Modern technológiával a vadlovakért

A legmodernebb technológia támogatja a Debreceni Egyetem, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közötti kooperációban zajló, a Przsewal­skij-lovakra irányuló, az egyetem részéről prof. dr. Barta Zoltán által irányított kutatásban az élővilág változatosságának fennmaradását.

A kutatás már zajlik, és túl van néhány jelentős mérföldkövön. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság háromezer hektáros pentezugi rezervátumában félvad körülmények között élnek a Przsewalskij- vadlovak.

Kihaló állomány

A Przsewalskij-ló valószínűleg az utolsó, napjainkig fennmaradt vadon élő alfaja az őskori barlangrajzokon ábrázolt vadlónak, mely egykor benépesítette Eurázsia füves pusztáit. Emiatt a veszélyeztetett kategóriában vannak, és egyedi nyomon követésük szükséges.

– Ezekre a lovakra vadállatként tekintünk, nem etetjük őket, nincs orvosi kezelésük, sajátos felismerésük is csak speciális módszerrel lehetséges. Eszerint nem jelöljük, hanem fotókatalógus alapján, egyedi bélyegeikről ismerjük fel őket – nyilatkozta a Napló kérdésére Kerekes Viola, a Hortobágyi Nemzeti Park projektkoordinátora. – Mivel évekig stabil háremcsapatokban élnek, a csoportlista is megkönnyíti a felismerést. Mindezek mellett DNS-mintánk van minden állatról, de a növekvő egyedlétszám egyre nehezebbé teszi a pontos nyomon követést – tette hozzá.

– A professzor vezetésével a legmodernebb technológiát használják fel a faj megóvását szolgáló vizsgálatokhoz – válaszolta Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője. – A Przsewalskij-lovakat a tizenkilencedik század végén azonosította a tudomány. Egyszer már kipusztult vadon, ám az állatkertekben fennmaradt példányai révén a faj megmenekült. Visszatelepítési programoknak köszönhetően ismét szabadon él egy kis populációja Mongólia füves pusztáin. A Debreceni Egyetemtől 30 kilométerre található Hortobágyon a lovas életmód ezeréves tradíciónak számít. Ide telepítettek be néhány állatkerti egyedet a faj megóvásának céljából, aminek eredményeként ma már a világ kétezer-háromszáz Przsewalskij-lova közül háromszáz itt él – fűzte hozzá.

Lófelismerő szoftver

– Az elmúlt két évben egy, dr. Ozogány Katalin által irányított drónos vizsgálat során – a Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékével való együttműködése során –, felmerült az egyedi felismerés automatizálása a felvételeken, majd ezzel párhuzamosan egy olyan lófelismerő szoftver kifejlesztése, aminek az elve az arcfelismerő szoftveren alapulna – mondta a Hortobágyi Nemzeti Park projektkoordinátora.

– A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével, drónról készített felvételek alapján lehetőség nyílik a populáció monitorozására és életmódjának kutatására, a faj megóvásának érdekében – részletezte Merényi Ádám. – A módszer rendkívül hasznos a világ más nemzeti parkjai számára, a vadló-populációk természetvédelmi kezelésében, hozzájárulva az állat megmentéséhez.

Mint megtudtuk, a Microsoft keretein belül adódott egy pályázati lehetőség, amelyet kihasználva a Debreceni Egyetem belekezdett a projektbe. – Eljutottunk odáig, hogy a lovakat le tudja számolni a program felvételén, így ez az állományfelméréskor nagyon fontos számunkra – tudatta Kerekes Viola. – A végcél az automatizált egyedfelismerés lenne, de addig számos fejlesztésre van még szükség, mivel jelenleg Przsewalskij-lovakat vizsgálunk a Hortobágyon, de a mongol Przsewalskij-lovas nemzeti parkok is kifejezték a támogatásukat, valószínűleg ázsiai vadszamár vagy elvadult házi lovak felmérésére is alkalmas lesz a program – mutatott rá a projektkoordinátor.

Legmodernebb technológia

Az együttműködés keretében, a világ vezető technológiai vállalata a meglévőkhöz adott hozzáféréssel, az ehhez szükséges szakértelemmel és felhőalapú számítási kapacitással járul hozzá az egyetemi kutatók munkájához. – A magyarországi Microsoft törekvése az, hogy a legmodernebb módszerek, amelyek a tudományt is hatékonyan segítik, mindenkihez eljussanak Magyarországon. A nemzetközi tapasztalatokat, a legmodernebb technológiáinkat és az ezek használatához szükséges tudást tesszük elérhetővé Magyarországon is, hogy a tehetség és a tudás találkozásából sikeres fejlesztések szülessenek – mondta a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője.

Felhasználóbarát eszközök

– Tanszékünkön már régebb óta kacérkodunk a mesterséges intelligencia természetvédelmi alkalmazásával, és dr. Emri Miklós hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Microsoft támogatja az ilyen jellegű vizsgálatokat – tájékoztatott dr. Barta Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetője. – Olyan újításnak tartom a jelenlegit, mely nagymértékben segítheti a biológiai sokféleségről szóló adatok gyűjtését, feldolgozását és a természet hatékonyabb védelmét. Úgy tűnik, hogy a főbb algoritmusokat már sikerült betanítanunk, jelenleg a módszer finomhangolásán és a felhasználóbarátabbá tételén dolgozunk – hangsúlyozta végül a tanszék vezetője.

Vámosi Kira