Úgy tűnik, nem kap városi rangot Egyek és Nyírábrány

Debrecen - Konkrét és szigorú feltételeket írtak elő a várossá váláshoz.Valószínűleg nem nyilvánítják várossá Egyeket és Nyírábrányt, ahogyan a többi 21 pályázót sem – az origo.hu információi szerint a döntést előkészítő bizottság egyikük esetében sem támogatja a cím odaítélését. A végső szót a köztársasági elnök mondja ki, ezt elvileg akár a bizottság véleményétől eltérően is megteheti. Míg korábban lényegében gumiparagrafusok alapján kellett bizonygatniuk a jelölteknek, hogy elég fejlettek a várossá váláshoz, idén márciusban egy törvényi módosítás konkrét feltételeket szabott, melyek közül a legszigorúbb az, hogy a lakosságszámnak meg kell haladnia a tízezer főt – egyébként ennek a kritériumnak a jelenlegi 346 hazai város mintegy fele nem felel meg.

Míg évtizedeken át csak nagyközség pályázhatott városi címre, 2013-ban ez a megkötés kikerült az önkormányzati törvényből, helyébe az lépett, hogy a jelölt „térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet”. Ebben a tudatban vágott neki a cím megszerzésének az ország 23 települése idén, január végéig kellett benyújtani pályázatukat. Márciusban azonban módosították a törvényt, nagyon is konkrétan megjelölve, mi tekinthető térségi szerepnek és megfelelő fejlettségnek, és – nem elegáns módon – a már folyamatban lévő pályázatokra is vonatkoztatva e feltételeket. A kellő csatornázottság vagy a középfokú oktatási intézmény megléte bizonyára nem okozott gondot a településeknek, de a tanuszoda vagy sportcsarnok szükségessége, a tízezres előírt lakosságszám olvastán valószínűleg kiesett a községzászló a polgármesterek kezéből.

Nagyobb súly

Megyénkben két település próbálkozott; vezetőik azt mondták, nincsenek elkeseredve, s városi rangtól függetlenül, ahogy eddig is, ezután is fejlesztenek.

A városok súlya és érdekérvényesítő képessége erősebb a falvakénál, önállóságuk és befolyásuk kevésbé van kitéve a csökkenés veszélyének, normatív finanszírozásuk kedvezőbb – sorolja a várossá válás pozitívumait az az előtanulmány, melyet Nyírábrány pályázatához készítettek. Azt is megjegyzi a dokumentum, hogy maga a várossá nyilvánítás egy olyan cél, amely képes mozgósítani a közösségben meglévő energiákat.

Keleti kapu

Először pályázott a várossá válásra a 4000 lakosú Nyírábrány; legfőbb motivációja, hogy ha előre lép a települési rangsorban, akkor új lehetőségek nyílnak meg előtte – tudtuk meg a polgármestertől. – Legfontosabb érvünk, hogy mi vagyunk a schengeni határ egyik keleti kapuja, jelentős nemzetközi közúti személy- és vasúti teherforgalom bonyolódik rajtunk keresztül, ami felértékeli térségi szerepünket. Emiatt az időzítés sem mindegy, mert ha esetleg elkerülne innen a schengeni határ, csökkenne ez a jelentőségünk – mondta el Nyíri Béla. Céljuk elérésének legnagyobb előnyeként azt említette, hogy városként sokkal több fejlesztési lehetőséghez lehet jutni.

– Egyelőre nem kaptunk értesítést a döntésről, de a feltételek szigorítása ellenére bizakodunk, már csak azért is, mert tudomásom szerint a végső szót a köztársasági elnök mondja ki, aki akár nekünk kedvezően is ítélhet. De ha elutasítja pályázatunkat, akkor sem adjuk fel, a várossá válás továbbra is terveinkben szerepel – hangsúlyozta a polgármester. – Ugyanis az új feltételek teljesítésében egyáltalán nem állunk rosszul, egyedül a lakosságszámmal vagyunk „elmaradva”, a többi megvan vagy pótolható, a térségi szerepünk pedig kimondottan erős.

Úgy vélik, Egyek megfelelne

– Harmadszor próbálkoztunk, mert úgy gondoltuk, tőlünk a kritériumoknak kevésbé megfelelő települések is városi ranggal rendelkeznek. Választás előtt lazítottak a feltételeken, joggal gondoltuk, hogy jó esélyünk van – magyarázza Miluczky Attila, az 5500 lakosú település polgármestere, hozzátéve, hogy 1,5 millió forintot költöttek a pályázatra. – Most szigorítottak, úgy látszik, el akarják venni a települések kedvét attól, hogy várossá akarjanak válni. Egyek történelme 6000 éves, ami persze nem elég a címhez, de úgy tapasztalom, ha politikai akarat van, akkor megtalálják a módját a cél elérésének – jegyzi meg.

A városi rang egyik előnyét összegszerűen is meg tudja jelölni: – Konkrét számítások vannak arról, hogy éves szinten az önkormányzat finanszírozása egy miénkhez hasonló lakosságszám mellett 20-30 millió forint többletet jelent, 4-5 fővel több köztisztviselő foglalkoztathatóságával város esetén, miközben egyébként nincs több feladata, mint az ugyanakkora községnek. Ez azért is fájó számunkra, mert miközben például Fonyód hasonló nagyságú, és egészen más körülmények közt boldogul; magasabb iparűzési és jelentős turisztikai bevétellel, még az állami finanszírozása is több. De nem panaszkodok; próbálunk továbbra is fejleszteni, és ha alkalom nyílik, újra pályázunk.

HBN-SzT