A romák egészsége

A romák egészsége
© Fotó: Matey István
Debrecen – A kutatás legújabb eredményeit hétfőn összegezték a Kenézy Villában.

A magyar lakosság és ezen belül az észak-kelet-magyarországi roma lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt meghatározó tényezőkről szól a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatása: a Népegészségügyi Kar irányításával azonosítják a legnagyobb súlyú népbetegségekre; a szív- és érrendszeri, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoznak meg mérséklésükre. – Nagy volumenű projektnek érkeztünk el az újabb mérföldkövéhez. A vállalt feladat és a támogatás mértéke is jelentős, utóbbi összege közel 1,5 milliárd forint. Ebből a kutatásból a lehető legtöbbet kell kihoznunk, hogy ne csak a magyar lakosság egészségi állapota javuljon, hanem más országok is hasznosítani tudják az elért eredményeket – mondta Ádány Róza egyetemi tanár a projekt hétfői sajtótájékoztatóján a Kenézy Villában.

Az elhízás gyakorisága mind a magyar, mind pedig a roma lakosság körében jelentős mértékben növekedett, utóbbiaknál a magas vérnyomásos megbetegedések száma is jelentős, és a zsíranyagcsere-zavarok is gyakoribbak – ezekre is rámutat a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatása, mely hiánypótló eredményeket hozott és egy komplex adatbázist eredményezett. A projekt fókuszában a magyar lakosság és ezen belül az észak-kelet-magyarországi roma lakosság egészségi állapota, valamint az azt meghatározó tényezők állnak.

Helytelen életmód

Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar tanára a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a négyéves projekt újabb mérföldkövéhez érkeztek. Immár rendelkezésre áll a több mint 420 ezer adatot tartalmazó adatbázis a magyar és roma lakosok társadalmi-gazdasági-demográfiai státuszáról, egészségi állapotáról, laboratóriumi paramétereiről, életmódjáról, táplálkozási szokásairól, fizikai aktivitásáról, gyógyszerhasználatáról, valamint egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismereteiről. – A roma lakosság körében egy fokozott hajlam áll fenn a diabétesz kapcsán, melynek nem genetikai, hanem életmódbeli okai vannak. A romák táplálkozása egyrészt fehérjeszegény, másrészt – különösen állati eredetű – zsírban gazdag. Szignifikánsan ritkább a sokszorosan telítetlen zsírok aránya, ráadásul magas szénhidrátfogyasztás a jellemző körükben, kiváltképp a hozzáadott cukrok mennyisége sok – ismertette az egyetemi tanár.

Fotó: Matey István

Elhangzott, a vizsgált 20–64 év közötti magyar és roma lakosság 74-74 százalékának a haskörfogata meghaladja a normál érték felső határát, több mint 55 százalékuknak magas a vérnyomása, és csaknem 35 százalékuknak emelkedett a trigliceridszintje. Az emelkedett éhgyomri vércukorszint és a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága mindkét populációban 25 százalék körül van, s ezen esetek kétharmadát csak a felmérés során azonosították.

Piroska Östlin, a WHO európai egészségpolitikai igazgatója elmondta, a hátrányos helyzetben élő romák egészségi állapota jellemzően rosszabb, amit az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémája is okoz. Elhangzott, a nagyfokú asszimiláció kapcsán az is kérdés lehet, hogy egyáltalán ki tekinthető romának, és ki nem. A projekt megvalósítását azonban az is segíti, hogy roma származású kutatók is dolgoznak benne.

Sportolni kell

Ádány Róza a mozgás betegségmegelőző és gyógyító erejét is kiemelte. A magyar lakosság fizikai aktivitását inkább inaktivitásként jellemezte, s úgy véli, a sportos életmód még jellemzően mindig afféle „úri huncutság”, mely csak kevesek életében van jelen – ezen pedig nyilvánvalóan változtatni kell. A továbbiakban ezt a kérdéskört is részletesebben kutatják majd.

VK



Hajdúszoboszló.
HAON.HU






hirdetés