A vese ereire ugyanúgy figyeljünk, mint a szívére

Debrecen - Az esetek többségében csak későn derül ki a baj, s ez akár az egyik vese elvesztésével is járhat.Ha érelmeszesedésről beszélünk a legtöbb embernek az infarktus, a stroke, esetleg a végtagokban bekövetkező érelzáródás, amiatti amputáció jut inkább eszébe, pedig a veséket is ugyanúgy veszélyezteti ez, csak nem produkálnak ilyen heveny tüneteket. A károsodás nem jár fájdalommal, fokozatosan alakul ki, s mivel két vesénk van, azok – ha az egyik megbetegszik – igyekszenek korrigálni, s így a laborleleteken is csak akkor jelentkezik a funkciócsökkenést jelző paraméterváltozás, ha már a második vese is jelentősen megbetegszik. Sajnos azonban ilyenkor már elég késő, s a katéteres tágítás ugyan még megmentheti az épebb szövetekkel rendelkező szervet, de jellemzően a másik addigra már oly mértékben károsodott, hogy menthetetlen – hallhattuk dr. Ujhelyi Lászlótól azon a múlt keddi sajtóképviselőknek szervezett tájékoztatón, melyet a vese világnapja alkalmából rendeztek meg a DEOEC-en. A szakember hangsúlyozta: a vese erekre is ugyanúgy figyelni kell, a rizikófaktorok pedig nem különböznek a stroke-tól (magas vérnyomás és koleszterinszint, cukorbetegség stb.).

Mentsvár lehet

Prof. dr. Balla József, a tanácskozást összehívó Nefrológiai Tanszék vezetője ezzel kapcsolatban meg is jegyezte: a magas vérnyomás hátterében sokszor a vesebetegség, a veseerek szűkülete, vesezsugor is állhat, ezért erre kiterjedően is érdemes vizsgálni a betegeket. A professzor beszámolt arról az új eljárásról is, mely a különösen magas vérnyomástól (200-220 Hgmm feletti érték) szenvedők mentsvára lehet: a veseerek mellett futó idegek denervációjával (kiiktatásával) helyreállítható, illetve csökkenthető a betegek vérnyomása, az eredmény pedig szinte azonnali.

- HBN–FÁ -