Tavaszi fagykárok: vármegyénkben a kajszibarack van veszélyben

Apáti Ferenctől megtudtuk, a tavalyi évszázados mértékű aszály után valószínű, hogy a virágok kondícióján, termékenyülő képességükön a tavaszi fagyok tovább rontottak.

Fagykárok a virágzó kiskertekben, kertészetekben, gyümölcsösökben

Forrás: Illusztráció / MW-archív

Az időjárás nem volt kegyes a gyümölcs- és zöldségtermelőkre az év első tavaszi hónapjában. Két nagy sarkvidéki eredetű hidegbetörés is elérte az országot, melyek az azt követő 3-4 napban éjszakai fagyokat eredményeztek, és nem kímélték a keleti régió vármegyéit. Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökét kérdezte portálunk arról, miként befolyásolta az időjárás a virágzásnak indult gyümölcsöket. – Az első fagy március 15-én volt, ezt követően 3 napon keresztül voltak éjszakai lehűlések, ekkor még a kajszifajták is jócskán a virágzás előtt álltak. Ennek köszönhetően különösebb károkat ez a lehűlési hullám még nem okozott.

A második sarkvidéki hidegbetörés március 27-én érte el hazánkat, mely mögött – régiónként eltérő módon – alakultak ki 2-4 nap erejéig kritikus éjszakai lehűlések. Ekkor már az egész országban virágzásban volt a kajszi- és az őszibarack, sőt a hamarabb virágzó déli országrészeken a kajszi javarészt már túl is volt a virágzáson, illetve ott már kezdetét vette a szilva és a cseresznye virágzása is

– hangsúlyozta Apáti Ferenc, majd hozzátette: más országrészekben a szilva és a cseresznye néhány nappal, esetleg egy héttel állt a virágzás kezdete előtt, a többi gyümölcsfaj pedig még egy-három hétre volt a virágzás kezdetétől.

A kármértékek vonatkozásában a következők mondhatók a jellemzően mínusz 2 és mínusz 7 fok közötti lehűlések okán:

Ahol mínusz 1-2 foknál megálltak a minimum hőmérsékletek, ott még a virágzó kultúrákban sincs drasztikus virágkár, a virágzás előtt állókban pedig szinte semmilyen károsodás nem tapasztalható.
A mínusz 3-4 fokos lehűlések már több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó vagy pár nappal a virágzás előtt álló kultúrákban (különösen a kajsziban, őszibarackban és cseresznyében), de az egy-három héttel a virágzás előtt állókat még nem vagy csak mérsékeltebben érintették.
Ahol mínusz 5-6 fok vagy annál is hidegebb alakult ki, ott a virágzó kultúrákban nagyon jelentős (akár totális) virágkárok vannak, de még a virágzás előtt állókban (különösen a cseresznyében és a szilvában) is jelentős virágkárosodást mérnek a gazdálkodók.

A FruitVeB elnöke elmondta, hogy a terméskárok mértékéről jelenleg képtelenség nyilatkozni, így nem becsülhető, hogy milyen termésveszteségekkel számolhatunk, jelenleg mindössze virágkárokról lehet beszélni.

A következő főbb okok miatt nem lehet, illetve nem szabad még termésbecslésbe bocsátkozni:

Lokálisan nagyon eltérő volt a lehűlések mértéke, így nehezen becsülhető, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés.
A virágkár és a terméskár nem egyenlő egymással. Egy jó virágzás esetén akár a virágok 10-30 százalékának tökéletes kötődése is elegendő egy jó terméshez. Így egy jelentősebb virágkár esetén is lehet még jó termés, ha azt követően optimálisan alakul minden (bár a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy 70-80 százalékos virágkár esetén már nem lesz jó termés).
Az előző összefüggés fordítva is igaz: gyakori jelenség, hogy egy lehűlés után közvetlen, szemmel látható fagykárok nincsenek a virágszervekben, de látens módon sérült annyira a virág, hogy a virágzás után 4-6 héttel lejátszódó természetes tisztuló hullás során hullik le a gyümölcs a fáról kötődési hiba miatt (tehát hiába volt látszólag elegendő egészséges virág és jó kötődés). Sőt még a szüretet megelőző hetekben is lejátszódhat egy jelentősebb gyümölcshullás. Így tavaszi fagyok után csak az a biztos termés, amit már betakarítottunk.
Május közepéig datáljuk a fagyveszélyes időszakot, addig még bármikor előfordulhatnak a március végihez hasonló vagy akár jelentősebb lehűlések, így termést prognosztizálni a mai klimatikus viszonyok között csak május közepe után lehet/szabad.

Annyit már látunk az elmúlt hetek fagyos éjszakái után, hogy a kajszibarackban és az őszibarackban biztosan lesznek terméskiesések, különösen a júniusban szüretelt korai fajtáknál, de a kiesés mértékét megbecsülni még lehetetlen. A többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond, de biztosat semmilyen irányban nem lehet kijelenteni – fogalmazott Apáti Ferenc.

Azonban úgy véli, tovább fokozza a terméskilátásokkal és prognózisokkal összefüggő bizonytalanságot az is, hogy a tavalyi évszázados mértékű aszály után valószínű, hogy a virágok kondíciója, termékenyülő képessége az öntözetlen ültetvényekben egyébként sem volt tökéletes, így a tavaszi fagyok tovább rontottak a helyzeten. Hangsúlyozta, hogy komoly gondot okoz a javarészt nagy széllel vagy legalábbis jelentősebb légmozgással járó, úgynevezett szállított fagyok. – Minden fagyvédelmi technológia hatástalan az olyan fagyokkal szemben, amelyekben a légmozgás sebessége meghaladja a 10-20 km/h sebességet. Sikeres védekezésre ott van esély, ahol totális szélcsend alakul ki – állítja Apáti Ferenc, akinek szavaival egy hajdúdorogi gazda is egyet értett, sőt szerinte a tavalyi aszály sokkal mélyebb nyomott hagyott a gazdaságban mint gondolták.

Szerintem a fáknak az egészségügyi állapota romlott, a fagy okán egyeseken a lombkorona egy része nem hajtott ki. Egyelőre a fagykárokat nem lehet felmérni, majd májusban, de talán a kajszibarack sínylette meg leginkább ezt az időszakot. Ha megfázik a bibe, nem fog kötődni a gyümölcs, így visszaesik a terméshozam

– tudtuk meg a gazdától. Kiemelte, hogy a tavalyi aszályos időszakból még most lábadoznak, hiszen a fáknak még mindig korlátozottan tudják felvenni a tápanyagot a földből, mert kevés a víz a talaj mélyén.