Egy nap leforgása alatt 30 halat fogott ki a debreceni horgász – fotóval

Hamar István mentőápoló közel harminc éve horgászik, és napjainkban már fia is sokszor elkíséri a Látóképi-tározóhoz.

Nagy Emese

Hamar István közel 30 éve horgászik

Forrás: Hamar István-archív

A közelmúltban ismét hatalmas sikert könyvelhetett el egy horgász a közkedvelt debreceni horgászhelyen, ugyanis egy nap leforgása alatt 30 hal akadt a horgára – számolt be róla a Látóképi-tározó Facebook-oldalán.

Hamar István mentőápolóként dolgozik Debrecenben, a Haon érdeklődésére megosztotta, közel 30 éve nagy szenvedélye a horgászat.

Édesapám vitt magával először horgászni, az akkor még szebb éveit elő, Debrecen mellett elhelyezkedő Hármashegyi-tóra. Egy szál spiccbot, pici úszó, horog és kukorica – mindössze ennyi kellet akkor a máig tartó függőségem kialakulásához. Szépen sorban fogtam a törpeharcsákat, amiket akkor még nagyon élveztem, de mára már – mint a horgászok többsége – kerülöm

– fogalmazott. Hozzátette, mindent szeret a horgászatban, amit magába ölel: csend, béke és nyugalom. – Az már csak hab a tortán, amikor sikerül is halat fognom, de többségében ez legtöbbször így is van – fűzte hozzá.

A horgászatnak is több módszere van

– Egyre többször kísér el a fiam pecázni, akiben viszont látom saját gyermekkori énemet, és úgy érzem őt is megfertőzte ez a szenvedélyt – hangsúlyozta. Majd kijelentette, a horgászatnak is több módszere van. Próbált többfélét, de a bojlis módszer az, ami teljesen rabul ejtette.

– Tudni kell erről a módszerről, hogy ez általában több időt, napot vesz igénybe. Persze lehet eredményes az ember egy rövid, pár órás horgászaton is vele, és szoktam is rövidebb időre menni, de az az igazi, amikor pár napot el tud tölteni az ember az általa választott víz partján. Itt meg kell jegyezni, ez a módszer nagyon megosztó tud lenni, mivel a bojlis horgászok túlnyomó többsége óvja, védi és vissza is engedi az általa megfogott halat az éltető elemébe. A horog ütötte sebet rendszerint fertőtlenítjük, különböző halvédelmi eszközöket használunk, ami mind arra szolgálnak, hogy a sikeresen megszákolt halat sértetlenül vissza tudjuk engedni egy közös fotó után. Szerencsére az elmúlt években már a horgászvizek szabályzatában követelik is ezeket az eszközöket.

Vannak horgászok, akik a horgászat öröme mellett a hal húsát is szeretik. Ezzel sincs semmi baj, hiszen nagyon egészséges és finom a hal húsa, ha megfogta, akkor váljon kedves egészségére

– mutatott rá.

Öröm és elégedettség

Hamar István kiemelte, örömöt és elégedettséget érez, amikor egy kapitálisabb halat sikerül kifognia. Kifejtette, nem könnyű az öregebb, tapasztaltabb pontyokat becsapni – amelyiknek már szúrta meg horog a száját, az legközelebb sokkal óvatosabb lesz. – A legnagyobb pontyomat a Látóképi-tározón sikerült szákba terelnem, aminek a mérlegelésekor a mérleg nyelve csaknem 24 kilogrammnál állt meg. Borzasztóan örültem neki. Azóta is rendszeresen ezen a tározón horgászom, nem is vágyom máshová. Gyönyörű környezet, erős és szép halak. Persze mindig vannak az embernek vágyai, természetesen nekem is: még nagyobb pontyot szákba terelni egy közös fotó erejéig – fűzte hozzá. Megjegyezte, az a nap, amikor 30 halat is kifogott a tározóból, élete talán egyik legszebb napja volt.

Azon a napon halas-kagylós bojlit használtam, a legtöbb 10 kilogrammos hal volt, de akadt közte egy 16 kilós csoda is

– fogalmazott.