Egy kipattanó parázs is tud súlyos tűzkárokat okozni

Tűzgyújtási tilalom lépett életbe március 31-én a vármegye egész területén, ebből az apropóból beszélgettünk a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó főhadnagyával és sajtószóvivőjével, Papp-Kunkli Nórával.

Először azt szerettük volna tisztázni, hogy  mit jelent egyáltalán a tűzgyújtási tilalom a lakosság számára. - Ha egy társaság eldönti, hogy elmegy például a Vekeri-tóhoz főzni, de éppen tűzgyújtási tilalom van érvényben, akkor hiába van kijelölt tűzgyújtó hely, akkor sem szabad tüzet rakni – tisztázta Papp-Kunkli Nóra. Hozzáfűzte, a saját udvarunk kivételt képez, ott tilalom idején is tüzet gyújthatunk.

A biztonságos kerti főzőcskéhez kell a figyelem és a fegyelem

Mint rámutatott, ma már sok eszköz áll rendelkezésre a kerti főzésekhez, nem csak a nyílt lánggal kell vigyázni. Megjegyezte, a lakosság azonban nemcsak a kertes házakban szeretnek a szabadban főzni, hanem a társasházakban is jelentkezik erre igény. – Számukra fontos kihangsúlyozni, hogy az erkélyeken nem lehet gázos grillt használni, csakis elektromosat. A készülékek karbantartása szintén elengedhetetlen, és arra is oda kell figyelni, mivel vesszük körül az eszközt. Ne rakjunk a közvetlen közelükbe gyúlékony anyagot, papírpoharat, papírtányért, textíliákat, vagy bútorokat, hiszen a hő hatására azok is meggyulladhatnak – sorolta a biztonságos sütögetés feltételeit a tűzoltó főhadnagy.

– Azonnal oltsuk el a tüzet, ha már nincsen rá szükségünk, legyünk róla meggyőződve, hogy biztosan lesz egy ember a társaságban, aki erre figyel. Felügyelet nélkül ne hagyjuk ott a nyílt lángot, egy kis kipattanó parázs is nagy károkat tud okozni. Láttunk már olyat, hogy egy kis főzésnek indult a délután, aztán az egész filagória leégett – osztotta meg a tapasztalatait Papp-Kunkli Nóra.

– A saját környezetemet megfigyelve is azt látom, egyre kevesebbet főzünk a kertben, és így a nyílt lángot is egyre kevesebben tudják kezelni, nincsenek felkészülve a nagy hőhatásra. Sokszor előfordul az is, hogy valaki enyhe füstmérgezést kap attól, hogy egész nap ott ül a tűz mellett. Ez komoly károkat is okozhat, el kell jönni, ha befejeztük a sütögetést.

– fűzte hozzá a szakember, akit a tűzgyújtási tilalom miértjéről is kérdeztünk.

Indokolt a tűzgyújtási tilalom

Március végére megemelkedett a szabadtéri tűzesetek száma, voltak napok, amikor a tűzoltók nem is tartózkodtak a laktanyában, hiszen egy ilyen eset nem félórás művelet, hanem akár egy fél, vagy egy egész napot is elvesz. Ennek az az oka, hogy vannak olyan területek, amiket nem lehet megközelíteni gépjárműfecskendővel. Ide a tűzoltók gyalogosan mennek be, akár több kilométerre is, és kéziszerszámokkal oltják a tüzet, ami nagyon időigényes, és ami mellett így nem marad erőforrás a városvédelemre.

– ismertette Papp-Kunkli Nóra az indokot.

A tűzoltó főhadnagy a szabadtéri tüzek eloltásához használt kéziszerszámokról is beszélt. Mint megtudtuk, ezek egyike az úgynevezett szikracsapó. – A szikracsapó olyan, mint egy hatalmas légycsapó, és akkora, mint egy gereblye, nagyon megterhelő fizikai munkát jelent, mire átcsapkodják ezzel a területet. Amit még használhatnak, az a puttonyfecskendő. Ez egy óriási háti permetezőhöz hasonlít, víz van a tartályban – ismertette. Mint megtudtuk, főleg a csatornapartok tartoznak a nehezen megközelíthető helyek közé.

– ismertette.

Papp-Kunkli Nóra azt is kifejtette, hogy a katasztrófavédelem munkáját nagyban befolyásolja az időjárás. – Tavaly nagyon csapadékos évünk volt. Sok volt a viharkár, egész nap vonultunk faágakat eltávolítani, vizet szivattyúzni. 2022-ben viszont nagyon száraz volt a tavasz, márciusban 330 szabadtéri tűzesethez riasztottak, ami az egész éves átlag felét tette ki – számolt be az előző évekről.

A teljes beszélgetést további érdekességekkel meghallgathatja podcastunkban.