Óriási megmérettetés

Debrecen - Utolsó, legfontosabb mérföldkövéhez érkezik csütörtökön a Debrecen 2023 – Európa Kulturális Fővárosa pályázat.

A 2016-ban elindított Debrecen 2023 – Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat december 13-án, csütörtökön kerül az európai szakmai zsűri elé. A bizottság négy tagja hétfőn látogatást tett Debrecenben, melynek egyik célja a pályázat programjaihoz rendelt helyszínek megtekintése volt. Erről tájékoztatta lapunkat kedden Porkoláb Gyöngyi, az EKF Debrecen 2023 Programiroda operatív igazgatója, valamint dr. Méhes Márton főtanácsadó.

Egy hónap telt el azóta, hogy Papp László polgármester átadta a pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériumában Budapesten. Debrecenen kívül Győr és Veszprém is a döntőbe jutott az Európa Kulturális Fővárosa címért, így a nemzetközi zsűri mindhárom településre ellátogat.

– A küldöttek látogatása többhetes előkészületet igényelt a debreceni programirodának és azoknak a szakembereknek a közreműködésével, akik elmúlt két évben segítették a munkánkat. Számos résztvevőt és szakembert bekapcsolva izgalmas kulturális közeget tudtunk bemutatni – kezdte a beszámolót Méhes Márton.

Közösség és új perspektívák

Bevonni és aktivizálni a helyi társadalmat, növelni a kulturális hozzáférés szintjét és felhelyezni a várost Európa kulturális térképére – ezek a Debrecen 2023 legfontosabb szempontjai.

– A hétfői City Visit nem városnézés volt, hanem a pályázatról szólt. A zsűri a projekthez kapcsolódó helyszínekre volt kíváncsi. A decentralizáció jegyében elsőként a Tócóskertbe kísértük el vendégeinket, ahol közösségi kulturális terek jönnek majd létre. Mivel terveink szerint a Hortobágyon újszerű programot is megvalósítunk a jövőben, oda is ellátogattunk – folytatta dr. Méhes Márton főtanácsadó.

Porkoláb Gyöngyi, az EKF Debrecen 2023 Programiroda operatív igazgatója hangsúlyozta: – Mindenki büszkén mutatta meg a saját közösségét. Meglepő helyszínen, a Tócóskertben kezdtük a látogatást, ahol civil szervezetekkel, építészekkel találkozhattak egy leendő hőközpont közösséggé való átalakítása során, majd a Hortobágy következett. Az Agórában a kultúra és a tudomány kapcsolata került középpontba. A zsűri négy tagja az egyetemi vezetéssel a – a Debreceni Egyetemmel vállalt közös – négy projektről és az egyetem és a város erős viszonyáról érdeklődött. A csepergő eső ellenére biciklivel hajtottunk át a Nagyerdei Víztoronyhoz, ahol a sokszínűség jegyében külföldi diákok főztek. A küldöttek a mobilitás jegyében egy nap leforgása alatt kisbusszal, lovas szekérrel, gyalog és villamossal is közlekedtek. Rendhagyó volt az Ifiház udvarán kiállított installáció is: a roma fiatalok által készített kasszekér – folytatta a beszámolót Porkoláb Gyöngyi.

A cím nem cél, hanem kezdet

Méhes Márton szerint az EKF cím eszköz, hiszen ha nyer a pályázat, a program résztvevői nem célba érnek, hanem elindulnak. – Linz 2009-ben volt kulturális főváros, ami azért érdekes, mert az EKF cím elnyerése előtt inkább ipari város volt. Ha napjainkban valaki odalátogat, mindenhol a kultúrával találkozik.

Ez jó példa számunkra, hiszen a tegnapi sétával azt a potenciált mutattunk meg, amelyekből nagy dolgokat lehet véghezvinni Debrecenben. Felmásztunk az épülő Latinovits Színház tetejére, ami nem szokványos, de fantasztikus képet mutatott a városról”

– mondta.

– Mindenhol jeleztük, hogy melyik helyszín melyik kulcsterülethez tartozik. Valódi szakemberek voltak a helyszínen, ami azt mutatta, hogy valós, hiteles együttműködés övezi a pályázatot – folytatta Porkoláb Gyöngyi. A zsűri hat kritérium alapján bírál majd, az egyik az európai dimenzió. Ennek jegyében több mint 100 európai város szervezetével alakítottunk ki és építünk kulturális partnerkapcsolatot. Azt gondolom, ez alapján is versenyképesek vagyunk a másik két versenytárssal szemben. Az első évben nagyon sok energiát fektettünk abba, hogy minél több helyre eljussunk városi és európai szinten is. Egyedülálló az az együttműködés, elkötelezettség, ami a pályázat mögött áll, a biztatásról nem is beszélve.

Az emberek bizalma így nagyobb felelősség, mint a cím elérése – emelte ki a program operatív igazgatója, majd folytatta: – A pályázatban jelentős kapacitásbővítési program is szerepel, amely a kreatív ipari szektor számára is nagy lehetőség lehet. Itt is megjelenik az európai dimenziós vetület, hiszen más európai városból is érkeznek majd szakemberek, az itthoniak pedig külföldre utaznak. Erős oktatási hálózatunk miatt is fontos, hiszen kulturális ágazatban erősíti a kereslet és a kínálat találkozását, ezért ebben is óriási potenciált látunk, mindamellett a Debreceni Egyetemről kikerülő kulturális szakemberek szemléletformálásában is nagy szerepe van – hangsúlyozta Porkoláb Gyöngyi.

Egység és támogatás

Egy biztos: hazai és nemzetközi szakemberek, akik kezükbe vették ezt a könyvet, azt mondják, hogy izgalmas, jól strukturált, nagyon jó gondolatiság mentén összerakott anyag. A debreceni közgyűlés egyöntetűen támogatta a pályázatot, ami azt jelenti, hogy hosszú távon is partnerei lesznek a program megvalósulásának”

– összegzett az EKF Debrecen 2023 Programiroda operatív igazgatója.

– A csütörtök reggeli, végső megmérettetés egy 30 perces prezentációból áll, valamint 60 percen keresztül a zsűri kérdéseit kell megválaszolnunk a pályázattal kapcsolatban. Ezen az órán nagyon sok múlik, hiszen a tizenegy zsűritag bármit kérdezhet, a feladatunk, hogy mindenre választ tudjunk adni – tájékoztatott dr. Méhes Márton. A Debrecen 2023 EKF sorsáról december 14-én, pénteken hirdet eredményt a zsűri, ezt követően – remélhetőleg – a beszélgetés folytatása következik.

- Szakál Adrienn -

[related-post post_id="4044267"]

[related-post post_id="4043043"]

[related-post post_id="4018981"]