2023.11.18. 07:00
Szloszjár Balázs: A honvédek dolga, hogy Magyarország stabilitását biztosítsák itthon és külföldön is
Európában és Afrikában is folyamatosan változik a biztonsági helyzet.
Szloszjár Balázs dandártábornok
Forrás: Czinege Melinda
Mint azt korábban megírtuk, az Országgyűlés jóváhagyta a magyar katonai misszió indítását Csádba. Az afrikai ország elnökének meghívására korábban a Honvédelmi Minisztérium indítványozta a szolgálatot, amellyel Magyarország a terrorizmus és az illegális bevándorlás megfékezéséhez járul hozzá. A Hajdú Online Szloszjár Balázs dandártábornokkal, a Honvéd Vezérkar Összhaderőnemi Műveletvezető és Irányító Központjának parancsnokával beszélgetett a csádi misszió fontosságáról, a külföldi katonai szolgálatokról és a Magyar Hadsereg helytállásáról:
Hamarosan egy 200 katonából álló magyar kontingens indult Csádba. Mi a misszió jelentősége, mi lesz a feladatuk a katonáknak?
A Magyar Kormány már többször kinyilvánította azon katona-szakmailag is indokolt szándékát, hogy az úgynevezett déli fenyegetést, tehát a migrációs nyomást azon a területen kell mérsékelni, ahol keletkezik. Csád az érintett Száhel-övezetnek a része, ide fogunk kitelepíteni egy kontingenst, mely alapvetően az egészségügyi, mezőgazdasági, oktatási teendőket koordinálja. Katonai oldalról a mi feladatunk a csádi hadsereg kiképzése, illetve őket segítjük a terrorista szervezetek elleni tevékenységben.
Jelenleg a kontingens összeállítása zajlik, bizonyos részleteket még tisztázni kell, azonban december elsejére eléri a készenléti állapotot. Amint a csádi kormánnyal kötött együttműködési megállapodás értelmében a politikai, szállítási és elhelyezési feltételek adottak lesznek, megkezdődik a kontingens kitelepítése.
Honnan biztosítja a Magyar Honvédség az állományt? Ilyen esetben egy korábbi misszió tagjai indulnak útnak vagy tartalékosokat vetnek be?
A kontingens magja a Különleges Műveleti Dandár állománya, de értelemszerűen vannak olyan feladatrendszerek, melyet más alakulatok fognak biztosítani, vagyis mondhatjuk, hogy ez egy Magyar Honvédség „all-in” feladat lesz.
A híradásokból tudjuk, hogy jelenleg elég feszült a helyzet az afrikai országban. Mire számíthatnak a magyar honvédek a terepen? Van-e a szakmai tapasztalat a térségről?
Magam is voltam szemrevételezni Csádban. Úgy gondolom, veszélyesség szempontjából Afganisztánhoz hasonló körülményeket kell elképzelni.
Nem veszélytelen, egy magas biztonsági kockázatú misszió. Ami nagy jelentőségű, hogy ez egy teljesen magyar kezdeményezés: míg a többi misszióban valamelyik másik nemzet közreműködésével hajtottuk végre a feladatokat, ezúttal teljesen önállóan fogjuk, természetesen a csádi kormánnyal folytatott bilaterális, kétoldalú megállapodáson alapuló művelet keretében.
Együttműködünk a területen jelen lévő Franciaországgal és az Egyesült Államokkal is, azonban a mi tevékenységünk tőlük elkülönül. Mivel a szubtrópusi Afrikáról beszélünk, az időjárás is ennek megfelelő, éppen ezért a katonáinkat nemcsak fizikálisan készítjük fel, hanem egészségügyileg is: valamennyien megkapják a megelőző oltásokat és a megfelelő felszereléseket.
Nemcsak Csádban nagy a feszültség, a Nyugat-Balkánon is rendkívüli állapotok uralkodnak. Hogyan teljesítenek a KFOR magyar katonái Koszovóban?
Az előző állomány nehéz körülmények között teljesített, ahogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott májusi zvecsani eseményekből is kiderült. Meglehetősen feszült volt a helyzet, mostanra talán kissé nyugodtabb a légkör. Koszovóban jelenleg a tartalék zászlóalj állományában a debreceni állomány vesz részt. A hajdú-bihari illetőségű katonák felkészültek, tudják a dolgukat. Erről naponta egyeztetek a kontingensparancsnokkal. Remélhetőleg az előző misszióhoz hasonlóan nem fognak elfajulni az események, ám a jelenlegi helyzetben ez nem garantálható.
Emellett a Magyar Honvédségnek három EU-s és öt különböző NATO-missziója van, ezen kívül részt veszünk az iraki koalíciós műveletben és öt helyszínen az ENSZ-műveletekben.
Ha jól tudjuk, Irakban ön is járt idén. Mi volt a tapasztalata a misszióról?
Így van. Egy szemlét tartottam, megnéztem, milyen körülmények között hajtják végre a katonák a feladataikat. A misszió igencsak kötött: őrzés-védelmi feladatokat látnak el. Irakban még nem teljesítettem szolgálatot, egyébként magam is megjártam nyolc missziót: Koszovóban, Szerbiában és Afganisztánban.
Mely missziókra kell jelenleg kiemelt figyelmet fordítani, és miért?
Január elsejétől át fogjuk venni az EUFOR parancsnoki beosztását Bosznia-Hercegovinában. Az itt találtható kontingens helikopterekkel, egészségügyi személyzettel, összetett logisztikával rendelkezik. Ez egy nagyon komoly szerepvállalás, Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából különösen fontos. Ezen felül veszélyes misszió jelenleg Libanon, ahol egy kisebb kontingensünk állomásozik. Az ott szolgáló 16 katonánk ismeri a terepet, velük is naponta tartjuk a kapcsolatot, és biztonságban vannak, azonban az ottani helyzet is képlékeny.
Mennyire oszthatóak fel a missziók veszélyes és nyugodtabb területekre?
Minden misszió lehet veszélyes vagy épp kevésbé kockázatos. Akár Európáról beszélünk, akár Afrikáról, a biztonsági környezet folyamatosan változik. A mi dolgunk az, hogy folyamatosan nyomon kövessük a helyzetet, és – amennyiben szükséges – beavatkozzunk. Az elmúlt öt évben a világ nagyot megváltozott. A koronavírus-járványt követően az orosz-ukrán háborúval találtuk szembe magunkat, a migránsveszélyről nem is beszélve: a déli határon, Ásotthalom környékén gyakorlatilag már körülbelül két éve tarthatatlan a helyzet.
Mindezek a változások hazánkat is érintik, katonaként az a feladatunk, hogy Magyarország szuverenitását biztosítsuk, bármilyen területről is van szó. Akár mi vagyunk a támogatottak, akár nekünk kell hozzájárulnunk az ő tevékenységükhöz. Ennek egy másik szegmense, hogy külföldi missziókban is szerepet kell vállalnunk. Hazánkból több mint 800 fő vesz részt nemzetközi szolgálatban, ez egy roppant magas szám, a környező országok ennek mindössze a töredékét nyújtják. Elmondhatjuk tehát, hogy a Magyar Honvédség kiemelkedően teljesít, mind a hazai, mind a nemzetközi feladatokban.
Elmondható, hogy ez az állomány- és a haderőfejlesztésnek köszönhető?
Előnyös helyzetben vagyunk, hiszen az elmúlt években nagyon sokat fejlődött a magyar haderő. Számos technikai eszköz érkezett, és úgy gondolom, a jelenlegi vezetés valóban komolyan gondolja azt, hogy „Embert a vasra”. Ez az előre haladás a jövőben sem torpan meg, így biztosan fogjuk tudni teljesíteni az előttünk álló feladatokat. Ahogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fogalmazott, „a békéhez erő kell”, az erőhöz pedig erőnlét, ezért folyamatosan gyakorlatozunk.
Intenzív helyzetben ez egy 24 órás feladat-végrehajtást jelent, ilyenkor kilépünk a napi 8 órás rutinból, és megpróbáljuk szimulálni azokat a helyzeteket, amelyek egy esetleges konfliktus során felmerülhetnek hazánkban vagy épp külföldön. Épp most készül fel a KFOR következő kontingense, a hódmezővásárhelyi csapat nagyon intenzíven gyakorolja az alapfeladatokat. Szeptemberben kezdték a felkészülést, jövő év márciusában pedig leváltjuk a debreceni harcosainkat.
Mit takar a Magyar Honvédségen belül az Összhaderőnemi Műveletvezető és Irányító Központ?
A szervezet szerepe nemcsak a külföldi, hanem a különböző hazai feladatokat is takarja. Az ukrajnai és az izraeli helyzet mellett folyamatosan nyomon követjük az itthoni szolgálatokat is. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében az Észak-Keleti Ideiglenes Alkalmi Kötelék részét képező tartalékos katonák állomásoznak, valamint Magyarország déli határán is volt beavatkozásunk. Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon létezik egy úgynevezett NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport, melyet szintén mi irányítunk. Ebben több nemzet is részt vesz: horvátok, törökök, olaszok, illetve amerikaiak. Őket Hajdú-Biharban is láthatják az Adaptive Hussars 23 nevű gyakorlat során, ennek egy részeként ez az erő átcsoportosul a vármegyébe, és innen hajtja végre a feladatait, ami kuriózumnak tekinthető.
Milyen a Magyar Honvédség külföldi megítélése? Milyen visszajelzéseket kapnak a magyar katonák a nemzetközi szervezetektől? Hallhattuk, hogy a koszovói professzionális helytállásukért rangos elismerésben részesültek a magyar kontingens tagjai.
Úgy gondolom, a magyar katonákat mindenfelé nagyon elismerik. A KFOR-ban most keményen bizonyítottunk, illetve más műveleti területen is pozitív visszajelzéseket kapunk. ENSZ-misszióknál, egyéni beosztásoknál folyamatosan kapjuk azokat az elismerő leveleket, miszerint a katonáink fantasztikus munkát végeznek.
Nyelvtudás szempontjából is elöl állunk a sorban, szakmailag pedig figyelünk arra, hogy a nagy létszám ellenére is válogatott, a lehető legjobban felkészített kollégákat vigyük a missziókba. Függetlenül attól, hogy ott mi lesz a feladat, lényeges, hogy nemcsak a Magyar Honvédségnek, hanem Magyarországnak is jó legyen a nemzetközi megítélése.
