Béremelés várható az ágazatban

Debrecen - „A közlekedésben érdekelt cégek hozzák a kormány elvárásait, dolgozóik megbecsülést érdemelnek.”

Öt siófoki rendezés után második alkalommal ad otthont a város a Nemzeti Közlekedési Napoknak, melyre idén az ágazat különböző cégeitől összesen 750 résztvevőre számítanak. A Kölcsey Központban zajló háromnapos esemény keddi nyitó előadását Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár tartotta.

Sok a hazai forrás is

A politikus beszéde elején azt emelte ki, hogy a közlekedési ágazatot a jól működő gazdaság motorjának kell tekinteni, de a működéséhez fontos az üzemanyag. Ebben az esetben ezt a bérek jelentik, azaz a biztonságos közlekedés feltétele, hogy az ágazatban dolgozókat meg tudják tartani, ehhez viszont rendezni kell a béreket. A MÁV-nál januártól már sikerült egy háromszázalékos emelés, igaz, még így is a vasúti ág van a legjobban lemaradva, ezért ott is további bérrendezés várható. A szaktárca vizsgálja a további lehetőségeket, hogy mennyi idő alatt milyen mértékű béremelést lehetne végrehajtani, így már a Magyar Közút Zrt.-vel is megszületett a megállapodás a jövő évi emelésről, melynek mértékét azonban később jelentik be. Hozzátette, ennek fedezete megvan, hiszen a zrt. a jövő évben 73 milliárd forintból, 2020-ban pedig 98 milliárd forintból gazdálkodhat.

Tasó László bejelentette, hogy az előző uniós ciklus végleges pénzügyi lezárása után várhatóan csaknem 99 százalékos lesz a támogatások lehívási aránya, amihez képest idén még lemaradásban van az ágazat, de az erre az évre kormányzati szinten elvárt 635 milliárd lehívása elérhető, sőt akár kétszázmilliárddal túl is teljesíthető az év végére. Beszélt arról is, hogy az ágazat ICOP-támogatásokra több mint 1200 milliárd forint támogatást hirdetett meg erre az évre, míg a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban csak közútfejlesztésre 2463 milliárd forintot kíván fordítani a kormány, ám ebből 1279 milliárd a hazai forrás. A pénzből 81 projekt valósulhat meg. Az államtitkár utalt arra, hogy a magyarországi közlekedési fejlesztési program gyakran változik, ezért negyedévenként felülvizsgálják és korrigálják.

Vasút- és közútfejlesztés

A vasúti fejlesztések viszonylag nagymértékű uniós támogatása lehetővé tette a közúti fejlesztések hazai forrásból való finanszírozását, amit a Modern városok programban rögzített a kormány. Itt mondta el, a pénzügyi elszámolással 2022-ig tartó ciklus után is lesz élet, azaz az uniós támogatásból kimaradó beruházásokat hazai forrásból fogják megvalósítani. A közlekedési ágak fejlesztéséről szólva Tasó László emlékeztetett arra, hogy a mostani uniós ciklus végéig mintegy 450 kilométer vasútvonal villamosítását tervezik, amellyel tovább erősíthető Magyarország tranzitszerepe. Vasútfejlesztésre a ciklus végéig mintegy 1000-1100 milliárd forintot fordítanak. Az államtitkár szerint a kormány rendkívül fontosnak tartja a balatoni fejlesztéseket, következő ülésén fognak tárgyalni róla. Ugyancsak a kiemelt feladatok közé tartozik a nyugat-balkáni országok fővárosai és Budapest közötti közvetlen légi összeköttetés megteremtése, amihez az állam is támogatást fog nyújtani, akárcsak a reptérfejlesztéshez, ezek között ott van a debreceni is. Tasó László utalt az egyre jobban elterjedő dróntechnika használatának tervezett szabályozásáról is. Vezérelvként említette, hogy az emberek biztonsága mindenféle gazdasági érdekeket felülír, így a jelenlegi 5 kilo­grammos súlyhatárt a felére kívánják csökkenteni azon pilóta nélküli légi eszközök esetében, amelyeket már lajstromba kell venni, és pilótavizsgát kell tenni a használatukhoz. A járműgyártást az államtitkár nagyon fontos gazdasági hajtőerőnek nevezte, hiszen százezer embert foglalkoztat, és 1800 milliárd forinttal veszi ki a részét a magyarországi GDP-ből. Utalt a hazai buszgyártás újraindítására, ami érinti Debrecent is. A közösségi közlekedésről szólva Tasó László azt az álláspontot erősítette, miszerint csak a rászorulók kapjanak állami támogatást, és a tarifarendszert egységesíteni kell.

Arccal az áruszállítás felé

A MÁV Zrt. vezérigazgatója, Dávid Ilona a társaság jelenével kapcsolatban többek között azt hangsúlyozta, hogy csupán a bevételük 20 százaléka származik az árufuvarozásból, a többi a személyszállításból folyik be. Ez meghatározza, hol kell erősíteni a versenyképességüket. A személyszállítást ugyanis a pályahasználati díj miatt továbbra is az állam finanszírozza, abból kevés a külső bevétel. Beszélt arról is, hogy a HÉV üzletágat a BKV-tól az állam hozzájuk irányítja át, ez újabb feladat számukra.

HBN–Égerházi Péter