél kezdődik, azt valószínűleg ők is hasonló tempóban pusztítanák
Forrás: Facebook
Ahogy a karácsonytól fájó búcsút veszünk, figyelmünk lassan az szilveszteri készülődésre, az ünneplésre és természetesen az újévi ételekre fordul. Bár kisebb-nagyobb mennyiségben egész évben fogyasztjuk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi jelentése szerint az éves virslifogyasztás 20 százaléka a szilveszterhez kötődik. Sokan vásárolnak tehát ez idő tájt, viszont rengetegen nem is sejtik, nem kevés pénzért nem „valódi” virslit vásárolnak.
Takács-Gál Marianna okleveles élelmiszergazdasági-, és minőségi mérnökkel beszélgettünk.
Nem minden arany ami fénylik
Vásárlás előtt érdemes a terméket és magát a csomagolását is jól szemrevételezni. Sajnos a legtöbb csomagolás esetében már kevésbé látható a termék, mégis érdemes a színét és a megjelenését is ellenőrizni. Ha a termék megjelenésében nem látunk furcsaságot, érdemes gyorsan utánajárni, mit is tartunk a kezünkben, hiszen az áruházak polcain a virslik mellett számtalan virslire megszólalásig hasonlító terméket is találunk. Az egyszeri ember nemhiába zavarodik kicsit össze a széles választék miatt, ha az üzletláncok polcain a virslik között meglátja a rudak, rudacskák, füstlik és hot-dog „virslik” széles tárházát. Utóbbi esetében mindamellett, hogy javarészt csontokról mechanikusan lefejtett húsokat tartalmaz, a fogyasztói ára ezt a legtöbb esetben nem tükrözi, és hasonló kilós áron érhetőek el, mint egyes valódi virslik.
A különböző elnevezéseknek nyomós oka van – hangsúlyozta a debreceni szakember, majd tudatta, a virsli összetételéről, hústartalmáról és egyéb érzékszervi jellemzőiről a Magyar Élelmiszerkönyv egyértelműen fogalmaz.
E szerint nem nevezhető virslinek a minimum 51 százalékos hústartalmat el nem érő termék, valamint a csontokról mechanikusan leválasztott húsok arányáról is rendelkezik, melyet 10 százalékban maximalizál. Hozzátette, ez persze nem jelenti azt, hogy csak e számok mentén készülnének termékek, éppen ezért használnak a gyártók minden ettől eltérő esetben más kifejezéseket és különböző fantázianeveket a termékeik megnevezéséhez.
– A csontokról mechanikusan lefejtett hús (másnéven MSM) nem számolható bele a hústartalomba, éppen ezért az ennél magasabb százalékban felhasznált, vagy csak MSM-ből készült terméket nem lehet virslinek nevezni. Ezen termékek általában fantázianévvel ellátottak, pl. baromfirudacska – emlékeztetett.
A csomagolás sértetlensége is rendkívül fontos – hívta fel rá a figyelmet Takács-Gál Marianna. Egy sérült csomagolású termék eltarthatósága nagyban lecsökken, és könnyen enyhe ételmérgezést okozhat a figyelmetlenség. Minden esetben győződjünk meg róla, hogy a csomagolás sértetlen – hangsúlyozta. Az ilyen termékek esetében alapvetően kétféle módon igyekeznek a termék eltarthatóságát biztosítani a gyártók, vagy védőgázas csomagolási technikát, vagy vákuumcsomagolást alkalmaznak. Ha a terméken fel van tüntetve a vákuumcsomagolás ténye, azonban a csomagolása laza, a termék láthatóan elválik a csomagolóanyagtól, mindenképpen keressünk egy másikat, hiszen ez már annak a jele, hogy a csomagolásba levegő jutott, és így azzal együtt természetesen a termék romlását gyorsító szennyeződések is.
Használjuk az árfigyelőt!
Nem egyszerű kiigazodni az ártengerben, hiszen az árak áruházról áruházra változnak, és a sűrű akciók sem könnyítik meg a dolgunkat. Ha azonban elhivatottak vagyunk, és a legjobb áron szeretnénk jó minőségű terméket vásárolni, segítségünkre lehetnek különböző internetes oldalak és a kormányzat által nemrégiben útjára indított árfigyelő is. Itt a termékcsoportra a főmenüben rákeresve valamennyi magyarországi bolthálózat termékei láthatóvá válnak az aktuális fogyasztói árakkal együtt. Példának okáért, a rendszerben szerepelnek a Penny, az Auchan, az Aldi, a Spar, a Lidl, valamint a TESCO üzletei is.
Nézzük meg mit veszünk
A boltok polcain 1200-tól egészen 5000 forintos kilós árig találkozhatunk különféle termékekkel.
Ezek jó része valóban virsli, amit jellemzően a termék csomagolásán jól láthatóan fel is tüntetnek. Az alsó árkategóriában jellemzően a baromfivirslik és számos sertésvirsli található meg, ezek egy része ugyan műbélbe töltött, de valóban húsból készült. Ezek mellett természetesen találhatunk rúd, rudacska, hot-dog virsli és más fantázianevekre hallgató termékeket is, de ezek egy része már inkább felcsúszik a középső, 2000-3500 forintos árkategóriába. A középkategóriás virslik között jellemzően megtaláljuk az egyes áruházak saját márkás termékeit és a hazai, jól ismert márkákat is.
Ha az akciókat nem vesszük számításba, 3000 forintos kilóár körül már megvásárolhatunk minőségi, ínyenc és füstölt virsliket, pulyka, vagy más juhbeles virsliket is.
Az egységárakat tekintve a felső árkategóriában 4000 forintos kilóár környékén és a felett prémium minőségben vásárolhatunk pulyka-, baromfi-, vagy akár sertésvirsliket is, jellemzően külföldi gyártók prémium termékei is ebben az árfekvésben találhatóak meg jelenleg a magyar piacon.
A különböző árkategóriák kapcsán a szakértőnk elmondta, a termék jelölésén feltüntetett prémium szó általában magasabb hústartalomra, jó minőségű alapanyagok felhasználására utalhat. Javasolt vásárláskor a termék származási helyét is megnézni, amely gyakran nem azonos a hús származási helyével. Amennyiben ezek eltérnek, azt külön sorban tüntetik fel. Javasolt a hazai termékeket előnyben részesíteni, néhány terméken ez külön logóval is feltüntetik, mint például magyar zászló vagy magyar termék védjegye – emelte ki Takács-Gál Marianna.
A hentesről sem feledkezzünk meg
Mindamellett, hogy a szupermarketekben igen széles és a csomagolásokat tekintve kívánatos, tetszetős termékekkel találkozhatunk, a hentesekről sem szabad megfeledkeznünk. Bár valószínűleg nem a legolcsóbb választás, egy megbízható termelőkkel dolgozó, jó hentes biztos forrása lehet az újévi virslinknek. A szakértelme a garancia arra, hogy az adott termék minőségi alapanyagokból, maximális gondossággal – és jellemzően még kézzel készül.
Az élelmiszerbiztonsági szakember ugyanakkor itt is óvatosságra hívta fel a figyelmet.
A hentesnél vásárolt virsli származási helyére és a hústartalomra mindenképp kérdezzünk rá. A vásárlást követően a terméket 3-5 napon belül fogyasszuk el, mivel nem csomagolt, így gyorsabban megromlik, mint a védőgázas vagy vákuumcsomagolt termékek.
Előzzük meg a bajt!
A vákuumcsomagolt vagy védőgázcsomagolt termékeket a felbontást követően javasolt felhasználni, megfőzni, mert a hűtőszekrényben tárolva ilyenkor már csak 1-2 napig fogyasztható – javasolja szakember. Ha esetleg nem főzzük meg az összes virslit, ami a csomagban volt, javasolt lefagyasztani, és később kiolvasztást és főzést követően fogyasztani. A már megsütött, megfőtt virslit az elkészítést követően 3 órán belül tegyük hűtőszekrénybe, és 1 napon belül használjuk fel, fogyasszuk el – tanácsolta.
