Az utolsó napok is szépek

Debrecen - Oszkár a kezdeti dühödt állapotból Rózsa Mami segítségével a megbékélésig jut.

Tengely Gábor rendezésében, Kubik Annával és Rózsa Lászlóval a főszerepekben mutatta be az Oszkár és Rózsa Mami című regényből készült színdarabot a Csokonai Színház. Eric-Emmanuel Schmitt francia-belga szerző neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt: a budapesti stúdiószínházak több darabját is színre vitték már. Az Oszkár és Rózsa Mami egy rövid élet és egy találkozás története. A leukémiás Oszkár a kórházi ágyon fekve találkozik a titokzatos Rózsa Mamival, aki humorral és játékkal tölti meg a kisfiú napjait. Ő ugyanis az egyetlen, akit nem riaszt a halál közelsége. Tizenkét napot töltenek együtt, és ezalatt mindent megtesznek, hogy Oszkár elégedetten fejezhesse be az életét. Eljátsszák, hogy Oszkár a megismerkedésük napján született, és attól kezdve minden napja tíz évet ér. A kisfiú tíz szívmelengető találkozással és mindennapi csodákkal − kamaszkori szerelemmel, házassággal, családi élettel és végül az öregséggel − teli napról mesél a Jóistennek írt leveleiben.

Őszinték vagyunk?

Tengely Gábor ebben az évadban két felkérést kapott a Csokonai Színháztól. Novemberben rendezte meg a Rózsa és Ibolya fordulatos történetét, most pedig Oszkár és Rózsa Mami találkozása kapcsán mesél egy gyerek és egy felnőtt őszinte kapcsolatáról.

„Oszkárral nem őszinték a felnőttek. Az orvosok sem, a szülei sem. Ez az őszintétlenség, a valóság mindennemű torzítása, a tények manipulálása – ami engem amúgy iszonyúan zavar a világban – ebben a történetben koncentráltan van jelen” – nyilatkozta a rendező. „Ez az egyik fontos dolog, ami kitágítja az előadás értelmezési tartományát a haldoklás tényén túlra.”

A darab kapcsán azt emelte ki, hogy „nagyon fontos, hogy a színházban bátran, nyíltan beszéljünk a halálról, az eltávozásról mint az élet részéről, mert erről általában mindenki hallgat. A gyerekeknek azt hazudják, hogy elutazott a nagymama vagy hogy a szomszéd néni elköltözött. Vagy csak a csönd és az elhallgatás van.”

Emberekről szól

Két ember (egy gyerek és egy felnőtt) bonyolult, rétegzett és legfőképpen őszinte kapcsolatának épüléséről szól az előadásunk. Ez sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint a betegség és a leépülés, vagy mint a vallás kérdésfelvetései. Kubik Anna azt próbálja felvázolni Rózsa Mamiban, hogy a fiút ennek a nőnek a puritán igazsága érinti meg, az, hogy nem kertel, nem hazudik neki. Nem jótékony célból nem hazudik, hanem mert ilyenné vált. Azt érzi, érti meg benne Oszkár, hogy őszintén lehet beszélni vele a halálról. Rózsa Mami mindemellett megtalálta már az utat az Istenhez és ezt kínálja fel a kisfiúnak.

HBN

A nő puritán igazsága

Kubik Anna olvasatában Rózsa Mami végtelenül magányos, akit az élete megszenvedettsége irányít. „Mindenen túl van, s igen, talán valaha a legősibb mesterséget űzte. Azért szép ez, mert valaki olyan ajánlja fel a segítséget, akitől nem várja az ember. Megkedveli ezt a fiúcskát, mert a szeretet sóvárgása megérinti, annak ellenére, hogy már bezárkózott, már nem akar temetni, nem akar szeretni, nem akar csalódni.