A tavaszi fagyok az almatermésre is kihatottak

Ezt Varga János nyíracsádi termelő jelentette ki, amikor az almatermesztés jövőjéről kérdeztük. Ő maga 2012-ben kezdett átállni a hagyományos almatermesztésről az intenzívre; ezek már modern, jéghálóval fedett ültetvények. Emellett azonban még van hagyományos értelemben vett almása is. Elmondja, hogy a termés mennyisége összességében körülbelül fele a tavalyinak, mégpedig úgy, hogy a jégháló alatti a 70 százaléka a múlt évinek. A 30 százalék kiesés oka a húsvét előtti szombat reggeli fagy. Az erre legérzékenyebb idared almát a sziromhullást követő egy héten belül érte a fagy, ezért sok lehullott. A többi fajta a háló alatt a tavalyi termésmennyiséget hozza, míg a hálón kívülieknél nagy a kiesés. Hangsúlyozza, a jégháló tökéletesen véd a jég ellen. Nyíracsádon háromszor volt jégverés a nyáron. A kollégája, akinek nem hálóval fedett ültetvénye van, nem tud étkezési almát szedni. Neki 90 százalékban étkezési almát produkált az intenzív, jéghálós ültetvény. Szakmai meggyőződése: nem lehet hagyományos körülmények mellett étkezési minőségű almát termeszteni kifizetődően. Példaként az ezen a területen nagyobb tapasztalatokkal rendelkező olasz és az osztrák ültetvényeket hozza fel. Ha kifizetődő lenne, akkor az intenzív almás telepítése óriási költségét megspórolnák a kinti gazdatársak. A két termesztési technológiának a beruházási költsége háromszoros körülbelül.

Robotok az almáskertben is

– Átlagos termésre van kilátás az almáskertünkben. A gyümölcsöt 100 hektáron termeljük támrendszeres, öntözéses módon, és jövőre már a teljes állományt jéghálóval tudjuk védeni – válaszolta kérdésünkre dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezetője, aki – hogy érzékeltesse a hagyományos és az intenzív termelési mód közötti különbséget – elmondta, hogy míg hagyományos almáskertekben hektáronként 1500 fa van, addig a támrendszeresben háromezer. Hozzátette: az intenzív és a hagyományos között nincs különbség az időjárási kitettségben, hiszen mindkettő szabad ég alatt van. Különbségek ott vannak, hogy az intenzívnél például öntözőrendszer és jégháló van. Ez utóbbi védi a termést az UV-sugárzástól, a fagytól, a szárazságtól és a jégesőtől, a növényvédőszer-elsodródástól. A hagyományos ültetvényt helyén kell kezelni. Van jövője, így kiválóan lehet ipari célú almát termeszteni.

Hiány a kontinens piacán

– Azt nem lehet kijelenteni, hogy gazdaságossági szempontból az intenzív almatermesztésé a jövő – folytatta a szakember. – Aki léalmát ter­meszt, annak jó a hagyományos ültetvény úgy, hogy géppel takarítja be a termést. Ezzel viszonylag olcsóbban lehet termelni. Nagyobb területen természetesen kifizetődőbb a betakarítógépes megoldás. A jövő szerintem az étkezési alma termesztésében van. Ha ilyet termelünk, akkor célszerű intenzív ültetvényt létesíteni. Mi az étkezési piacra dolgozunk úgy, hogy üzletláncokkal vagyunk kapcsolatban. A piac ugyanolyan, mint tavaly, meglévő partnereink vannak. Árban van különbség, az idén mintegy 30 százalékkal magasabb. Ez az európai piacot meghatározó lengyel almaültetvények tavaszi komoly fagykára miatt kialakult almahiány miatt van így. Ugyancsak a hiányt generálja az a tény is, hogy a múlt évben nagy volt a termés­átlag, és ilyenkor „kihagynak” a fák. Akik nem tudták jól kezelni a nagy termést, azok most hiányt szenvednek el. Emiatt alacsonyabb a termésátlag Magyarországon. A tavaszi megfázás miatt rosszabb a gyümölcs minősége, ezért egy kicsivel magasabb az ipari alma aránya.

Az almatermesztés jövedelmezőségéről Szabó Viktor elmondta, hogy több évet figyelembe véve a kifizetődés határán mozognak. A következő három évet nézve úgy látja, nem lesz nyereséges, hiszen jelentősen emelkednek a munkabérek. Ez az almatermesztés összköltségének mintegy 30-40 százaléka. A mostani piaci árakat tekintve viszont kifizetődő.

Ki milyet szeret?

– Azokat a fajtákat termeljük, amelyeket a vásárlók keresnek. 16 fajta almát telepítettünk régebben, azt mondták az almafakertészek, hogy azokra lesz kereslet. Két év múlva viszont már csak ötfajta almánk lesz, mégpedig azok, amelyekre lesz kereslet. Tapasztalatunk, hogy az 1970 előtt születettek a jonatánra esküsznek. Az 1970-től 1990-ig születetteknek szinte mindegy, milyen almát esznek, a fiatalabbak pedig a marketinget nézik, annak alapján vásárolnak. Magyarországon az a legdrágább alma, amit Olaszországban a legjobban promotálnak. Viszonylag sokan vannak azok, akik úgy választanak almát, hogy megkóstolják, és ami tetszik, abból vásárolnak – beszélt a vásárlói szokásokról a szakember, akit a jövő almáskertjeiről is kérdeztük.

– Alapkritérium a támrendszer, az öntözés, a jégháló. A jelenlegihez képest újdonságok a szedőrobotok, illetve olyan eszközök, amelyek ebben a munkaerő-igényes ágazatban munkaerőt váltanak ki. Még ha ez drágább, akkor is. A következő három évben széleskörűen megjelennek azok az eszközök, amivel munkaerőt lehet megtakarítani. Például a permetező füvet is kaszál, illetve vezeték nélküli gépek kerülnek előtérbe.

Kovács Zsolt