Hiába a fórumok, érvénytelen lett

Akt.:
Hiába a fórumok, érvénytelen lett
© Fotó: Kovács Péter
Hajdú-Bihar – Némileg elmaradt az országos átlagtól (43,91 százalék) a hajdú-bihariak (43,15 százalék) szavazási kedve; csak hat megyében és a fővárosban szavaztak kevesebben érvényesen vasárnap a betelepítési kvótáról rendezett referendumon – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. Térségünkben a legnagyobb arányban a vekerdiek szavaztak, ott a választók kétharmada járult az urnákhoz, ezzel szemben Álmosdon csak a harmaduk adta le voksát. Az adatokból az is kiolvasható, hogy az országos tendenciák Hajdú-Biharban is érvényesültek: a kisebb településeken jellemzően nagyobb volt a szavazási kedv, mint a városokban.

Nem voltak túlzottan aktívak a választópolgárok azokon a határ menti bihari településeken, ahol az elmúlt másfél évben illegális bevándorlókat is elfogtak. Biharkeresztesen (44 százalék), Ártándon és Nagykerekiben (egyaránt 46 százalék) ugyan a megyei átlagnál többen szavaztak, de az országos érvényességi küszöbtől elmaradtak az eredmények. Más, Romániához közeli falvakban viszont kifejezetten kevesek járultak az urnákhoz: ilyen Berekböszörmény (35 százalék), Létavértes (36 százalék), de Álmosd is, amely a 33 százalékos részvételi adatával a „legrosszabbul teljesítő” megyei település lett. Bedőn és Körösszegapátiban viszont a polgárok több mint fele érvényesen szavazott.

Hiába az erős fideszes vezető

Az adatokat böngészve az is látszik: hiába dobott be a hat megyei választókerület országgyűlési képviselője kormánytagokat, fideszes nagyágyúkat, illetve a párt holdudvarához tartozó személyeket a fórumokon, a várt eredmény elmaradt, csak Nyíradonyban regisztráltak 50 százalék feletti részvételt. A korábban Tasó László által vezetett városban a választópolgárok 50,17 százaléka szavazott érvényesen. A szintén az ő körzetéhez tartozó Hajdúhadházon viszont csak 38 százalékos lett az eredmény. Hajdúnánáson is erős fideszes polgármester van, sőt, szintén tartottak fórumot, a részvételi arány mégsem érte el a 40 százalékot, miként Hajdúsámsonban sem. Büszkébbek lehetnek magukra a püspökladányiak: ott egy híján meglett az 50 százalékos részvétel, Bodó Sándor azonban a kabaiak aktivitásának is örülhet (47 százalék). A dr. Tiba István körzetébe tartozó városok jellemzően – Nánást és Polgárt leszámítva – hozták a megyei átlagot, Hajdúböszörmény (44 százalék) például még az országos átlagnál is jobbat; miként dr. Vitányi István körzetében a berettyóújfaluiak is, Komádiban (39 százalék) viszont kevéssé mozgatta meg a helyieket a referendum.

hajduc

Kattintásra nagyobb méretben olvasható

Az ellenzéki pártok színeiben politizáló, vagy független és kritikus polgármesterek által vezetett falvakban-városokban jellemzően a megyei átlag alatt maradt a részvételi hajlandóság. A Tóth József (DK) által irányított Polgáron (37 százalékos részvétel) arányaiban többen maradtak távol az urnáktól, mint Csige Tamás (MSZP) városában, Hajdúdorogon (43 százalék) – igaz, utóbbi településen erősebb a Fidesz. Hencidán – ahol a kormányhoz és a Fideszhez hasonlóan nemre buzdító, de alig kampányoló Jobbik színeiben politizáló Szémán László a polgármester – a 35 százalékot sem érte el a résztvevők száma.

A cívisek sem voltak aktívak

Abban nincs meglepetés, hogy Debrecenben is a nemek voltak többségben (meghaladta a 65 ezret, az igenekre érkezett voksok még az ezertől is elmaradtak), ugyanakkor a 43 százalékos részvételi arány az országos átlagot sem éri el, pedig – mint arról beszámoltunk – az önkormányzat 5 millió forintot fordított a kampányra, s buzdított a részvételre, illetve a nem szavazatra.

Ennek fényében váratlan lehet, hogy a menekülttábor környezetében élők sem „taposták egymás sarkát” a szavazófülkéknél, mivel sem a Csapókerti Közösségi Házban, sem pedig a közeli iskolában nem érte el az 50 százalékos arányt a résztvevők száma (44 és 48 százalék között mozgott). Összehasonlításként: a Brassai-középiskola szavazóköreiben 41-42, míg a belvárosi Vegyipari-középiskolában kialakított szavazókörben jóval magasabb, 57 százalékos részvételt regisztráltak.

A lakótelepen sem volt tolakodás, jellemzően a 40 százalék körül, vagy alatta mozgott a szavazók aránya, Halápon és Nagycserén viszont még ettől is elmaradt.

– Szabó Zsolt László –


Több az érvénytelen

A megyeszékhelyen mintegy 4400 érvénytelen szavazatot (6,17 százalék) adtak le, ez több, mint amennyit az MSZP polgármester-jelöltje, Madarasi István kapott 2014-ben. Arányukat tekintve szintén sok volt az érvénytelen voks Hortobágyon és Furtán (a szavazatok 9, illetve 8 százaléka). Ahogy országosan, úgy a megyében (2600) is elenyésző lett az igenek száma a 176 ezernyi nemmel szemben (igenre csak a Liberálisok buzdítottak). Az igenek több, mint harmadát a cívisvárosban adták le; a 2006-ig szabad demokrata bástyaként emlegetett Balmazújvárosban 93-at.


Orbán: a népszavazás elérte célját

Budapest – A vasárnapi kvótanépszavazás elérte a célját, Magyarország döntött – értékelt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.


Érvénytelen lett a népszavazás, de ez Orbán Viktort nem érdekli

Budapest, Debrecen, Miskolc – A kvótaellenes népszavazáson a részvételi arány az előzetes várakozásokhoz képest is alacsony volt, az érvénytelen szavazatok száma meghaladta a 6 százalékot, igaz, azok között, akik viszont érvényes szavazatot adtak le, többségben voltak a nemet választók. Hiába lett a népszavazás érvénytelen, Orbán Viktor mégis ünnepel és alkotmánymódosítást jelentett be. Boldogok az ellenzéki pártok is, és Orbán lemondását követelik. Albert Ákos cikke az Abcúgon.




Biharkeresztes.
HAON.HU






hirdetés