2023.10.15. 11:30
Hajdú-Biharban is állítanak elő országos hírnevű termékeket közfoglalkoztatásban
A piacképes termékeket előállítókra különös figyelmet fordít a Belügyminisztérium vármegyénkben is.
Tetétlenen a homoktövis feldolgozását is közfoglalkoztatásban végzik
Forrás: Napló-archív
– Az állami képviselők segítik a szövetkezetek tevékenységét. A szövetkezet alapításakor és utána is fogjuk a kezüket, támogatjuk őket. Az állami képviselő azért van, hogy ezeket a tevékenységeket segítse az üzleti elgondolásban is, valamint a stabil működést feltételező üzleti terv összeállításában is.
Az a véleményem, hogy a Belügyminisztérium nem fogja elengedni a közfoglalkoztatás kezét, már csak azért sem, mert a jövő évi költségvetésünk is megvan már. 125 milliárd forintot különítettünk el, ami mintegy 70 ezer ember éves közfoglalkoztatási tevékenységét tudja finanszírozni.
Meglátásom szerint ez a 65-70 ezer fős létszám állandósul. Őket az államnak segítenie kell, mert egyrészt az átlagostól sokkal rosszabb munkaerőpiaci környezetben élnek, másrészt a nyílt piaci munkavégzésre nem feltétlenül alkalmasak – válaszolta a Cívishír kérdésére Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásokért is felelős helyettes államtitkára nemrég Tetétlenen, ahol a falu közfoglalkoztatásának slágertermékét, a homoktövist feldolgozó üzemet és bemutatóházat adták át.
Réthy Pált azzal a kérdéssel kerestük meg, hogy mi lesz a következő időszakban a közmunkaprogramból kinőtt helyi, térségi, sőt országos hírnévre szert tett termékek előállításával foglalkozó, de még a közmunka keretei között működő üzemekkel, miközben már helyenként alig-alig van közmunkás.
Az államtitkárnak hajdú-bihari példákon keresztül világítottuk meg a helyzetet, aminek lényege az, hogy a települések a közmunkások számának apadása miatt (ez egyébként örvendetes, hiszen jó fizetésért az elsődleges munkaerőpiacon találnak sokan állást, és nem a közmunkából élnek – a szerk.) egyre inkább „csupaszítják le” közmunkaprogramjaikat. És nem egy helyen hamarosan gondot jelenthet a térségi vagy országos ismertségű termék előállítása. Ezt azonban semmiképpen sem szeretnék abbahagyni, a megoldást jelentő szociális szövetkezet megalakításával viszont még várnak, kivárnak.
Továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel
– A Belügyminisztérium már 2011-től komolyan támogatja a szociális szövetkezeteket. Akkor lépett életbe az új közfoglalkoztatási keretrendszer, jogszabályi háttere és munkaterve – folytatta Réthy Pál. – Innentől kezdve a szaktárca szervezésben és anyagi forrásokkal támogatta a szociális szövetkezetek alakítását. A közfoglalkoztatás alapján létrejött szociális szövetkezeteknél a Belügyminisztérium állami képviselői hálózatot is működtet. A tagjai nyomon követik és figyelik az ott zajló folyamatokat, és segítik a szövetkezetek szabályszerű működését, termékeik piacra jutását. Az elmúlt időszakban a társminisztériummal és az Országos Foglalkoztatási Nonprofit Kft.-vel a szociális szövetkezetek megerősítésére elindítottuk a komoly anyagi forrásokkal is megtámogatott fókuszprogramot 14 milliárd forint keretösszeggel.
Degresszív típusú bértámogatást adtunk, az első évben 100, a másodikban 90, a harmadikban pedig 80 százalékos bérköltség-támogatást nyújtottunk a pályázaton induló szociális szövetkezeteknek úgy, hogy a támogatáshoz továbbfoglalkoztatási kötelezettséget is rendeltünk.
Ez volt az első, amiben bérrel és foglalkoztatással erősítettük a szociális szövetkezeteket. A támogatásunknak volt egy olyan szegmense is, amellyel a piacra jutást és marketingtevékenységet segítettük, és a támogatócsomagnak volt egy úgynevezett igénykosár című fejezete is. Nyilvánvalóan mindenkinek más igényei vannak, egyeseknek marketing, másnak a termékpálya-építés, tehát szabadon lehetett választani. Azt gondolom, ez nagyon komoly segítséget nyújtott a szociális szövetkezeteknek – beszélt a támogatásokról a helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta, a foglalkoztatotti létszám és a támogatotti keretszám határolta be a támogatási összeget. Ezektől eltekintve nagy összegekről van szó, a három évig tartó bértámogatás önmagában három-négy embernél egy minimálbér esetében is több milliós, közel tízmilliós tételű támogatást jelent. Réthy Pál úgy látja, az önkormányzatok jól éltek ezzel a támogatási formával, amit a Covid-járvány akasztott meg. Ez erősen elnehezítette a gazdálkodó egységek, így a szociális szövetkezetek tevékenységét is, a „bezárkózás” belenyúlt a termékpályákba.
Ennek is volt azonban egy pozitív hozománya, egyre többen fordultak az internetes kereskedelem felé, így a kereskedelemnek ez a szegmense megerősödött. Ezeket pedig már nem feltétlenül szociális szövetkezeteket működtették, hanem nonprofit önkormányzati társaságok, vagy pedig maguk az önkormányzatok.
Tehát a gazdaságélénkítő programban vagy a szociális szervezet, vagy az önkormányzati nonprofit gazdasági társaság, esetleg maga az önkormányzat működteti a termelő beruházásokat.
Forrás: Napló-archív
Sokat termelnek, eladják
– Az értékteremtő közfoglalkoztatás úgy kezdődött, hogy nagy érték a föld, és sok települési önkormányzatnak volt földje, a termeléshez pedig szaktudása. Nyilvánvalóan, hogyha valaki nagyobb volumenben kezd el termelni, eladásra szánja a terméket. És mint ahogy itt, Tetétlenen a polgármester asszony is elmondta, először ők is el szerették volna adni a homoktövist, de szembesültek a nyomott árral. Ezért úgy gondolták, hogy ebből kihozhatnak egy sokkal magasabb feldolgozottságú terméket, ami a piacon magasabb áron értékesíthető. Ez pozitív gondolkodás és helyes irány, amivel számos önkormányzat élt is.
Termesztettek növényt, tenyésztettek állatot, esetenként nagyon nagy számban, és egyre inkább igény mutatkozott arra, hogy azokat egyre magasabb szinten feldolgozzák. Ehhez pedig a Belügyminisztérium adott támogatásokat.
Volt egy magas hozzáadott értéket produkáló beruházási programunk, ahol a tetétlenihez hasonló fejlesztéseket finanszíroztunk meg, majd az előállított termékek a helyi lakosság és a piac kiszolgálására is lehetőséget adtak. Vannak olyan termékek, amelyek a fővárosban kötnek ki, több száz kilométert utaznak, és ahol fizetőképes kereslet van, ott lehet értékesíteni azokat. Azt hiszem, büszkék lehetnek a települési önkormányzatok arra, hogy elkezdtek piacban gondolkodni, majd meg merték tenni az oda vezető utat. Tíz éve dolgozom a Belügyminisztériumban, de amikor én elkezdtem a közfoglalkoztatással foglalkozni, nem gondoltam volna, hogy azokból termelő beruházások lesznek – vallotta meg Réthy Pál, aki fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy
a közmunkából a szociális szövetkezetbe csak akkor érdemes átmenni, vagy alakítani gazdasági társaságot és megjelenni a nemzetgazdaságban, amikor már megvan a kidolgozott üzleti elképzelés, megvan a termékpálya.
Az önköltséget finanszírozni kell, azt csak a bevételből lehet megtenni. Fenntartható pedig akkor lesz, ha stabilan tud foglalkoztatni. Üzleti tervet kérnek, nem engednek mindenkit szabadjára.
