Ezt tegye, ha rablásba keveredik - A hőst a halottól egy töltény választhatja el

Debrecen - A szakemberek szerint bátor, de kockázatos cselekedet volt a rablók után eredni, hiszen még az elkövető sem tudhatja, mit hoz ki belőle a stressz.  A saját életünk és testi épségünk a legfontosabb, bűncselekmény részeseként a legjobb, ha együttműködünk az elkövetővel, majd amikor távozik értesítjük a rendőrséget. A hatóság munkáját segíthetjük, ha észrevétlenül követni tudjuk a tettest és pozíciójáról tájékoztatást adunk – értékelte a szerda éjjel a Derék utcai kisboltban történteket Kiss Endre, a megyei rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályának vezetője. Információink alapján egy kapucnis, arcát eltakaró férfi az élelmiszerbolt eladónőjére fegyvert fogva a bevételt követelte. Két középkorú férfi belépésekor menekülőre fogta, de a civilek utána mentek és lövések közepette is elkapták. A pszichiáter szerint személyfüggő, hogy gázra vagy fékre lép ilyenkor az ember.

A bűncselekmény elkövetői vélhetően erőszakra hajlamosak vagy a menekülési stressztől azzá válnak. Sosem tudhatjuk kivel állunk szemben, ezért ne tegyen semmi támadó jellegűt az, aki például egy rablás részesévé lett – tanácsolta a rendőrség munkatársa. Elmondta: a két férfi bizonyosan nem mérlegelte, hogy halálos sebet is ejthetett volna rajtuk a 37 éves derecskei gyanúsított, aki – a Napló értesülései szerint – többször is rájuk lőtt miközben gyalogosan és autóval is követték.

A rendőrség ugyan hálás a bátor és becsületes civileknek, de a történet tragédiába is torkollhatott volna. – Nem érdemes ellenállni a tettesnek, és a saját életünk és testi épségük megóvása az elsődleges akkor is, ha a szemünk láttára tesznek valakin erőszakot, ilyenkor igyekezzünk a végsőkig szavakkal lenyugtatni a cselekvőt. Ilyen esetben a kiérkezésünkkor felfokozott lelki állapotban találjuk az elkapót. Volt olyan, aki átadta az elkövetőt, majd térdre rogyott és sírni kezdett, amikor tudatosult benne milyen veszélyben volt – idézte két évtizedes tapasztalata néhány kiemelkedő esetét. Az ellenkezőjére is van példa: emlékezetes a szakember számára egy férfi, aki egy többszörösen büntetett előéletű autófeltörőt fogott el és tepert le, aztán teljes nyugalomban hívta a rend őreit. Ő az akciója előtt úgy érezte, hogy nagyobb testi ereje és lelki stabilitása okán jó eséllyel képes lesz rá, de a végkimenet mindig kiszámíthatatlan – zárta.

Visz az adrenalin

Személyiség függő, hogy valaki leblokkol vagy a tettek mezejére lép egy ilyen eset közepette – magyarázta a Naplónak dr. Andrássy Gábor pszichiáter. A szakember szerint az utóbbi típus veszélyhelyzetben nem gondolkodik, hanem ösztönösen cselekszik, de ebben sokat segít az adrenalin.

Megjegyezte, a rablót elkapó férfiaknak állampolgári kötelességként elég lett volna felhívniuk a rendőrséget, viszont ők „önjelölt igazságosztókként” inkább a bűnöző után rohantak. Ugyanakkor a pszichiáter úgy véli, nem biztos, hogy akkor is így tettek volna, ha egyedül mennek be az üzletbe a támadást követően.

– Az emberek nagyon sokfélék, egyszer egy bankrablás során az alkalmazott egyszerűen felképelte az elkövetőt, nem tudni előre, kiből mit vált ki egy extrém szituáció. Egy támadás leszerelésekor döntő lehet az is, hogy ki az, aki először indul elkapni a tettest. Az is meghatározó egy ilyen helyzetben, hogy az együttműködők ismerték-e egymást korábbról vagy csupán idegenként találkoztak – húzta alá Andrássy Gábor. Hozzátette, ez a történet most jól alakult és dicséretre méltó a segítőkészség, ám senkit nem biztatna arra, hogy lőfegyverrel rendelkező bűnöző után vesse magát.

​HBN–HABE, SZM