Pajna Zoltán: Fontos felismerni, hogy az infrastruktúra mellett lelkülete is van egy-egy településnek

Rangos elismerést vehetett át a közelmúltban Pajna Zoltán, a vármegyei önkormányzat elnöke.

Vass Kata

Pajna Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetéssel

Fotó: Molnár Péter

Tisztelet, szeretet és alázat nélkül nem menne – szögezte le Pajna Zoltán a Haonnak adott interjújában, akinek Novák Katalin köztársasági elnök Magyar Érdemrend Tisztikeresztje állami kitüntetést adományozott augusztus 20. alkalmából. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az elismerésről, a kezdetekről, a vármegyei önkormányzat feladatairól, valamint a megvalósult programokról is beszélt portálunknak. Interjú.

Mindenekelőtt gratulálok elnök úrnak ehhez a rangos elismeréshez, amit Hajdú-Bihar vármegye fejlődéséért és a közigazgatásban töltött évtizedek kimagasló szakmai munkájáért kapott. Ilyenkor óhatatlanul felmerül az emberben a számvetés gondolata. Megtörtént ez, felidézte az elmúlt évtizedeket?

Igen, amikor a Belügyminisztériumban ültem és mondták a nevemet, szinte egy pillanat alatt visszagondoltam, hogy egyáltalán hogy kerültem én ide, mert az érdeklődési körömet tekintve is inkább más irányba vonzódtam korábban.

A rendszerváltozás kapcsán '89-ben csatlakoztam az akkori MDF-hez, az akkori főtéren osztogattam a prospektusokat, plakátokat ragasztottam vagy éppen szerveztem a '89-es október 22-i tüntetést, és otthon a garázsban gyártottam a transzparenseket. Örökmozgó ember voltam, nem gondoltam, hogy rám vezetői feladatok várnak.

Aztán láttam azokat az embereket, akik a parlamentben és a helyi önkormányzatnál képviselték a közösséget, és úgy gondoltam, én is megpróbálhatom. '94-ben kerültem be először a debreceni önkormányzat testületébe listáról. Ez akkor szíven ütött, azt hittem, ismernek és támogatnak az emberek. Szembesültem vele, hogy egyéni körzetben nem nyertem. Akkor megfogadtam magamnak, hogy azt a négy évet '94-98 között úgy fogom végigdolgozni, hogy még többen ismerjenek, még többet dolgozzak, hogy tudjak egyéni körzetet nyerni. 98-ban már nyertem és kaptam egy lehetőséget, hogy alpolgármester lehessek, majd 16 évig töltöttem be ezt a pozíciót.

Az akkori és a mostani munkámmal kapcsolatban sokan azt gondolják, hogy ez politika, de igazából ez egy kőkemény közigazgatásban eltöltött 25 év. Az önkormányzati munkámban a különböző hivatali osztályokkal – vagyonkezelés, sport, pénzügy, városüzemeltetés – kapcsolatos beruházások területén dolgoztam. Az európai uniós fejlesztési források kapcsán sikerült olyan bizottságokba bekerülnöm, melyeken keresztül ráláttam a rendszer működésére.

2010-ben a Regionális Fejlesztési Tanácsnak is elnöke lettem, ez indított el abba az irányba, hogy a területfejlesztés tekintetében megszerzett információkat, ismereteket továbbvigyem. Amikor '14-ben a megyei közgyűlés elnökének választottak, a megyék a területfejlesztési feladatokat kapták. Megtanultunk a kollégák által tervezni, a jövőbe látni, hiszen ezek az uniós fejlesztési ciklusok 7 évesek, a végrehajtásuk pedig 10 évet vesz igénybe. Fontos, hogy lássuk, milyen problémákra milyen megoldási javaslataink vannak, és ennek a megvalósítása már a települési önkormányzatokra hárul. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetését is vállaltam, amivel természetesen több munka jár, de így a saját, a közösség és a többség érdekeit jobban tudjuk érvényesíteni. Fontos, hogy ne rettentse el az embert, ha egy új feladat érkezik, hanem inkább arra inspirálja, hogyan lehet azt megvalósítani.

Ön szerint milyen fontos tulajdonságokkal kell rendelkeznie a vármegye élén álló személyként?

Fontos, hogy tudjunk alkalmazkodni a feladatokhoz, emberekhez. Nem mindegy, milyen közeg vesz körül, fontos, hogy a barátok, munkatársak esetleg még azt is elmondják, ha valamit nem jól csinálok.

A legfontosabb pedig az, hogy szeressük az embereket, tiszteljük őket és legyünk alázatosak. Enélkül nem megy. Ha valakinek a vállára kerül egy csillag, az nem azt jelenti, hogy ő lett a legokosabb. Ezt azért nem baj, ha nem felejtjük el.

Mindig szerencsés voltam, mert korábban és most is olyan kollégák vesznek körül, akik motiváltak, és a szakmájuknak az egyik legjobbjaik.

Az eredmények pedig magukért beszélnek: megszámlálhatatlanul sok fejlesztés, beruházás történt itt a vármegyében az elmúlt időszakban, illetve a programokkal is felpezsdült az élet. Az egyik legnépszerűbb rendezvénysorozat A hajdú hagyományok nyomában. Milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban?

Elhatároztuk, hogy olyan programokat fogunk megvalósítani a vármegyében, ami egyfajta innovációt jelent a korábbi települések által megvalósított falunapokhoz képest. Mindezt nagyon sok tervezés előzte meg és már ott tartunk, hogy november 30-ával közel 400 rendezvényt fogunk megszervezni, eddig már 319 alkalom volt (az interjú elkészültekor – szerk. megj.). Elkezdődött az Országos Széchenyi Könyvtárral egy olyan együttműködés, amellyel igyekeztünk a magyar irodalom területén olyan előadásokat szervezni, amik olyan tudást adnak a hallgatóságnak, ami akár egy középiskolai tananyagban sincs benne. Költészetnapi programsorozatunk is volt, a Magyar Kultúra Hetén pedig filmvetítésekkel, kiállításokkal, koncertekkel készültünk. Nagyon sok családi napot szervezünk, amiknek a közösség megtartása az egyik legfontosabb célja – Covid után, energiaválság idején, pénzügyi nehézségek mellett.

Nem elegendő ugyanis, ha felírjuk a táblára, hogy 2011 és 2020 között 65 milliárd forint értékű településfejlesztési programból használtunk forrást, hiszen az infrastruktúra mellett lelkülete is van egy-egy településnek. Mi vittük a kulturális programot, a települések pedig a helyi gasztronómiával, fellépőkkel, közösségekkel járulnak hozzá a rendezvényhez.

Gondoltuk a gyerekekre is: meseprogramokat, zenei és hangszeres bemutatókat szerveztünk óvodákba, iskolákba, és azt láttuk, hogy van rá fogadókészség. Nagyon sok színházi rendezvényt vittünk olyan településekre, amin azok is részt vettek, akik még életükben nem voltak színházban. Az egyik legsikeresebb és legunikálisabb programunk az épületfényfestés, ami szintén nem volt elérhető a kisebb települések számára. Láttuk augusztus 20-án a parlament és a vár épületfestését, akkor miért ne lehetne egy ilyen akár egy kisebb városban is? Mi megrendeztük pl. Hosszúpályiban, Biharkeresztesen, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Hajdúhadházon, ezeken a vetítéseken alkalmanként 3-5 ezer ember vett részt. 16 tematikus nyári tábort is szerveztünk az általános iskolások számára, melyekben általában 20 gyerek kapott napi háromszori étkezést és változatos programokat. Nagyon sok hátrányos helyzetű gyermeknek tudtunk ezáltal különleges kikapcsolódást biztosítani. Büszkék vagyunk rá, hogy az Agóra Tudományos Élményközpontba 19 ezer látogató tudott ingyenesen eljutni.

Fontosak a kiadványaink is, amikkel meg szeretnénk mutatni az értékeinket: egyházi kiadványokat adtunk ki, megjelent kötet a Hajdú-Bihar megyei legendáriumokról, és készítettünk a közelmúltban két újabb kötetet is: Hajdú-Bihar vármegye képekben, valamint Pásztortüzek a Hortobágyon címmel. Összességében 35 ezer példány jelent meg a kiadványokból, ez egy olyan mennyiség, ami már a nyomtatott piacon is jelentős. A vármegyei identitás jegyében elkészítettük a Bocskai-szablyát is, amit a 82 település valamennyi önkormányzatához eljuttatunk. Kicsit játékosabb már, de elkészült a vármegyei puzzle is, aminek szintén üzenete van: minden település összekapcsolódik a másikkal, de ha egy kiesik, hiányzik, akkor szétesik, nem működik. Tehát valamennyi legkisebb település is legalább annyira fontos, mint a legnagyobb. A rendezvényeinkkel és a kiadványokkal közel 150 ezer embert értünk el, tehát nagyon hangsúlyosan vagyunk jelen a vármegye lakosságának az életében, mint ahogy ők is az enyémben.

Pajna Zoltán 2014 óta a vármegyei közgyűlés elnöke
Fotó: Molnár Péter

Elnök úr közvetlen ember hírében áll, részt vesz ezeken a programokon, találkozik a helyi közösséggel, és úgy gondolom, így lehet igazán felmérni az igényeket, hogy mire van szükség egy adott településen, azon túl természetesen, hogy a polgármesterekkel egyeztet.

Évente 400-500 rendezvényen veszek részt, ez lehetőséget ad arra, hogy találkozzak a helyi közösségek által megfogalmazott javaslatokkal, problémákkal és természetesen a hivatalos találkozás mellett lehetőség van a közvetlen kapcsolatok felvételére és megerősítésére is.

Milyen fontos feladatok előtt állnak most a vármegyei önkormányzatnál?

A 2021-27-es európai uniós ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) 2022 decemberében lett elfogadva, ennek keretében Hajdú-Bihar a negyedik legtöbb forrást fogja lehívni, 126 milliárd forintot. Amikor a Brüsszel elfogadta az operatív programot, feltétel volt, hogy vizsgáljuk felül az úgynevezett TKR-t, a Területi Kiválasztási Rendszert, hogy amit addig meghirdettünk pályázatokat, azok megfelelnek-e az uniós elvárásoknak. Ezzel kapcsolatban május óta folynak az egyeztetések. Igyekszünk olyan szakmai munkát elvégezni, ami egyrészt a magyar kormány, illetve a brüsszeli apparátus közötti bizalmat építi.

Mi azt mondjuk, hogy nézzék meg a Hajdú-Bihar vármegyében a döntés előkészítéseket, azok végrehajtását, jöjjenek ide, jó néven vesszük még azt is, hogyha valaki hibát talál, mert akkor az a feladat, hogy javítsuk ki. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségeként így országos szinten egyfajta vezető szerepet is vállalunk ezen feladatok megoldásában. Valamennyi operatív program monitoring bizottságában részt veszünk és a feladatokról a szövetségen keresztül egyeztetünk. Nemzetközi szinten is jelen vagyunk, tíz nemzetközi projektben veszünk részt és 5 beadott pályázat elbírálásra vár.

Jelenleg előkészítés alatt van az INTERREG-es pályázatunk, melyben kulturális és energetikai fejlesztéseket kívánunk megvalósítani a határmenti együttműködés keretében. Továbbá csaknem egy éve kezdtünk hozzá Hortobágyon az úgynevezett Madárszínház-projekt előkészítéséhez az Aktív Turisztikai Fejlesztés felhívás keretében. Valamint már megkötött szerződéssel rendelkezünk a Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködési megállapodás végrehajtására, melyet a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatallal együtt fogunk megvalósítani.