Érezzem akkor is, ha nem akarom?

Állok a buszmegállóban, nagy a tömeg, egyszer csak egy fiatal srác a tömeg közepén rágyújt. Nem törődött se azzal, hogy öreg emberek, vagy épp gyerekek vannak körülötte.

A füstöt pedig nemhogy félre pöfékelte volna, hanem egyenesen a várakozókra fújta. De ha ez nem lett volna elég, nem győztem a hamut magamról leseperni, amit a szél rám fújt. Na és vajon a csikk hol kötött ki? Hát nem a szemetesbe… Ez most, hogy is van?

A nem dohányzók húzódjanak félre, mert ő rágyújt? Vagy ők is szokjanak rá, hogy ne zavarja őket a füst és a hamu?

Szerintem egy kicsit figyelembe kellene venniük a dohányzóknak, hogy vannak körülöttük olyan emberek is, akik nem akarnak ártani az egészségüknek, és zavarja őket az, hogy levegő helyett füstöt „nyelnek”. Véleményem szerint, nem lenne nagy erőfeszítés egy picit odafigyelni másokra és a környezetünkre, hiszen mindenki jobban érezné magát egy csikkmentes, tiszta buszmegállóban.
Nem arra akarok célozni, hogy legyen a megállókban dohányzó és nem dohányzó rész vagy, hogy ne lehessen dohányozni ott se, mint ahogy az éttermekben se.

Csak szerintem ezt a problémát egy kis figyelmességgel lehetne orvosolni, hogy mindenkinek jó legyen!