Jövedelem, akár feltétel nélkül?

Debrecen - A közgazdász számításai szerint havi 90 ezer forint juthatna (alanyi jogon) minden hazai állástalannak.

Miközben közgazdászok, szociális szakemberek, politológusok és persze politikusok itthon szigorúan elméleti vitákat folytatnak arról, hogy van-e értelme az alanyi jogon járó feltétel nélküli alapjövedelemnek, addig a finnek érdekes társadalmi kísérletbe kezdtek…

A társadalom többsége igényli az értelmes munkát.

Pogátsa Zoltán

A szerencsések

Az északi országban kísérleti program keretében kiválasztottak kétezer (25 és 58 év közötti) munkanélkülit, akik fejenként havonta 560 eurót (172 ezer forint) kapnak két éven keresztül, és ezt a juttatást akkor sem veszítik el, ha közben munkát vállalnak. Cserébe az összes szociális juttatást (a gyermekgondozási támogatástól a rokkantnyugdíjig) megszüntetik, és mindehhez jelentős adóreform is társul.

A kísérlettől a szakemberek arra várnak a választ, hogy a kiválasztottak miként reagálnak a szokatlan szituációra: ellustulnak tőle, és eszük ágába sem jut munkát vállalni, vagy megtáltosodnak, képezik magukat, és akár alacsonyabb fizetésért is hajlandóak lesznek elmenni dolgozni. Az elképzelés támogatói azzal érvelnek, hogy a feltétel nélküli alapjövedelemnek közgazdaságilag is egyre inkább van létjogosultsága; az előrejelzések szerint ugyanis húsz éven belül a ma ismert munkahelyek harmada-negyede is megszűnhet a nyugati világban a robotok terjedése miatt. Így az alapjövedelem lehetne a garancia arra, hogy az automatizálással járó előnyöket ne csak kevesek, hanem széles néptömegek élvezhessék.

Mennyi az annyi?

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a rendszer működőképességéhez két dolgot kell precízen meghatározni: az alapjövedelem érje el a létminimum összegét, hogy meggátolja az egyén lecsúszását, ugyanakkor túl magas összeg se legyen, ami elkényelmesíti az embereket. Ő egyébként olyan alapjövedelmet adna, ami csak azoknak járna, akiknek nincs munkájuk. A szakember úgy véli, hogy idehaza az alapjövedelemnek mai áron havi 90 ezer forintnak kellene lennie, a minimálbérnek pedig nettó 120 ezer forintnak. Az egyetemi oktató nem kevesebbet állít, mint hogy ilyen paraméterek mellett a feltétel nélküli alapjövedelem itthon akár máris bevezethető lenne.

Az elemző a következőképpen kalkulált: ha 4,3 millió nem dolgozó felnőttel számolunk, és havonta az említett 90 ezer forintot adnánk nekik feltétel nélkül, akkor ez a magyar GDP 16-17 százalékát tenné ki. Ennél már néhány évvel ezelőtt is többet költött az ország nyugdíjakra és szociálpolitikára, ergo gazdaságilag nem róna plusz terhet a költségvetésre az alapjövedelem bevezetése. Az ingyenes oktatás és egészségügy (tette hozzá) természetesen megmaradna.

Leszoktat a munkáról?

Az alapjövedelem ellenzői idehaza azzal érvelnek, hogy egy ilyen típusú juttatás még inkább leszoktatná az embereket a munkáról.

Pogátsa Zoltán azonban egész csokorra való ellenérvet sorakoztat fel, úgy, mint: az alapjövedelem munkaképesnek tartja azokat, akiknek nincs munkájuk; akiknek van munkájuk, azoknak pedig nem kell rettegniük a főnöküktől, magasabb béreket csikarhatnak ki, hiszen nem a semmibe hullanak vissza, ha kirugdalják őket; a társadalom többsége értelmes emberekből áll, akik igénylik az értelmes és örömet kínáló elfoglaltságot; akik önhibájukból (alkoholizmus, drog, bűnözés stb.) nem vállalnak munkát, azok alapjövedelem nélkül sem dolgoznak; csökkentené a mélyszegénységet, a hajléktalanságot, a megélhetési bűnözést.

- Petneházi Attila -

Mi haszna lenne?

• Növelné a belső fogyasztást

• Ösztönözné több gyermek születését

• Mindenki továbbtanulhatna

• Egyszerűsítené az állami adminisztrációt

• Csökkentené a mélyszegénységet

• Növelné a társadalom igazságérzetét

Mit jelent ez a fogalom?

A feltétel nélküli alapjövedelem egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere, amelyben minden állampolgár egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemre jogosult.

Az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nincs feltételekhez kötve. Tehát így nincs rászorultsági vizsgálat sem; a leggazdagabb és a legszegényebb polgárok egyaránt megkapnák az összeget.

A feltétel nélküli alapjövedelem nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel, ami ugyan koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat, ami például a közmunkában való részvétel vagy a rászorultság lehet.

Csak úgy járna a pénz

Finnországban azzal érveltek a feltétel nélküli alapjövedelem (egyelőre csupán társadalmi kísérletnek szánt) januári bevezetésekor, hogy ha valaki a jövőben nem dolgozik, azt nem problémának, hanem vívmánynak kellene tekinteni. Mielőtt még bárki azzal vádolná északi rokonainkat, hogy „eszement egy népség”, érdemes rávilágítani, hogy ezek a derék finnek konkrétan mire is utaltak. Nos, ők már azokra az időkre készülnek, amikorra (úgy húsz év múlva) a ma ismert munkahelyek akár harmada, negyede is megszűnhet a nyugati világban a robotok térhódítása miatt. Petneházi Attila írása.