Mintegy 400 embernek mentette meg az életét a 61 éves debreceni férfi, Pályi Tibor

Nagy számban tették tiszteletüket a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezetének ünnepségén, melyet hétfőn délután tartottak meg a Lion Office Center Symphonia Éttermében november 27-én, a magyar véradók napján.

Mint ismert, a véradó önkéntesen, ellenszolgáltatást nem kérve, anonim módon ad vért ismeretlen embertársa megsegítéséért és a hazai vérkészletek szinten tartásáért. Ezen jeles alkalomból köszönetet mondtak a magas véradásszámú jubiláló donoroknak az önkéntes munkájukért, és egyúttal átadták a Magyar Vöröskereszt kitüntetéseit.

Önkéntes, önfeláldozó tevékenység

Sutka Sándor, a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezetének elnöke megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, azok a véradók, akik jelen vannak az eseményen, hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban az elmúlt évben nem volt fennakadás a vérellátásban. Mint elmondta, országosan 250 ezer, vármegyei szinten 12 ezer véradás realizálódott a mögöttünk álló esztendőben, amivel számtalan életet menthettek meg. 

– A donorok önkéntes, önfeláldozó tevékenysége mindig is elengedhetetlen volt, és lesz a jövőben is. Ugyanis nemcsak egy baleset, rendkívüli esemény során van szükség vérre, hanem vannak olyan hosszan tartó betegségek, amelyek kezeléséhez elengedhetetlen a vér – jegyezte meg.

Méltán büszkék lehetünk

– Sok ismerős arcot látok, akikkel tavaly ugyanezen a napon találkoztam, ami azt is mutatja, nem csüggedt senkinek sem a kedve ahhoz, hogy vért adjon – hangsúlyozta Széles Diána alpolgármester. Megjegyezte, aki a mai világban másért tesz, azt igenis meg kell köszönni, hiszen egy énközpontú világban döntenek úgy, hogy segítenek másokon. 

– Azok az emberek, akiknek nem az „én” a legfontosabb, hanem mások, ők építik a hazánkat és Debrecent: rájuk méltán büszkék lehetünk. Üzenném a mai fiataloknak, legalább egyszer adjanak vért, próbálják ki, hogy milyen, mert mindenképpen egy nemes cselekedetről van szó – tette hozzá. Kiemelte, szükség van még olyan debreceniekre, akik szeretnének másokért tenni.

Véralvadási rendellenesség

– Azok az emberek, akik itt vannak, nemcsak egyszerűen időt és energiát szánnak a véradással, hanem adományukkal (vérrel) életet is ajándékoznak. A jelenlétük és önfeláldozásuk kifejezi azt az emberi szolidaritást is, amely a közösség alapját képezi – emelte ki Somogyvári Zoltán informatikus, aki a vérzékenységgel élő betegek nevében köszöntötte a véradókat. 

A debreceni férfi megosztotta, 42 éves és súlyos vérzékeny beteg. A vérzékenység egy genetikai eredetű, véralvadási rendellenesség, amely során a véralvadási folyamat egyes faktorai hiányoznak, vagy nem működnek megfelelően. 

– mondta. Kihangsúlyozta, nem túlzás, ha azt mondja, az életét részben a véradóknak köszönheti.

Csak az tudja, aki átélte

Pályi Tibor 130-szoros véradásszámú donorként vehetett át emlékplakettet az ünnepségen, aki a Haon érdeklődésére elmondta, hamarosan 62 éves lesz, és először főiskolásként, 18 éves korában adott vért. 

– fogalmazott.

A debreceni gépészmérnök megosztotta, hosszú évekig az egyik kollégájával ment vért adni, aki ma már sajnos nem tud, mert szívműtétje volt. – Adtam már vért a kollégámnak, közeli ismerősöm édesapjának, és nyilvánvalóan az lenne a legjobb, ha nem kellene így tennünk, mert akkor az azt jelentené, mindenki egészséges, de ez nincs így. Mindig is úgy voltam ezzel a kérdéssel, ha tudunk segíteni másokon, akkor azt tegyük meg – mondta. Hozzátette, a minap az egyik alkalommal felvilágosította egy hölgy arról, egy váradás alkalmával három emberen segít. Pályi Tibor ezt nem tudta, és mikor utánaszámolt, akkor jött rá, az évtizedek alatt mintegy 400 embernek mentette meg az életét.

A jövőben is segíteni szeretne

Mint kiemelte, 56 naponta, egy évben maximum ötször van lehetősége az embereknek, hogy vért adjanak. 

– tette hozzá. Kihangsúlyozta, csak az érzi át a véradás fontosságát, aki saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor egy szerettünk, közeli ismerősünk élete múlik azon, kap-e elegendő vért, időben megérkezik-e segítség.