COPD: csak a megelőzés segít igazán!

Hajdú-Bihar - Telefonon és e-mailben is sokan kérdezték a DEOEC Tüdőgyógyászati Klinika igazgatóját.– Nem tudom, hogy pontosan mik a COPD tünetei, de én ősztől tavaszig mindig köhögök. Hiába szedek köptetőt, nem tudom felköhögni a váladékot – ez volt az első betelefonáló kérdése prof. dr. Szilasi Máriához keddi szakembertelefonunk alkalmával. Mint a későbbi hívásokból kiderült, a legtöbben épp a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kapcsolatban érdeklődtek a két órás „rendelés” alatt. A tüdőgyógyászati klinika vezetője válaszában részletezte a betegség gyakori tüneteit. – Az állandó köhögés, a rendszeres köpetürítés, fulladás, ami terhelésre fokozódik. Ezeket az esetek 90 százalékában a dohányzás okozza, mivel a dohányfüst káros összetevői évek során a tüdő krónikus gyulladásához vezetnek. Ön dohányzik? – kérdezett vissza. A válaszból kiderült, hogy a hölgy ugyan nem cigarettázik, de nagyon poros munkahelyen dolgozott. Dr. Szilasi Mária meg is jegyezte, a dohányzás mellett sajnos, ez is lehet a COPD kialakulásának oka. Mint mondta, az építőiparban dolgozóknál, bányászoknál gyakori ez igazán. Olvasónknak azt javasolta, forduljon szakemberhez (a tüdőgondozóban vagy a klinikán), aki kétséget kizáróan megállapítja a tünetek okát. – Egyetlen fújásból (légzésfunkció) megállapítható a betegség – hangsúlyozta, hozzátéve: utána, ha szükséges, akkor hörgőtágítók, köpetoldó segítségével enyhíthetők a panaszok. Hosszútávon klímaterápia, inhalálás is hatékony lehet és tisztítja a légutakat – mondta.

Félmillióan lehetnek

Ahogyan az első telefonáló, úgy sokan mások sincsenek tisztában ennek a betegségnek a tüneteivel, vagy épp előfordult az is, hogy nem egyértelmű számukra, hogy ebben vagy más kórban szenvednek-e.

Prof. dr. Szilasi Mária arról is beszélt, sajnos a dohányosok éveken át tartó tüneteik miatt ritkán fordulnak orvoshoz, a cigarettázás természetes következményeként élik meg a tüneteket, csak a később kialakuló nehézlégzés vezeti el őket a rendelőbe. Magyarországon jelenleg mintegy 200 ezer regisztrált COPD-sről tudunk, de számuk valójában elérheti a félmilliót – mondta a szakember, megjegyezve: a szegényebb megyékben, mint Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg, ráadásul gyakoribb az előfordulása.

A telefonálók között akadt olyan is, akinél már diagnosztizálták a betegséget, de valamilyen oknál fogva „kiesett” a rendszerből, nem jár a szükséges kontrollra, nem kapja/szedi a gyógyszereket. Így történhetett ez annak a nőnek a fiával is, aki 18 éves koráig rendszeresen járt a tüdőgondozóba cisztás fibrózissal, tünetei enyhülésével azonban „elmaradozott” a kontrollról. Majd 26 éves korában egy tüdőgyulladás után ismét bekerült a klinikára, akkor már idült obstruktív tüdőbeteséget állapítottak meg nála. A beszélgetésből az nem derült ki, hogy pontosan hogyan került ki a rendszeres orvosi felügyelet alól, de annyi bizonyos, hogy most 32 évesen súlyos tünetek gyötrik, s leletei egy része is elveszett. A tüdőgyógyász azt javasolta, minél rövidebb időn belül keressék fel a klinikát a meglévő papírokkal, mivel a COPD-nél kritikus fontosságú, hogy időben elkezdődjön a kezelés, korai stádiumban ugyanis még megállítható. Hosszútávon a kezeletlen betegnél eleinte fizikai terhelésre jelentkezik a légszomj, majd az évek folyamán a tüdő működésének folyamatos romlásával arányosan, fokozatosan súlyosbodik, ami végül az életminőségének és életkilátásainak nagymértékű romlásához vezet.

Meggyógyítani nem lehet

Más is telefonált aggódva családtagja állapotáért, ám sajnos a válasz nem lehet mindig megnyugtató. – Édesanyám már régóta COPD-ben szenved, szedi a tablettákat, használja a spray-ket, van oxigépalackja, amit naponta 10-12 órát is használ. De még így is állandóan krákog, fullad, fáj a torka, nem jön fel a váladék. Mit tanácsol mit tehetünk még? – kérdezte olvasónk. A beszélgetésből kiderült a telefonáló 65 éves anyukája egy éve szokott le a cigarettáról, de előtte 30 évig szívta. –Ez egy alattomos betegség, amit főleg a dohányzás okoz. Tönkreteszi a tüdőállományt, krónikus gyulladásos folyamat alakul ki, ami miatt jelentősen csökken a tüdőkapacitás, légzésfunkció. Ma már ugyan vannak gyógyszerek a tünetek enyhítésére, ám meggyógyítani így sem lehet a betegeket, csak enyhíteni a panaszaikat. Ezért is fontos a megelőzés, dohányzásról való leszokással. Bár a legjobb lenne, ha rá sem szoknának a dohányzásra – mondta a tüdőgyógyász, s azt javasolta egészítse ki a hölgy a salvus-vizes inhalálással a kezelést és a szakorvos által elírt ideig használja oxigént, mert csak ezekkel lehet a gyógyszerek szedése, a spray használata mellett csökkenteni a panaszokat.

Hetvennyolc éves férje 30 év dohányzásának ártalmaitól szenved, hiába hagyta abba a „füstölgést” már 20 éve – tudtuk meg a következő telefonálótól. A feleség azt panaszolta, hogy hajlamosabb a megfázásra, sőt úgy általában is sokat fázik a férfi. Ez - mint a tüdőklinika vezetője elmondta - azért is veszélyes, mert egy megfázás következtében fertőzés alakulhat ki, amitől a köpet gennyessé válik. – Fontos, hogy a felköhögött váladékot minden esetben ki kell köpni, lenyelve árthat a gyomornak – figyelmeztet prof. dr. Szilasi Mária. HBN-FÁ

Rajtunk múlik!

A tüdőgyógyász szakemberől megtudtuk, a COPD-re nincs kimondott állandó szűrővizsgálat, inkább kampányszerűen szokták végezni egy-egy világnaphoz kapcsolódóan. De, mint mondta, a háziorvos bármikor beutalhatja a beteget a tüdőgondozóba, ahol egy légzésfunkció vizsgálattal megállapítható, hogy van-e ilyen betegsége. Ha pedig időben felismerik a COPD-t, akkor – az orvos utasításainak szigorú betartása mellett - a betegnek van esélye arra, hogy a tünetek ne romoljanak hirtelen gyorsasággal. – A pulmonológiai rehabilitáció során pedig éppen arra helyezzük a hangsúlyt, hogy javítsuk a páciensek életminőségét, például légzőtornával, terheléses tréninggel, diátás tanácsadással. De nagyon fontos az is, hogy pszichésen is gondozzák a COPD-seket, akik a tüdejük funkciójának romlása okán egyre kevésbé tudnak mozogni, emiatt a négy fal közé "szorulnak", s depresszióssá válnak - hangsúlyozta prof. dr. Szilasi Mária.

Idős korban már nem alakul ki új allergia

Régóta COPD-s vagyok, s napközben nincs is gond, de este, amikor lefekszem meggyűlik a torkomban a váladék és se le, se fel. Használom az inhalációs készüléket, de sokat nem segít - írta le panaszati egy idős telefonáló. Elmondta, arra gyanakszik, azért fokozódtak a tünetei (mostanában elkezdett belülről viszketni az orra) mert kapott egy cserepes virágot. De hiába tette ki az erkélyre nincs változás. Prof. dr. Szilasi Mária válaszában először is leszögezte, idős korban már nem alakul ki új allergia.Javasolta, a hölgy forduljon fül-orr-gégészhez. A sűrű, fel nem szakadó váladkékkal kapcsolatban pedig azt tanácsolta, a szakorvos által javasoltak betartása mellett fogyasszon bővebben folyadékot és az inhalálót is használja minden nap, reggel és este.